Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)

1937 / 5. szám - A királykérdés megoldása. Nemzeti királyság és dinasztikus unió

és cseh királyt Magyarország ellenkirályává megválasztotta, csak perszonál-uniót akart. Nem is volt egyetlen törvényünk sem egészen 1848-ig, mely világosan közös ügyeket ismert volna el; s még az ú. n. pragmatika szankció sem mondott ki mást, mint az együttes birtoklást, ez pedig nem más, mint perszonál-unió. Az 1790—91. évi törvények világosan kimondották Magyarország függetlenségét; kimondták hangsúlyozottan, hogy az együttes birtoklás mellett az uralkodás és kormányzás egészen különálló s mégis mivé lett a valóságban az a viszony és pedig mindjárt kezdettől fogva. A csak perszonál-unió alapján uralkodott idegen királyaink Magyarországot mégis tartományi színvonalra süllyesztették alá s csak nagy nehezen sikerült neki 1867-ben a félállamiság színvonalára emelkednie. Hol a biztosíték, hogy most is nem úgy történnék! Igaz, hogy ma talán az erőviszonyok mások; de az) erőviszonyok megváltozhatnak. S még a mai körülmények közt is gazdaságilag és kultúrailag Ausztria az erősebb, a fejedelmi unióknál pedig mindig az e tekintetben erősebb kerekedik felül. III. 10. De ha meg is volna a biztosíték, a perszonál unióval való biztatás ma nem megoldás, mert ma minden fejedelmi unió, akár csak személyes, akár azon túlmenő ú. n. reális unió az állam természetével és észszerű követelményeivel ellenkező időszerűtlenség. Volt idő, amidőn az ú. n. fejedelmi uniók, vagyis az a helyzet, amelyben két vagy több országnak uralkodója egy személy, jóformán divat volt. Abban az időben terjedt el ez a viszony különösen, amikor az uralkodók országaikat magánjogi felfogással birtokaiknak tekintették; a hűbéri és az ú. n. patrimoniális királyság korszakában. Ez a korszak azonban elmúlt és ma az államok és uralkodók viszonyait egészen más felfogással tekintjük. Ma már nem tekinthetjük az államot az uralkodók birtokainak úgy, hogy egyes uralkodók több országot is birtokolhatnak egyszerre, hanem oly szerves egésznek kell látnunk, amelyben az uralkodó az állam kiegészítő, alkotó része. Ily kiegészítő, alkotó része pedig nem lehet egyszerre két államnak. A magyar „Szent Korona" felfogás is úgy fogja fel az államot, mint oly testet, melynek feje a király, törzse és tagjai a nemzet. E felfogás igen találó hasonlat. De micsoda szörnyeteg az, melynek egy feje és két törzse és két törzshöz tartozó végtagjai vannak. Ámde két olyan test is képtelenség, melynek egy közös feje van olyan formán, hogy a fej hol az egyik törzsre, hol a másikra helyeztetik. Ilyen a 176