Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)

1937 / 8-9. szám - Két rektori székfoglaló beszéd a római jogtörténet köréből

kenyebb volt, amely „új jog- és hatalmi területek kialakulásával maga után vonta azt, hogy a jog személy szerűség ének elve helyett a jog területiségének (Territorialitatsprincip) az elve érvényesült. A jog nem az egyes emberhez ragad, hanem a földterülethez tapad. Ezen elv meghonosodása a népjogok megszűnéséhez vezetett. Az országos jog mellett egyéb jogkörök léteznek ú. m. a különféle városi jogok és a jelentőségben egyre emelkedő földesúri jogkörök, — így tehát a császárság jogrendszere, egy tarka mozaikhoz hasonlítható. Habsburg Rudolf uralkodása óta Németországban teljesen kifejlődik a hűbériség s a birodalom egységét részekre bontják a választófejedelemségek. A választófejedelmeken nyugodott a birodalom, ők választották a német királyt, ki velük szerződési viszonyban volt. Oly nagy hatalommal rendelkeztek, hogy a császár abbahagyta — miután hiábavaló fáradságnak tetszett — a választófejedelmi hatalom megtörését. A választó fejedelmek jogkörébe tartoztak a bíráskodási és az adózási felségjogok, akik uralkodói hatalmukat hol hűbéri, hol meghatalmazási, hol zálogtartó alapon gyakorolják, olykor csak bitorlói egyes területeknek. „A római jog segítsége mellett alakúi ki az államhatalom egységes fogalma." Folytatódik a különféle jogkörök (országos jog, városi jogok és földesűri jogkör) éles elkülönítése. A jogképződés alulról felfelé, nem állami jogalkotás útján történik. Az állami törvényhozás a középkorban subsidiarius jellegű volt a választófejedelemségek területén is. Minden jogszabályt alkotó terület, minden város, egyes földesurak külön jogot alkotnak, úgyhogy a jog ebben a korszakban végtelenül elaprózódott s számtalan jogterületre bomlott. A városi jogok nem voltak annyira szakadozottak, mint az országos jog. A különféle német jogkörök egyes törvénykönyvekben kodifikáltattak, melyek közül megemlítésre érdemes a Sachsenspiegel és a Schwabenspiegel. Előbbi a tiszta német jogot akarja megóvni a római jog benyomulásával szemben, utóbbi azonban már nem tudott elzárkózni a római jog hatása elől. A jogterületek különbözőségének tarkasága visszatükröződött a perjogon is. Valamennyi között az egyházjognak volt a legkiválóbb perjoga, amely az 1251. évi lateráni zsinaton lefektetett alapelveken nyugodott. Az országos jog peres eljárása szerint a per a peres felek harca, melyet a felperes indít meg a maga keresetével. Hivatalból az állam nem avatkozik a perbe. Sokkal több új elemet tartalmaz a városi jogrendszerek eljárási joga, mint az országos perjog. Jellemzi a városi perjogot a formalizmus. Szereti az alakszerű cselekményeket. A büntető perben a nyomozó elv érvényesült. Az udvari jog a régi eljárásjogi szabályokat megtartotta. A fejedelemségek területén a bíráskodás, a fejedelmi felségjog alapján, országos ügy lett. A fejedelem kezében tartotta a törvénykezés jogát, ki a hűbéri bírák helyett hivatásos bírákat nevezett ki. 247