Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)

1937 / 1. szám - Az alkotmány főkérdései az ev. zsinaton

s az egyházi közvélemény (teljesen megért akaratla érlelte ki. így nyert kiterjesztést az állami jogsegély igénybevétele, új szabályozást a nők egyházközségi közgyűlési szavazati joga, jogalapot az állandó püspöki székhely kijelölése és kibővítést, az egyházkerületek követküldési jogának bevezetésével, a zsinat összealkotása. Szerény nézetem szerint a zsinat az alkotmány szervezetii ós kormányzati részének novelláris reformjában csupán egyetlen egy ponton tévesztette szem elől, hogy az egyház elsősorban erkölcsi hatalom. Akkor, midőn szigorúan eltiltja fizetéssel bíró alkalmazottainak, hogy mással, mint evangélikus vagy református vallású egyénnel házasságot kössenek és még reformátussal kötött házasság esetén is reverzálist követel. Nagy mentsége, hogy a többi felekezetek régebbi keletű törvényeivel iszemben csak a viszonosságot gyakorolta. Állásponté ja, — amelyre alkalomadtán részletesebb kritikával térek vissza, — mégis méltánytalan, a fizetéssel bíró és egyéb alkalmazottak közötti különbségtevés folytán. De törvényesíti végeredményében a lélekhalászatot a mi részünkről is éis kicsinyke, efemer értékű1 eredményekért nagy elveket áldozván fel, célszerűtlen egyházpolitika. Annak a Luther Mártonnak követői, aki a betürenéző, külszínes vallásról Pál apostol erő- és életteljes vallására tért vissza, ne a paragrafusok pókhálóival, hanem az Irá$ kifogyhatatlan erejével, a hit kiolthatatlan tüzével gyűjtsék és szaporítsák gyülekezeteiket. Zsedényi Béla dr. 6