Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)

1937 / 10. szám - Dr. Szlávik Mátyás emlékezete. 1860-1937

„A szabadakarat kérdéséhez" c. tanulmánya először az Athenaeum c. folyóirat V. évf.-ban, majd különlenyomatban is megjelent Budapesten 1896-ban (33 L). Aj szabadakarat problémáját először történeti, azután elvi-kritikai szempontból világítja meg. Két kiadást ért (1912. és 1929.) Szlávik Mátyás fordításában Tschackert Pál göttingai egyetemi tanár „Rövid tanulmányi kalauz hittanhallgatók részére" c. vezérfonala. (Bpest, 66. 1.) Ez a munka nagyon hasznos bevezetést nyújtott a theologusoknak a theologiai tudományszakok művelésére. Szlávik számtalan kisebb lélekzetü tanulmányt írt a Protestáns Szemle,2) Theologiai Értesítő,3) Budapesti Szemíe, Athenaeum, Sárospataki Lapok, Erdélyi Múzeum és újabban a Protestáns Tanügyi Szemle,4) Zeitschrift für Philosophie u. phil. Kritik, Zeitschrift für Kirchengeschichte, Theol. Literatur-Zeitung, Theol. Literaturblatt e. folyóiratokba. Kisebb cikkeket és könyvismertetést írt úgyszólván minden hazai protestáns egyházi lapba, azonfelül sűrűn jelentek meg alkalmi cikkei az Eperjesi Lapok, Rozsnyói Hirlap, Szepesi Lapok és más vidéki és fővárosi lapok hasábjain. A Luther Naptár Szlávik megemlékezései nélkül el sem volt képzelhető. Szlávik Mátyás nagy érdemeket szerzett azáltal, hogy a külföldi theologiai és filozófiai irodalmat folyóiratainkban állandóan ismertette. A német folyóiratokban beszámolt néha a magyar irodalom egyes nevezetesebb termékeiről is. Könyvismertetései egvházi folyóiratainknak állandó rovatát tették és felhívták az olvasóközönség figyelmét a legújabb német irodalmi alkotásokra és vitákra. Szlávik irodalmi munkásságának főérdeme, hogy a magyar ev. egyház lelkészi karát állandó kontaktusban tartotta a német theologiai és filozófiai irodalommal. A német theologus tudósok elkeseredett vitáiról nem egy magyar lelkészünk Szlávik könyvismertetései révén szerzett tudomást. Szlávik művei nem korszakalkotóak, de megjelenési idejükben mégis hasznos szolgálatot tettek. Kisebb tanulmányai is inkább mozaikszerűen hatnak az olvasóra, Szlávik túl korán (24 éves korában) nyervén el a főiskolai kathedrát, még nem sajátíthatta el az alapos és mindenre kiterjedő analitikus tudományos kutatás módszerét és az igazi tudós munkásság alapfeltételeit nem tehette magáévá. A tudós hosszas és fáradságos tanulmányok alapján jut el a szintézishez, amely munkájának megbízhatóságát és maradandó értékét biztosítja. 2) Lásd pld. „Janssenismus a történetírás terén" c. cikkét, 1889. évf. 52—71. 1.; a későbbi évfolyamokban jelentek meg „A német ev. pap a múltban" (1906.); „Egységes világnézetünk kérdéséhez (1907); „Buddha, Mohamed és Krisztus" (1909)j „Carlyle hős papjai" (1912) ; „Carlyle és Falke prófétája" (1913); „Faust és Jób" (1913) stb. s) A szimbolika fogalma, története és irodalma (1917) ; A theol. enciklopédia története és irodalma (1917); A pápaság (1923). *) A német egyetem válsága (1930); A tudás és a hit világa (1937). 272