Miskolci jogászélet, 1936 (12. évfolyam 1-10. szám)
1936 / 9-10. szám - A részvénytársaság igazgatósági tagjainak felelőssége
jaii a megbízottiak fogalma aülá esnek, miért is mitndien oly esetben, amidőn a K. T. vagy az alapszabály különös intézkedéseket nem tartalmaz, reájuk a megbízás általános szabályai alkalmazandók . Az igazgatóság tagjai rendszerint a közgyűlés által választandók; kivételesen az igazgatóságot az alapítók nevezhetik ki, de ez csak az első igazgatóságra nézve & legfeljebb 3 évre lehetséges, a mellett csak akkor érvényes, ha a tervezetben világosan felemlíttetett (K. T. 183. §.). Az igazgatósági tagok meghatalmazása a többek között önkéntes lemondás folytán is megszűnik, mely azonban oly esetben, ha az igazgatósági tagok száma a határozatképességre alapszabályilag kikötött számra csökkent, csak a közgyűlésein történhetik érvényesen (K. T. 192. §.) s az igazgatóság tagjai a keresk. cégjegyzékbe bevezetés végett az illetékes törvényszéknél megválasztásuk, vagy kineveztetésük után haladéktalanul bejelentendők. (K. T. 184. §.) Ami most már közelebbről az igazgatóság hatáskörét és kötelességeit illeti, az igazgatóság a társaság képviselője úgy hatóságok, mint harmadik személyek fiiilájniyábain. (K. T. 186. §. 1. bek.). E képviseleti jognál fogva a társaság nevében mindennemű ügyleteket köthet és bármily, akár bíróság előtti, akár bíróságon kívüli jogcselekményeket végezhet s azon ügyletek által, miket az igazgatóság a társaság nevében köt, jogosítva és kötelezve a társaság lesz, nem tévén különbséget, hogy az ügylet világosain ia társaság nevében köttetett-e, Vagy a fönnforgó körülményeknél fogva a szerződő felek akarata szerint a társaság részére kötöttnek tekintendő (K. T. 188. §.). Személyesen az igazgatóság tagjai a társaság nevében teljesített cselekményekért és az elvállalt kötelezettségekért harmadik személyek irányában nem feJelősek (id. §. 2. bek.). Az igazgatóság szemben a társasággal kötelesi ugyanazon korlátozásokhoz alkalmazkodni, melyekhez képviseleti joga az alapszabályok vagy közgyűlési határozatok által köttetett (K. T. 189. §. 1. bek.), harmadik személyek irányában azonban ilyen korlátozások joighatáillval nem bírnak (K. T. 190. §.). Nem érintve közelebbről az igazgatóság hatáskörének külső kifejezését megrendelő s gyakorlatilag a cégjegyzésben nyilvánuló jogszar bályokat (K. T. 185. §.) s a kézbesítésiek érvényességére vonatkozó szabályokat (K. T. 186. §. 2. bek.), ami az igazgatóság kötelességeit illeti, a K. T. ezekről különösen a következőket állapítja meg: 1. Mihelyt a számadásokból vagy a mérlegből az tűnik ki, hogy a társaság alaptőkéjének felét elvesztette, az igazgatóság által azonnal közgyűlés hívandó össze avégből, hogy a részvényesek a társaság további fennállása vagy feloszlása iránt határozhassanak (K. T. 187. §. 1. bek.), — ha pedig az tűnik ki, hogy a társasági vagyon még a tartozásokat sem fedezi, az igazgatóság ezt csődnyitás végett az illetékes törvényszéknek bejelenteni tartozik (id. §. 1. bek.). 2. Az igazgatóság kötelességében áll továbbá a társasági könyvek rendes vezetéséről gondoskodni, az évi mérleget szerkeszteni, azt a felügyelő bizottság elé terjeszteni s ez által megvizsgálva, annak az 138