Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)

1937 / 1. szám - Rokonvonások a magyarországi ref. egyház 1928. évi alkotmánya és az ev. egyház uj törvényei között

temi magántanárt és jogakadémiai nyilvános rendes tanárt rendes tagjává és választmányi tagjává választotta. Hacker Ervin dr. előadása. Hacker Ervin dr. jogakadémiai ny. r. tanár a Statisztikai Társaság Budapesten, február 9-én tartandó ülésen „Magyarország kriminalitása az 1925—34. években" címmel (vetített képekkel) előadást tart. A zsinat. Befejezéséhez közeledik a magyar evangélikus egyház életének új korszakot alkotó eseménye, a zsinat. Első ülésszaka még 1934. november 10— 13-áig folyt le. Ezen, a megnyitás alakszerűségei, a tisztségek betöltése és a zsinati bizottságok megválasztása után, csupán a zsinat választott tagjainak kiegészítéséről szóló törvényjavaslat került tárgyalás alá, amely azóta már államfői megerősítést is nyert s mint a zsinat I. törvénycikke, a zsinat második, 1936 október 28-án megtartott ülésszakában került kihirdetésre. November 10—21-éig és december 7—10-éig tartott a zsinat harmadik ülésszaka, amelyen most már, a zsinati bizottságok előkészítő munkája és az egyeztető bizottság jelentése alapján, tárgyalásra kerültek úgy általánosságban, mint részleteikben is, az összes törvényjavaslatok. (II.—VIII.) Ezek sorában a következők szerepeltek : Az egyházi alkotmány szervezeti és kormányzati részének kiegészítéséről és módosításáról (II.), a honvédséghez tartozó egyháztagok lelki gondozásáról (III. 1, a nyugdíjintézetről (IV.), az egyház iskoláiról (V.), az alkotmány háztartási részének kiegészítéséről és módosításáról (VT.), az egyházi törvénykezésről (VII.) és az egyház missziói munkájáról (VIII.) szóló törvényjavaslatok. Kódexszerü rendezést csak a tanügyi rész és az egyházi törvénykezés nyert, míg az alkotmány szervezeti és kormányzati, valamint háztartási része csak novelláris úton került reformok alá. A harmadik ülésszak részletes tárgyalásának anyaga most van feldolgozás alatt az egyeztetőbizottság előtt. Előreláthatólag a tavasz folyamán kerülnek majd ezek a javaslatok harmadszori olvasásban is a zsinat elé. Ekkor fogja tárgyalni a zsinat az utolsó (IX.), a református és evangélikus egyház közöt fennálló vitás kérdések rendezésére szervezendő bíróságról szóló törvényjavaslatot is. A zsinat harmadik ülésszakán a jogakadémia részéről Bruckner Győző dr. dékán és Zsedényi Béla dr. jogakadémiai ny. r. tanár vettek részt, előbbi, mint a jogakadémia, utóbbi pedig, mint a hegyaljai egyházmegye képviselője. Folyóiratunk e havi számát, hogy a zsinat munkájának jelentőségéről lehetőleg hűséges tájékozást nyújtsunk, teljes mértékben a zsinat anyagának szenteltük. Cikíróink a legfontosabb zsinati reformok fölött tartottak seregszemlét. A felsőoktatási kongresszus. A felsőoktatás régóta vajúdó reformterve az elmúlt év végén új és döntő jelentőségű állomásra érkezett. Hóman Bálint vallásés közoktatásügyi miniszter december hó 10-ére, Budapestre, felsőoktatási kongresszusra hívta egybe az elmélet és a gyakorlati élet valamennyi érdemes reprezentánsát, a tudományok összes tudósait és az élet ismerőit. A kongresszust a Kormányzó nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy az egyetem feladata nemcsak az ismeretközlés, hanem a nemzet nagy céljainak felismerésére és áldozatos szolgálatára mindig kész és különösképpen alkalmas, erős magyar nemzedékek nevelése. Programot a kongresszus részére Hóman miniszter adott, kifejtvén, hogy a kongreszusnak nem célja a reformok szempontjából eltérő vélemények egyeztetése, hanem csakis 45