Miskolci jogászélet, 1936 (12. évfolyam 1-10. szám)

1936 / 3-4. szám - A szemléltető oktatás a büntetőjogban

eddig- elismerésre nem talált; a vetített képekkel való szemléltetés paedagogiai jelentőségét eddig nem ismerték fel eléggé.1) A tanításnak, az oktatásnak különféle eszközei eltérő utakon haladva igyekeznek célhoz érni. Az ismereteknek közlése több eltérő módon történik, így az élő szóval tartott előadások által, de a hallás útján való észlelés mellett egyéb érzékeink is szerephez jutnak; egyéb szerveink közül itt elsősorban szemünk jöhet szóba, a szemléltetés, a képekkel, a vetített képekkel való szemléltetés révén. A fül mellett a szem útján való tanításnak szükségét a paedagogusok felette hangsúlyozzák, kiemelve különösen azt, hogy jelentősége felette nagy az előrehaladottabbaknál, tehát hogy éppen a felsőbb oktatás, az egyetemi előadások körében kellene különösen súlyt fektetnünk a szemléltető oktatásra, első sorban akkor, ha dolgokról, ábrákkal szemléltethető tényekről, folyamatokról és jelenségekről van szó, amint ezt a büntető jogtudományban és annak segédtudományaiban lépten-nyomon tapasztalhatjuk. A szemléltetésre, különösképpen a vetített képekkel való szemléltetésre, a büntető jogtudományban és segédtudományaiban bő alkalom nyílik. A szemléltető oktatás tekintetében kínálkozó beláthatatlan sok példából itt csak néhányra akarunk utalni. IV. 1. A szűkebb értelemben vett büntetőjog körében például a bűntettesek nyilvántartása, vagy a büntetési eszközök ismertetése és méltatása ad bő alkalmat a vetítettképes szemléltetésre. A bűntettesek nyilvántartásánál és személyazonosságának megállapításánál régebben fontos szerephez jutott a bűntetteknek anthropometriai mérése, a Bertillon Alfonz által felállított embertani mérések rendszere. Ennek megmagyarázására egy odavetített kép (1. sz. ábra)2) kapcsán sokkal könnyebb lesz és maradandóbb nyomokat fog hagyni a hallgatóság lelkében, mint a puszta szó. Vagy a bűntettesek nyilvántartásánál ma legtöbb helyütt alkalmazott daktyloskopia történeti fejlődésének vázolása meg lesz, könnyítve a következő odavetített rövid történeti áttekintés által: A daktyloskopia története. 1856. Sir William J. Barschel a Hooghly kerületben (fővárosa Kalkutta) elosizör nyugtákon, allkalmazza, utóbb 1877—1880, majd 1894-ben — Fauld-dal együtt — ajánlja a b. ü. nyilvántartásra, d.e eredménytelenül. *•) Annak szükségét már régebben hangoztattuk; lásd: Hacker, Die heutigen Lehrmittel des Strafrechtsunterrichtes, Monatsschrift für Kriminalpsychologie und Strafrechtsr.eforcn, 23 (1932.). köt., 299—303. lap. — Hacker, Der Anschauungsunterricht im Striafrecht und in der Gefángniskunde, Blátter für Gefangniskunde, 63 (1932.). köt., 319—334. lap, illusztrációkkal. 2) Az ábrát lásd: Lochter G-ericMsárztliche und polizeiárztliche Teehnik, Wiesbaden, 1914. 60. L 38