Miskolci jogászélet, 1938 (14. évfolyam 1-10. szám)

1938 / 7-8. szám - A német nemzeti szocialista jogfelfogás és a római jog. 1. r

alávetve. Ezzel a Reiohserbhofgesetz a német földnek és a legértékesebb faji javaknak mélyén gyökerező, újbóli biztosítását tartalmazza." d) A munkajogi törvényhozás. A nemzeti szocializmus ihatalomrajutása előtt épen a munkajog terén éreztette a marxizmus legerősebb (hatását. Ezért a nemzeti szocializmus elsőrendű feladatának tekintette a munkajog szabályozását, A marxizmus a munkásság harcát hirdeti a munkaadók ellen. A nemzeti szocializmus célja e téren más. Az összhangot akarja megteremteni a munkások és a munkaadók kötet. E célt szolgálják a „Gesetz zur Ordnung der nationalen Arbeit vom 20. Január 1934.''29), tová'bbá a „Gesetz zur Ordnung der Arbeit in öffentlicíhen Verwaltungen und Betrieben vom 23. Márz 1934."30). A munkások és munkaadók közt az összüiang megteremtésével a sztrájk lehetősége is megszűnt. A ,,Verordnung über Wesen und Ziel der Deutschen Arbeitsfront" 1934. október 25-én megszervezte a német munkásságot. Egy 1933-ban31) és egy 1934-ben32) keletkezett törvény megszervezte a nirodalmi munkaszolgálat, a „Reiclhsarbeitsdients" intézményét, melyben a birodalmi törvényhozás a népközösség („Volksgemeinschaft") eszméjének és az osztálykülönbségek megszüntetésének leghatékonyabb eszközét látja. e) A nemzeti és macjánbecsület védelme. A becsületnek, melynek védelme az európai jogrendszerekben elég hiányosan van kiépítve, rendkívüli jelentőséget tulajdonít a nemzeti szocializmus. A becsület egyik legfőbb java mind az egyénnek, mind pedig a közösségnek s ezért fokozott védelmet igényel. A becsületet a nemzeti szocializmus az állam középpontjában álló testetlen jóként tekinti s a nemzeti becsületet bárhonnan jövő támadások ellen féltékenyen védi. Természetszerű, 'liogy így az állam és a .,Volksgemeinsclhaft,' ellen történő támadások rendkívül súlyosan büntettetnek. A nemzetárulás és jogtalan politikai erőszak, hatalmaskodás ellen védik az államot a „Verordnung gegen Verraten Deutschen Volks und hochverráteri-sche Umtriebe vom 28. Február 1933."33) és a „Gesetz zur Abwehr politisdher Gewalttaten vom 4. 1933."34). 29) R. G. Bl. I. 45. 1. 30) R. G. Bl. I. 220. 1. 31) R. G. Bl. I. 621. 1. ») R. G. Bl. I. 581. 1. 33) R G. Bl. I. 85. 1. 34) R. G. Bl. I. 162. 1. 133