Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)

1937 / 1. szám - Rokonvonások a magyarországi ref. egyház 1928. évi alkotmánya és az ev. egyház uj törvényei között

mazást az egyes egyházi közigazgatási szerveknek szabályrendeletalkotás lehetőségére, e jog azonban iitt inkább csak a kisebb jelentőségű életviszonyok rendezésére szorítkozik s korántsem ölt olyan arányokat, hogy azok az egyház egyetemét érintő jelleget kapjanak. E tekintetben tehát az ev. egyházi törvények idevonatkozó rendelkezései mozgékonyabbaknak, rugékonyabbaknak mondhatók s az életdiktálta változásokat így sokkal inkább van módunkban követni. Ha az 1894-es ev. egyházalkotmány elavultságáról és korszerűségéről beszélni lehet, úgy ez a megállapítás — nem szólva a törvénykezési részről — elsősorban az egyházi iskolaügyet szabályozó szakaszok rendelkezéseire vonatkoztatható. Az idejét mult törvényszakaszok helyét a változott viszonyok', különösen pedig a középiskolákkal foglalkozó 1924. évi XI., a leányközépiskolák reformját életbeléptető 1926. évi XIV., valamint a polgári iskolák reformjáról szóló 1927. évi XIT. t. c. követelményeinek megfelelő, teljes egészében modern jogszabálykomplexum foglalta el s így a rendelkezések rokon jellege, amely a ref. egyházalkotmány és az új ev. egyházi törvények között más viszonylatokban is fönnáll, itt különösképpen kimutatható. A világi törvények prejudikatív parancsainak hatása alatt létrejött azonosság, illetőleg: rokonság külső kényszernek mondható jelenségein túl, módját ejtette az ev. törvényhozás annak, hogy a ref. egyházalkotmányban kodifikált „keresztyén felebaráti nevelőintézetekről" a testvéregyház idevonatkozó jogszabályainak megfelelő módon és formában intézkedjék. így tehát, míg az állami törvények hatásaként létrejött jogviszonyazonosság az iskolaügy eddigelé meglehetősen változatos és éppen ezért gyakran mindenben kifogástalan viszonyait hozza az egységet szolgáló közös nevezőre, addig a felebaráti nevelőintézetek jogviszonyait rendező szabályok azonossága a két egyház tanügyi vonatkozásban is kívánatos egységét szolgálja hatékonyan. A főiskolákat rendező jogszabályok kapcsán az ev. egyházi törvények önálló fejezetet szentelnek a jogakadémiának, szemben a ref. egyházalkotmánnyal, ahol ennek hiánya kifogásolható. Az egyházi adózás kérdésével foglalkozó és az 1894-es ev. egyházalkotmányt e téren kiegészítő jogszabályok a ref. egyházalkotmány e tárgykört érintő szakaszaival nagy általánosságban szintén azonosnak mondható rendelkezései mellett különös érdemként kell megemlítenünk, hogy az új ev. egyházi törvények a ref. egyházalkotmányban bennlévő, méltánytalan és elítélendő különbséget, amely a külbirtokosok és a földbirtok ilyen speciális fajtájával nem rendelkező egyháztagok között fennáll, — nem ismeri. A köznevelési és közoktatási szervezetnek az új ev. egyházi törvényekben keresztül vitt és föntebb már vázolt reformja mellett az egyházi törvénykezés is gyökeres átdolgozásra szorult. A teljes egészében új jogszabálykomplexum mindenben eleget tesz a perjogi és általános törvénykezési elvek követelményeinek s éppen ezért természetesnek kell találnunk, ha a ref. egyházalkotmánnyal föntebb már vázlatosan érzékeltetett rokonság nemcsak általános elvi, de a részletrendelkezé43