Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)

1937 / 1. szám - A magyarhoni ev. egyház egyházkerületeinek beosztása történelmi és egyházjogi megvilágításban

kentésével együtt jár az egyház súlyának és a kormányhatalomra gyakorolt befolyásának csökkenése is. A törvényhozásban való részvételi jog még jobban összezsugorodnék, mert míg a főrendiházhoz viszonyítva a felsőházban az evangélikus egyház tagjai száma máris kettővel leszállott,50) a kerületek összevonása esetén idővel újabb csökkenés várható. A kerületek összevonása, közjogi természeténél fogva, politikumot is jelent és tágabb szemszögből mérlegelve, az ország területi integritása reményének feladását jelenti. Az új beosztás károsan befolyásolná a revíziót is és azzal, hogy az utódállamok elbitorlását mintegy megerősítené, elcsatolt területen élő magyar hittestvéreinket minden reményüktől megfosztaná. Alig akadhat olyan magyar politikus, ki ilyen nagy horderejű politikum felvetléséért a történelmi felelősséget vállalni merje. 4. Nemzetközi jogi szempont: A tiszai és dunáninneni evangélikus egyházkerület megszüntetésének és a kerületek új beosztásának a nemzetközi jog szempontjából is súlyos következményei volnának. Az. esetben a szlovenszkói keleti és nyugati egyházkerületek azonnal a tiszai és dunáninneni legyházkerületek jogutódjai gyanánt lépnének fel és kiszámíthatatlan jogi és anyagi természetű követelésekkel állanának elő a magyarhoni evangélikus egyházzal szemben. Igényt tartanának mindenekelőtt a Baldácsy-alwpra51) és valóban nehéz volna ma telőre látni, mit ragadna magával ez a lavina, melyet egyesek a racionalizálás jelszava alatt akarva vagy nem akarva elindítottak. E kérdés felvetését tehát sem közjogi, sem poltikai vagy nemzetközi jogi szempontok nem teszik ma kívánatossá, sőt az egyházi érdek egyenesen követeli a kisebb territoriális kerületek létesítését. 5. Takarékossági szempont: A takarékosság szempontjából tartják egyes egyházi vezérférfiáink szükségesnek a két kisebb, megcsonkított egyházkerület megszüntetését. Bár felette szükséges, hogy a racionalizálás gondolata érvényesüljön a megcsonkított egyházkerületek háztartásában s vezérelje annak vezetőit, de a magasabb egyházi, közjogi és politikai érdekekre való tekintettel az öszevonási gondolatát mégis ell kell ejteni. Le kell szállítani a kormányzás és közigazgatás költségeit, össze kell vonni az öszszes bizottságok működését, amint az eddig is történt, mert a napokra nyúló tanácskozások lehetetlenné teszik a helyes időbeosztást és az idő kihasználását. 50) 1926 :XXII. tc. 4. §-ának jogfosztó rendelkezését részletesen tárgyalta Zsedényi Béla dr.: A magyarhoni ág. hitv. ev. egyház fó'tisztviseló'inek részvétele az országgyűlés felsőházában. Miskolc, 1926, (Miskolci ev. jogakadémia Tudományos Értekezéseinek Tára.v29i sz.) c. tanulmányában. 51) Lásd Baldácsy Antal végrendeletét Patay Pál dr.: Báró Baldácsy Antal élete c. munkájában. Budapest, 1926, 103—106. 1. 28