Miskolci jogászélet, 1936 (12. évfolyam 1-10. szám)

1936 / 9-10. szám - A részvénytársaság igazgatósági tagjainak felelőssége

adaitát: „a társaság- üzletvezetésének minden részére kiterjedő ellenőrzést" betöltse. Helyesen mutatott rá annak idején Dr. Riesser igazságügyi titkos tanácsos, berlini egyetemi tanár a Magyar Jogászegyletben éppen a részvényjogi refermkérdésekről tartott egyik nagyér'.ékű előadásában, hogy ezeknek a bajoknak nem a fel ügyelőbizottság az oka, hianem különösen faagy váTlal'atoknáJ annak a, feladatnak lehetetlen Moltia, amit a törvényhozás a felügyelő' bizottságra! ró. Helyesen világította mieg e kérdést Riesser prof., hogy nagyváll alkozás,oknál az igazgatósáigi tagok sem képeseik az üzletvezetés minden ágának az ellenőrzésére, mert az üzlet nagy kiterjedtségénél maguk is meighatárózott resortokban működnek és arról, amit a, többi igazgatósági tagok végeznek, csak azt tudjak meg, amit kollegáik velük az igazgatósági üléseken esetleg közölnek. De a felügyelő bizottság egyszerűen képtelen arra, hogy nagyvállalatoknál, pl. bankoknál a társasa? összes könyveit 'ós iratait - tehát az cslszes bevezetéseket külön-küdöpi, az, azoknajk alapját tevő eredeti ckmányokat és levelezést is állandóan vizsgálhassa és még kevésíbbé képes arra., hogy évenként akár egyszer is meggyőződóst szerezhessen a társaság összes, értékeinek maglétéről. Jól tudjuk, kereskedelmi törvényünkben iniincs is arra törvényes rendelkezés., hogy az alapszabályok kötelező tártai maként követelhessék meg a felügyelő bizottság felügyeleti kötelességénlek és e kötelesség terjedelmének körülírása és az erre vonatkozó alapszabáílybeli rendelkezés hozassék nyilvánosságra. Ntigy baj azután, hogy a felügyeleti kötelezettség tekintetéiben nimcjs specializálódás, e kötelességet egységesen és általánosságban a legkülönbözőbb vállalatokra is kiterjedő általánosségban megállapítani nem lehet. Hogy minden egyes tag csak a neki kiosztott ellenőrzés gondos 'kifejtéséért legyen felelősségre vonható, szóval, hogy itt is érvényesüljön' egy egészséges munkamegosztás, gohdioliata, a^mik Grünhut „Das. österreichische Aktienregulatív von 20 Sept." művében már 1899-ben látott időszerűnek sürgetni — törvényileg ma sincs szabályozva. E kérdésekkel kapcsolatban nem is óhajltok kitérni a flelügyeilő bizottság tantiem-jei ellen időnkint felhozoitt támadásokra, — hogy minő méltánytalan, hogy a felügyelő bizottság még akkor is tantiémek élvezetéhez jusson, amikor -a részvényesek a legsoványabb osztalékhoz sem juthatnak, amire Klein, a híres hiteljogász Etzellenesien jlagyzi nijjg, hogy „nem az hozott bajt a részvény társaságoknak, hogy nagy tamtiémeket fizettek, hanem az, hogy a feliiigyralő bizottság igaln keveiset dolgozott" mi e\z, ha nem más, mint a síine curáinak leplezetlen bevallása ós kérdem, ilyen előzmények után, lehet-ei csodiálkozná azokon a reformeligondol'ásokon, amiket a legújabb német nemzeti szocialista politikai irányzat felszínre vet s amely Zahn: Wirtschaftsführertum und Vertragsetik in deutschen Aktienrecht c. feütűnést keltő legújabb művében odáig jutáit, hogy már sürgeti a r. t. vezetőség tagjaínak lelki befolyásolását (psychologischa Beeinflussung), a másik pedig a 145