Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)

1937 / 1. szám - Rokonvonások a magyarországi ref. egyház 1928. évi alkotmánya és az ev. egyház uj törvényei között

A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda három és fél százados fennállásának talán legszebb kötelességét teljesítette, amikor Hóman Bálint és Szekfü Gyula: Magyar Történetét közreadta. A magyar szellemi életben nagy feladat várt erre a műre. A háború utáni, szinte új államalakulás történeti szellemét; a tradiciókon és a multak tanulságain újra épülő Magyarország magatartásának irányvonalait kellett megmutatnia. A Magyar Történet betöltötte hivatását. A művelt magyar közönség a legnagyobb megértéssel, tanulásra hajlamos lélekkel fogadta a ket kiváló tudós életművét. A munka példanélküli nagy sikere a kiadó áldozatkészségének is köszönhető, aki mindenki részére hozzáférhetővé tette a Magyar Történet átdolgozott s bővített második, ill. harmadik kiadását. Az öt kötetes új kiadásból az I—II. Hóman Bálint, a III—IV—V. kötet Szekfü Gyula munkája. A most megjelent utolsó kötetben, melyhez a Név- és Tárgymutató is csatolva van, Szekfü Gyula Mária Terézia halálától a világháborúig írta meg a magyarság történetét. A politikától, háborútól és a belső bajoktól súlyos időket Szekfü mindenkor az objektivitás kemény mérlegével méri; a hibáknak és történéseknek rejtett okaira is rámutat. A magyarázatban az egyéniségeken túl a szellemi mozgalmak indítékokat felvető erejének vizsgálatára kényszerül. Az Istentől elhivatott és kirendelt vezér helyett az ember lép előtérbe az újabb századokban és a tömeg jut mind fokozottabb szerephez. Ez a belső történet Magyarország igazi története és ezt Szekfü Gyula a tudós pártatlan mélyrelátásával és hivatottságával rajzolta föl. A hatalmas munka hű képe Magyarország történetének; hasonló ahhoz a folyóhoz, mely a honfoglaláskor acélosan erős sziklából fakadt, melyet mélyítettek és szélesítettek a korszakokon át gazdagodást vagy keserűséget hozó felhők. Ez a folyó most hömpölygésében ismeretlen síkságra érkezett; nem tudható, merre veszi útját. De — mondjuk el Szekfü Gyula szavaival: — „Másfélévezredes történetünk nem áll és nem fog megállani. Tegnapok és holnapok összefolynak benne, közöttünk a ma alkotói közt is vannak a tegnap öregjei és a jövő fiataljai. Uj szükségletek, új emberek, új cselekedetek fognak jckini, s e könyv, a Magyarság Története következő fejezeteit nincs halandó, aki elképzelhetné. De lesznek még fejezetei." Lesznek, mert a Magyar Történet már is érezteti korszakos hatását: új szellemiség van kialakulóban. Ez az új szellem hívta életre a Magyarság Néprajzát, majd a magyar föld megismerésének új honfoglalását elindító Magyar Földrajzot és az ezt folytató Magyar Faj kutatásának objektív kötetét. Ezek a munkák vannak hivatva betetőzni Hóman Bálint és Szekfü Gyula munkáját: a reális életszemlélettel élő új Magyarország jövendőjének szellemi alapvetését. Tulajdonos a miskolci ev. jogakadémia. 48 — A lap kiadását KOVÁCS TIBOR int ézi.