Miskolci jogászélet, 1936 (12. évfolyam 1-10. szám)

1936 / 9-10. szám - A részvénytársaság igazgatósági tagjainak felelőssége

podott és a 65 éven felüliek száma 61%-al duzzadt meg-. Tehát rohamos elöregedés! Annál örvendeteseibe német szempontból az a fellendülés, amely 1933. vógéVél beállott. Már a házasságkötések száma is óriás emelkedésit mutat. 1932-ben csak 510.000,, 1933-tar 631.000 és 1934-ben 731.000 házasságot kötöttek. Míg a weimari Németország* házasságkötési indexe 'európai viszonylatban csak jó átlag volt, addig 1933-ban 6 főlleg 1934-ben Németország az esketések számarányát illetően az élre kerüU, megelőzve az összes agrárius államokat is, amelyek jó részének nagyobb házasságkötési hajlama annyira közismert. Még többet jelent az, hogy a születések száma is — mint fentebb érintettük — számbaVehetőleg felszökkent. Jóformán pontosan 9 hónappal az ura lom változást követően kezdetűt érezhetően emelkedni a születési mutató. Már az, 1934. év első negyedében 14%-al, a másoldi'k negyedben 21%-al, majd. 26%-al s, végül az utolsó évnegyedben mái33%,-al több a szülöttek száma, mint az előiző év ugyanezen periódusában. Az új házasoknak nyújtott és egyebütt ismertetett kölcsönök (L. Miskolci Jogászélet ,„A berlini nemizietlközi népességtudományi kongiresszuis" c. dolgozatomat) kedvező hatása is kimutatható. Burgdörfer pontosabb számítása szerint az 1934-es év születés-szaporulatából kb. 58% jut a háizaissági kölcsönben részesített szülők gyermekeire. De igaza van a szerzőnek akkor, amidőn még nagyobb jelentőséget tulajdonít a születési szaporulat ama 42%nának, amely szaporodás már semmiféle össztefüggésbe nem hozható az egyébként igen nagy jelentőségű népesedéspolitikai eszközzel. Ez a 42% a már hosszabb ideje fennálló házasságok megnövekedő termékenysége javára Írandó. Ezzel kapcsola/tbah nem alap nélkül utal az általános hangulat- és lelkület-változás tényére> a magzatelhajtások és a művi atortusók megcsappanására. Érdekes, hogy a születési arány javulása kifejezetten nagyobb a városokban, mint a falusi népesség" soraiban. Igaz, tiogy volt elég- tér a javulásra. A berlini községi betegpénztáríiáil 1929-ben 5900 normális szülésre 6100 abortus jutott (az összes szülészeti esetek 52%-a), addig az 1934. év másodEk felében és 1935. első négy hónapjában 15.488 rendes szülés mellett clsak 3212 abtírtus volt, tehát nem is egészen 18%. A nemzetközi összehasonlítás azzal az eredménnyel zárul, hogy Németország helyzetté úgy a1 házasságkötésnek, mint különösen a születések számának újabb alakulása terén egészen kivételesen kedvező. Az 52. és 53. lapon levő diagrammok beszélnek! Így pl. a házasságkötések számának gyarapodása 1934-ben (az 1933. évihez képest) 4-szerte nagyobb Nemetországban, mint a viszonylag még legkedvezőbb növekvési kulcsot mutató Angliában és 7^er óly rnagy, mint Olaszországban. A születések számának alakulása még kedvezőbb Németországra nézve. A súlytalan, 1—2%,-ós; javulásokkal, sőt hblyenkéfnt hanyatlásokkal szemben Németországban 20%,-on felüli a növekedés. Az eredményeket tehát távolról! sem becsüli! le ai Szerző. Hiszen ezek az eredmények a mindenkori népesedéspolitikusoknak intelmui 154