Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)

1937 / 10. szám - A honoráciorok főszerzői joga

vánatos-e a főszerzői jog fenntartása, avagy a Pt. gondolatmenete szerint a közszerzemény általános törvényből folyó házassági vagyonjogi rendszer legyen-e! VI. A főszerzői jog jövője. A Ptj. megszünteti a főszerzői jogot és a közszerzemény intézményét általánossá teszi. Ez az álláspont abból a teljesen téves praemissa-ból indul ki, hogy a jogéletet feltétlenül uniformizálni kell a házassági szerzések területén, pedig a fejlődés iránya nem az esryesítés, hanem ellenkezőleg, a differenciálódás szokott lenni. Ez a felfogás elfelejteti az alapgondolatot is, melyből a két intézmény kifejlődött. Elfelejtette t. i. azt, hogy a „köznépnél" az együttműködés, a közös szerzés a házasélet gazdasági alaptipusa, a honorácioroknál ellenben rendesen a férj (de sokszor a kereső feleség) független vagyonszerzése az alaptipus. Miként is lehetne a napszámost e tekintetben az iparossal, tudóssal, művészszel, gyárossal egy kalap alá hozni 1 És miért kell az utóbbiakat házassági szerződések kötésére kényszeríteni, amikor köztudomásúlag ettől ép, mint a végrendelettől általában, irtóznak az emberek és amikor a vagyoni viszonyok szerződési rendezése kellemetlen vagyoni ízt ad a kölcsönös szereteten alapuló házasságnak. És épen a jószivü, gavallér emberekre hátrányos ez a szabályozás, a jószivü szerelmes ember u. i. nem igen okoskodik és nem megy el a házasságkötés előtt a közjegyzőhöz vagyoni érdekeit szerelmese ellenében megvédeni. A kisvagyonu napszámos, földmíves házasfelek a szó teljes értelmében közösen szereznek, hisz együtt robotolnak. A gyári munkás, kisiparos kereskedő és kispolgár házasfelek, ha nem is izzadnak együtt a mindennapi kenyérért, a kereső férfi szerzését a hitves tényleg konzerválja és segít megtartani. Ezen házasfeleknél tehát a mai közszerzeményt (megtisztított alakjában) fenntartani észszerű és megfelel a magyaros erkölcsi nézeteknek. Nem hallgatható el azonban akkor sem Dell' Adami és mások által is bőven kifejtett sok hátránya és erkölcstelen hatása ezen intézménynek. Legnagyobb hátránya a közszerzeménynek, hogy kényszerítő erejű e közösség, amit egyoldalulag felbontani nem lehet, az azt megbánó házasfél e kényszerű közösségből ki nem léphet, ami odavezet, hogy a hanyag és iszákos házastárssal szemben mindig a szorgalmas és erényes fél van hátrányban. Ha u. i. a hanyag és iszákos elpusztítja saját különszerzését, nemcsak azt pusztítja el, hanem még jogot nyer a szorgalmas fél keresményének felére is. Márpedig a jogszabálynak mindig a vétkes fél ellen kell védelmet nyújtani a jóhiszemű fél részére, hisz a rendes emberek szépen élnek bármily jogszabály mellett is. 2. Az is kirivó hiba, hogy amit a kereső fél a különszerzéseiből elmulat, vagy elrejt, az kizárólag az övé, de ha szorgalmasan megtakarít minden fillért és házat vesz rajta, hiába iratja a saját nevére, szorgalmáért meg lesz büntetve; e vagyon fele a másik felet illeti. Sokkal egyszerűbb és tisztább a honoráciorjog, mely elérte az angol jog ideális álláspontját: ki mit szerez, az az övé. Amiről a külön285