Miskolci jogászélet, 1937 (13. évfolyam 1-10. szám)

1937 / 1. szám - Az alkotmány főkérdései az ev. zsinaton

táskörének rovására, — szabályrendeletileg megváltoztathassa, — nem. kétséges, hogy ez a reform veszélyeket nem hozhat, a felmerülő nehézségek pedig, a törvény rugalmassága következtében, könnyű szerrel elsimíthatok. Az ősi közgyűlés alkotmányvédő szerepe nem csökkön s továbbra is megmaradhat az egyházi közélet nevelő iiskolája, valamint az egyház ügyei iránti érdeklődés regeneráló forrása is. Egyházalkotmányunk másik alapköve, az egyházi és világi elem egyházkormányzati paritása felől sok szó esett a zsinaton és erős viták dúltak az előkészítő bizottsági üléseken. A kérdésnek a történeti fejlődés ősi tradícióiban gyökerező eredményeitől vagyis a mai jogi helyzettől eltérő (szabályozása azonban nem szerepelt a zsinat programjában, előkészítési anyagában, sőt az államfői felhatalmazásban sem, amely a zsinat tárgykörét megjelölte. A zsinat III. ülészakának első ülésén Raffay Sándor püspök nyújtott be váratlanul egy javaslatot, amely a tervezett reform pontosabb körülírása nélkül, arra hívta fel a zsinatot, hogy „az egyetemes egyház vezetésében a lelkészi elemnek nagyobb súly biztosittassék." A javaslat bőséges indokolása azonban nyilvánvalóvá tette, hogy az egyetemes egyházi felügyelő egyházkormányzó jogkörét óhajtja, a lelkészi elemnek az egyetemes egyház kormányzásába való bevonása által, megosztani, végeredményben tehát az „egyetemes püspökség" gondolatának valamelyen formában való megvalósítására tör. E javaslattal szemben én nyújtottam be a zsinat másnapi üléisén egy ellenjavaslatot, kérvén, hogy a zsinat az E A. 12. §-áit, amely akként rendelkezik, hogy „egyházunk törvényhozásában és kormányzásának minden fokozatán a lelkészi és világi elemek egyenjogú befolyása sértetlenül fenntartatik", — miután e szöveg, iszószerint véve, mint elvi deklaráció, alkotmányunk egyéb rendelkezéseivel s a százados gyakorlattal ellentétben áll, de már eredé'ében is csak téves, meggondolatlan szövegezés eredménye, — változtassa meg olyként, hogy az új szövegből a zavart és félreértéseket keltő „minden fokozatán''' hivatkozás kimaradjon. A zsinat a két javaslatot együttesen az alkotmányjogi bizot'ság elé utasította s itt folyt le Sztranyavszky Sándor vezetése alatt a zsinat egyik legnagyobb és leghevesebb vitája, az elvi, egyházpoliikai és történeti argumentumok fegyvertárával, alkotmányunk egyik isarkala'os alapelve, a hierarchia és kyriarchia küzdelmeiből kicsirázott s e küzdelmet kiegyenlítő paritás fölött. — Raffay Sándor püspök elvileg azzal érvelt, hogy az E. A. 12. §-ában foglalt elvi deklarációt ki kell teliesíteni, illetve érvényesíteni kell az egye emes egyház kormányzatában és közigazgatásában is, annál iis inkább, mert e nélkül a jövendő a közegyházra nézve súlyos veszélyeket hozhat. Ezzel szemben az én szerény véleményem abban csúcsosodott ki, hogy a pari ás, — ha minden fokozaton nem iis, egyházunkat azonban a maga teljes egészében, globálisan felfogva, — az által érvényesült, hogy míg az egyházmegyékben és egyházkerületekben a közigazgatás az esperes, 4