Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)

1937 / 6-7. szám - Az államfő jogköre a végrehajtás és bíráskodás irányában

elvét (a se habét potestaíem) is azért találták ki a gyakorlati politikusok, hogy az államfői hatalom emberemlékezet előtti időkre való visszavezetése által a fejedelmi fényt emeljék, mely által az egységes cselekvés könnyebb megvalósulását gondolták elérni. A királyi hatalom Istentől eredő magyarázása is erre vezethető vissza (ex Dei gratia . . .). Sőt a történelem folyamán annyira mentek az államfő bálványozása tekintetében, hogy lassacskán a király csodatevő hatalmában is kezdtek hinni, mit II. Károly angol király, példája is igazol, kihez 1684-ben a betegek százezrei vándoroltak gyógyulásért esedezve. Az egységes kormányzás államalkotó jelentőségét klasszikusan mutatja az a siralmas állapot, mely Uj-Ángliában a függetlenségi harcokat megelőzően fennállott. Köztudomású tény, hogy az első amerikai kolonusok a nép szedett-vedett rétegeiből kerültek ki, kik vagy az igazságszolgáltatás sújtó keze elől — mint börtöntöltelékek — vagy a tévhitek erőszakos fanatizálása miatt — mint vallásüldözöttek — menekültek a szabadság hazájába. Azonban az ördög itt is éreztette láthatatlan hatalmát, mely belső háborúkban jutott kifejezésre. E mellett azonban a bennszülött indiánok és a legveszedelmesebb vadállatok is pusztították a bevándorolt lakosságot, annyira, hogy azok lázadozni kezdtek s vissza akartak térni az őshazába. S itt láthatjuk a vaskezü monarchia hatalmának egységbeforrasztó jelentőségét, mely a gyarmatosoknak a király által küldött kormányzók (Baltimore, Deleware) általi bizottságát, nyugodt és zavartalan életét teremtette meg. De ugyancsak az egységes erő és hatalom eredménye, hogy a mohamedán kultúra és invázió nem tudott érvényesülni Európában. Az egység a monarchia alapprincipiuma. Demokratikus köztársaságokban ez csak mérsékelten éreztetheti jótékony hatását. A demokrácia legkarakterisztikusabb vonása ugyanis nem az egység, hanem az egyenlőség, melynek csak folyománya a szabadság. Ugy, hogy a köztársaságok nem is egységesen, hanem együttesen intézik az állam ügyeit. A köztársasági elnök néni, bír döntő fölénnyel az állam irányítása tekintetében, mert a demokratikus elvek érvényesülése következtében csak megosztott hatalom ruháztatik rá és az is rövid időre. Ennek ellenére is megvan a lehetősége annak, hogy a többkézben levő állami főhatalom együttes erővel és akarattal funkcióképes legyen, mert ezáltal a cselekvés egysége némiképen biztosítható. A demokratikus köztársaságok e mellett sok olyan előnyös tulajdonsággal is bírnak, melyek az emberek megfelelő erkölcsi és politikai magatartása mellett feltétlenül életképes államalakulatot hoznak létre. S bár sokan életképesebbnek tartják a monarchikus államformát, azonban a legtöbb esetben nem az intézmény belső helyessége és jogosultsága dönti el egy állam helyes irányban való alakulását, hanem az emberek jósága és ildomos gondolkozása. Kovács Mihály dr. 229