Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)

1937 / 1. szám - Rokonvonások a magyarországi ref. egyház 1928. évi alkotmánya és az ev. egyház uj törvényei között

formáinak isteni magjáról. Szerinte olyan szabályzatot kell alkotni, amely a jogtanuló ifjúság két kategóriájának — az egyetemeken tanuló, az előadásokat látogató és a magántanuló ifjúságnak — külön útját, különszerüségüknek megfelelően, eltérően szabályozza. Külön, tisztán a szigorlatokat előíró vizsgarendet kell csinálni a ténylegesen hallgató, kollokváló, szemináriumokban dolgozó jogászok számára és külön, szigorúbb vizsgarendet a hallgatás nélkül vizsgázók számára. Szükség van továbbá a selejtezésre is, amelynek leghatékonyabb eszköze a jóakaratú figyelmeztetés, hogy a jelölt képességeivel arányban álló célokat tűzzön ki maga elé. A doktori diplomák belértékét fokozni kell, de tudományos doktorátusra nincs szükség, mert a tudomány embere nem szorul diplomára, illetőleg diplomáját önmaga állítja ki. E két nagyértékü előadás után nagy vita indult meg, melyben a felszólalók hosszú sora vett részt és amely abban a kérdésben csúcsosodott ki, hogy szükség van-e arra, hogy a közigazgatási tisztviselők képzése a jogi karról más karra kerüljön át, míg végül Hóman miniszter megnyugtató kijelentést tett az irányban, hogy ezt a kormányzat tervbe egyáltalán nem vette. Az első nap folyamán még Tomcsányi Móric tartott előadást a közigazgatási képzésről, Navratil Ákos a közgazdasági tudományokról a jogi oktatásban és Laky Dezső a közgazdasági és közigazgatási képzésről. A jogi szakosztály másnapi, december 15-i ülésén Tomcsányi Kálmán, Vladár Gábor, Bornemisza Géza, Jakab Oszkár, Marschall Ferenc és Kövess Béla voltak az előadók. Különös érdeklődés várta és nagy figyelem kísérte Vladár Gábor előadását, aki a jó bíró kellékeiből kiindulva, tömör és tiszta okfejtéssel vezette le az igazságügy követelményeit a jogászképzéssel szemben. Hangsúlyozta, hogy az éles judicium fejlesztésére és a jogfilozófia beható tárgyalására több súlyt kell helyezni. A jogakadémiák kérdését, kiragadott problémaként, az előadók közül csak Kövess Béla, a budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, vetette fel, javasolva — a jogásztúlprodukció letörése érdekében, — azok leépítését. Álláspontjával szemben Molnár Kálmán pécsi egyetemi tanár kelt meggyőző érveléssel a jogakadémiák védelmére, kiemelvén a jogakadémiákon a professzorok és a hallgatók közötti közvetlen kapcsolatot s fenntartásuk indokaként azt is, hogy szükség esetén felekezeti egyetemekké volnának kifejleszthetők. A jogi szakosztály ülése másnap este véget ért s az előadások és felszólalások érdekes anyaga a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban a törvényelőkészítés céljaira feldolgozás alá fog kerülni. Március havi pótalapvizsgálatok. Ez évben a jogakadémián a márciusi pótalapvizsgálatok március hó 1—13 közt lesznek. A vizsga iránti kérelem, a leckekönyvvel és esetleges egyéb okmányokkal felszerelve, február hó 28-án délig nyújtandó be. Közjogi pályatétel. Az 1936—37. tanévre kitűzött közjogi pálytétel címe: „Mennyiben változott meg a magyar alkotmány jellege a legújabb idők alkotmányjogi reformjai következtébenc" 47