Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)

1937 / 1. szám - A magyarhoni ev. egyház egyházkerületeinek beosztása történelmi és egyházjogi megvilágításban

Ingoványos alapon épül fel azoknak az álláspontja, akik azt hangoztatják, hogy bár a zsinat tárgysorozatában ez az ügy tárgyszerinti megjelöléssel felvéve ugyan nem lett, de amennyiben a zsinat tárgysorozatába fel lett véve „az egyetemes közgyűlés hiteles törvény magyarázó hatáskörének és törvény kiegészítő szabályrendelet alkotási jogkörének szabályozása",53) — ebben implicite felhatalmazás foglaltatik arra is, hogy a kerületek új beosztása ügyében való intézkedésre az egyetemes közgyűlés zsinatilag feljogosítható. Ez az álláspont azonban téves. Téves pedig azért, mert a szóban forgó zsinati tárgypont tisztán és kizárólag annak a vona'kozásnak a kétséget kizáró elrendezését célozza, hogy az egyetemes közgyűlés által alkotható szabályrendeletek hogyan viszonylanak a zsinati törvényekhez, mennyiben magyarázhatják, egészíthetik ki azokat. Ez a tárgypont teháti nem jogosítja fel a most ülésező zsinatot arra, hogy egy olyan fontos üggyel, aminő a kerületek új beosztása, a tárgysorozatba való kifejezett feltétel nélkül, akár közvetlenül érdemben foglalkozhassék, akár pedig úgy, hogy ennek az elrendezését hatásköréből kiengedje. Ez utóbbi ugyanis megkerülése volna az 1790:XXVI. tc. 4. §-ának, mely a tárgyalandó ügyek taxatíve felsorolását azért kívánja, hogy az egyházak feletti főfelügyeleti jog fontos államérdekből már pi'aeventive teljes mértékben hatályosulhasson, aminek meghiúsítását eredményezhetné, ha a törvényhozó szerv — a zsina! — a mag° hatáskörének egy részét, annak tárgyi megjelölése és bejelentése nélkü1, a csak utólagosan érvényesülő főfelügyelet alatt álló egyetemes közgyűlés intézkedési körébe átutalhatná. Ez az eljárás ellentétes volna magyar alkotmányunkkal s egyben egyházi alkotmányunk szellemével is, mely a magyar alkotmányt mindeddig szerves kiegészítő részének vallotta és vallja ma is. Ezen állam- és egyházjogi szempontokon kívül még az a megfontolás is ellene mond az egyetemes közgyűlés e árgybani intézkedéssel való feljogosításának, hogy az ügy rendkívüli fontossága annak az alaposság mellett a leghiggadtabb és nem a közhangulat alapján való tárgyalását kívánja meg, amit az egyetemes közgyűlés a maga szervezeti sajátosságainál fogva nem tud nyújtani s <erre intézményes biztosítékot csak a zsinat nyújthat. Ugyancsak az eredeti törvényjavaslat elfogadása mellett sorakoztatta fel nagyértékü érvei!, dr. Sztranyavszky Sándor, dunáninneni egyházkerületi felügyelő, aki nyomatékosan rámutatott arra, hogy a novelláris zsinat az egyház szervezetének új megállapítására államfői meghatalmazást nem kapott és azért a maga részéről nem tartaná helyesnek, hogy ez a kérdés az érdekelt egyházkerületlek lelki diszpozíciója nélkül rendezte!nék, nehogy meghasonlást idézzen elő, ami a mai viszonyok mellett nem érdeke az ev. egyháznak. Az egyetemes közgyű53) A magyarországi evangélikus egyház zsinati bizottságának Irományai. Budapest, 1934. VI. füzet, 5. 1. 31