Miskolci jogászélet, 1936 (12. évfolyam 1-10. szám)

1936 / 9-10. szám - A részvénytársaság igazgatósági tagjainak felelőssége

alakulás, nemzetközi összehasonlítás, területi szemle, város és vidék szembeállítása, a végletes viszonyokat mutató szélsőségek felsorolása, a krónikusan, mindhárom megfigyelési időszakban kimagaslóan kedvezőtlen jelenségeket feltüntető községek táblázatos kimutatása. Ugyan nem osztjuk Szerző azon felfogását, hogy pl. az egyke szemporit jábóil1 azok a legveszélyeztetettebb helységek, amelyekben a születési mutató mindhárom periódusban elmaradt a 20 ezreléktől. Nyúlván lehetséges az, hogy itt ennek ellenére' isi javuló tendenciát mutat a születési arány. Ellenben fokozottan kell felfigyelnünk éppistri azokra a területekre, amelyek a közelmúltban talán még tűrhető termékenységet mulattak és éppen a Legutolsó időkben zuhant — az országos irányzatot messze túlszárnyalva — születési mutatójuk. (A baranyamegyei Kisharsány községért, ahol a születési mutató 1920—23. évek átlagában is már 16.7 ezrelék, de 1924—27. közt 17.7 és végül 1928— 32-ben már 18.5 ezrelék volt, nem aggódunk, annyira, mint az egész megmaradt BácsbodJrogért, népes falvadóit, ahol a jelzett periódusokat 33.6, 26.8 és végül 23-3-as születési arányok jelezték. Az itteni községeik közül azok, amelyekben a születési arány legújabban már 20 ezrelék alá szállott, sokkal több gondot érdemellnek.) Szomorúan jellemző egyébként, hogy az 1928—32. évek átlagában már 494 községben kisebb volt a születési mutató 1000 lélek után számítva a 20-uál. Kár, hogy Szerző az idegen községbeli haláleseteket, születéseket nem vonja le — legalább a városoknál — az összes népmozgalmi esetek számából. így a kép — kivált a nagyobb kórházakkal rendelkező helységeket, városokat illetőén — torzított. Ezt egyébként a Szerző is hangsúlyozza. A halálozási hányados területi összehasonlításánál el kelt volna egy kis elemzés, különös tekintettel az eltérő korviszonyokra. Általában az oknyomozó szeimpont nem érvényesül a fejtégetésekben. Hivatalos munkáról lévén szó, ezt talán egyesek előnynek tekintik. Hadd hámozza és bányássza ki a magánkuitató az adatok sűrűjéből a különíböző ható okokat! És ebben van isi valami. Mindazonáltal juthatott volna, tér legalább azoknak a merőben formáMe jellegű zaviafró tényezőknek a kiküszöbölésére, amelyet az eltérő kormegoszlás idéz ejlő. Ez fontosabb lett volna, mint a különböző népmozgalmi jelenségéknek a. helységiek nagysága szerint végzett vizsgálata, amely a tuberkulózistól1 és a természetes szaporodástól eltekintve semmi külonösiebb szabályszerűséget meni/ mutat. De még ennek az értékét is illuzóráussá teszi az a körülmény,, hogy éppen a nagyobb helységeikben játszanak nagyobb szerepet az idegen községbeliek népmozgalmi esetei. A szociográfiának és a közegészségügyi védekezésnek a legnagyobb szolgálatot a jarástcnkénti részlet-vifesgálatok éa a maximiumfminimumok kiemelése, az átíagokkál való összehasonlítások teszik, önként kínálkozik a kérdés : miért vannak ezek vagy amazok a köErségék oly kiáltóan rossz (vagy esetleg kedvező) h^yzetben? A kuta*tásmk hálás anyagai ezek a részletvizsgálatok. Az egyes vármegyék 151