Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)

1937 / 2. szám - A nő beleegyezése a magánjogi csábításnál

A nő beleegyezése a magánjogi csábításnál Kapcsolatban a nőnek a viszony megkezdésére, í 11 - folytatására irányuló magatartásával, az eddigiekben és a továbbiakban egyre viszszatérően találkoztunk, ill, fogunk találkozni a szabad akarat, akaratelhatározás, beleegyezés és más összetartozó1 fogalmakkal, indokolt tehát, ha közelebbről is megismerkedünk ezekkel. Az akarat egy a legbensőnkben végbemenő lelki folyamat, mely a külvilág részére csak a kinyilvánítása révén válhat ismertté. Minthogy azonban ez a kinyilvánítás egy az akarattól magától teljesen független, sőt már egy másik akaratelhatározás eredményeként jelentkező külön folyamat, semmi bizonyítékunk arra, hogy fedi-e valóban az eredeti akaratot vagy sem. A mindennapi életet élők előtt mégcsak példával sem kell szolgálnom annak a ténynek az igazolására, hogy — sajnos— szinte többször mint nem, nyilatkozunk és cselekszünk igazi akaratunkkal ellenkezően. Hogy valaki valamit szándékosan vagyis tényleges akaratának megfelelően visz-e végbe, az senki a így a bíróság által sem állapítható meg, S még kevésbbé bizonyítható természetesen. Ellenőrizni csak az akarat kinyilvánítását lehet, vizsgálni pedig — abból a célból, hogy a tényleges akarat és a kinyilvánításában foglalt hajlandóság közt fennálló azonosság vagy eltérés felderíthető legyen — a két folyamat közötti kapcsolatot. Amennyiben azonosság áll fenn, vagyis az akarat kinyilvánítása fedi a tényleges akaratot, szabad akaratról, ill. szabad akaratelhatározásról beszélünk. Ugyanígy nevezzük beleegyezésnek az akaratnyilvánítás és a másik fél kívánalma közti azonosságot, amikor is tehát az akaratnyilvánításban foglalt elhatározás megegyező a másik fél kívánalmával. Ennek a két eredő tényezőnek, a szabad akaratnak ésl a beleegyezésnek az összetartozósága, ill. Együttes megjelenése adja azután végül az érvényes beleegyezést. A két eredő tényezőt alkotóira bontva fel, úgy is mondhatjuk, hogy: az érvényes beleegyezés a három1 alaptényezőnek, a tényleges akaratnak, az akarat kinyilvánításának és a másik fél kívánalmának (kifejezett kívánságának) az egybeesése. Könnyen érzékelhetővé és áttekiin netővé tehetjük egyébként ezt a kialakulási folyamatot egyszerű mértani képletek és még egyszerűbb ábrázolás által, melyekben az azonosságot, vagyis mértani szóval élve, az 68