Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)

1937 / 1. szám - A magyarhoni ev. egyház egyházkerületeinek beosztása történelmi és egyházjogi megvilágításban

3. A szépesváraljai zsinaton (1611+) superintendencriás szervezet kiépítésénél az egyházvédelmi érdeken kívül közjogi szempont is érvényesül. — Az egyházi önkormányzat kiépítését célozta az 1614-ben tartott szepesváraljai ev. zsinat is, mikor, ugyancsak a kath. püspökök rendi és iurisdictionalis hatalmának ellensúlyozására megszervezte az öt sz. kir. város (Lőcse, Kassa, Eperjes, Bártfa és Kisszeben) superintmdenciáját és azonfelül a Szepes és Sáros vármegyék többi egyházközségei számára az úgynevezett megyei superintendenciát. E superintendenciák szervezésénél az egyházvédelmi szemponton kívül, — mely itt is a főindító oka a területi beosztásnak, — subsidionarius tényező gyanánt bontakozott ki még a sz. kir. városok közjogi állása, ami az akkori korban szükségessé tette — e városok kiváltságos helyzetéből kifolyólag, — a külön elbánást és külön területi beosztást. A szepes váraljai zsinatot is elsősorban az egyházvédelem vezette a superintendenciák területi beosztásánál, de figyelemmel kellett lennie a sz. kir. városokra, mert a közjogilag biztosított kiváltságos sz. kir. vá.rosok nem alkothattak területi jogközösséget a két vármegye többi egyházközségeivel. A szepesváraljai zsinaton a nemzetiségi érdek helyett a közjogi ellenté^ váltott ki egyházi téren területi elkülönítést.1) 4. A rózsahegyi zsinat (1707) superintendenciás szervezetének alapja: az egyházvédelem. — A zsolnai és szepesváraljai zsinatokon kívül az 1707-ben tartott rózsahegyi zsinat vetette fel újra Felsőmagyarországon az ev. egyház területi beosztását. A XVII. század második felében, különösen I. Lipót király uralkodása alatt, sok viszontagságon esett át az ev. egyház és e miatt annak külső szervezete „feldulatott és összezavar!atott", mondja a rózsahegyi zsinat kánonjainak bevezetőjében.2) Az egyházi kormányzás a superintendenciák részben való felbomlása miatt szinte lehetetlenné vált és ezen az állapoton akart a rózsahegyi zsinat olyformán segíteni, hogy kizárólagosan egyházvédelmi érdekekre való tekintettel négy egyházkerületet (superintendencia) létesített. Nemzetiségi és egyéb közjogi szempontok nem érvényesültek e négy superintendencia területi beosztásánál. A superintendenciák beosztására nézve a rózsahegyi zsinat négy első cikkelye a következőképpen intézkedik: Az egyik kerületet alkotják: Szepes, Sáros, Zemplén, Abaujvár), Ung, Bereg, Ugocsa, Szatmár és Bihar vármegyék és az ezek területén fekvő sz. kir. városok. A zsinat elismeri e cikkelyben az öt sz. kir. városnak esetleg idővel külön superintendenciává való szervezkedhetésének előjogát. 1) V. ö. szerzőnek „A szepesváraljai zsinat 1614-ben." Nyiregyháza, 1914. és „A reformáció és ellenreformáció története a Szepességen" c. munkáit (Budapest, 1922. I. 209—224. L). 2) Zsilinszky M.: Egy forradalmi zsinat története (1707—1715.) Budapest, 1889. 60. 1. P