Miskolci jogászélet, 1936 (12. évfolyam 1-10. szám)
1936 / 9-10. szám - Összehasonlító szemelvények az osztrák és a magyar polgári perjog köréből. [3. r.]
Ügykörébe, ami azonban polgári perekben alig fordulhat elő. (JN\ 28. §.) A viszonosság fennáll a többi közt Németországgal, Franciaországgal, Nagybritanniával, az utódiálliamokkaJ' és általában a hágai egyezmény tagállamaival.6) * * ad I—IV. — Az osztrák polg. perrend a kézbesítés terén az officitfütás elvét fogadja el és a kézbesítések foganatosítását majdnem kivétel nélkül hivatalból rendeli eszközölni. (Kivételek a ZPO. 112. és 113. §-ai.) A kézbesítés történhet: A) A bírói határozatoknak és írásbeli beadványoknak „egyénenkénti kézbesítése'" (Emzelzustellwng) útján és pedig ez lehetséges 1. a címzettnek saját kezeihez (ZPO. 106. és 108. §§.); — 2. ú. n. pótkézbesítéssel a házhoz (üzlethez) tartozó személyek igénybevételével (ZPO. 100., 103. §§.) ; — 3. a postán v. a községi (előljáróságnál történő letétellel. (ZPO. 104. §.) B) Nyilvános hirdetmény útján és pedig: — I. a kézbesítendő iratnak a perbíróság hirdető tábláján történő kifüggesztésével (ZPO. 115. §.); vagy — II. gondnok kirendelésével, akinek az iratot kikézbesítik, valamint a kézbesítendő irat tartalmának hirdetménybe! (Edikt) foglalásával és annak kifüggesztésével. (ZPO. 116—118. §§.) Az osztrák Pp. a következő kézbesítő szerveket, ill. kézbesítési viszonylatokat ismeri: — a) a bírósági kézbesíők (ZPO. 88. §.) ; — b) a posta (ZPO. 88. §.) ; — c) a községi elöljáróság (ZPO. 88. §.) ; — d) maga a bíróság, ha az iratnak olyan helyen történő közvetlen kiszolgáltatásáról van szó (ZPO. 114. §.) ; — e) megkeresett hatóságok (pl. a szövetségi kancellári hivatal közvetítése a ZPO. 119. §-a szerint, vagy külföldi hatóságok a ZPO. 120., 121. §-a,i értelmében); — f) ügyvédek egymás közötti kézbesítése, de csak abban aizi esetben, ha mindegyik felet ügyvéd' képviseli, amennyiben mindegyik ügyvéd ezzel a kézbesítési relációval egyetért és ezt az ügyvédek legyike a bíróságtól kérelmezte, valamint annak teljesítését magára vállalta (ZPO. 112., 113. §§.). Miután az osztrák Pp. a kézbesítést illetően ugyanazon az elvi alapokon az officialitás rendszerén nyugszik, mint a magyar Pp., épp ezért e téren a két kódex között lényeges, elvi forrásból eredő különbségeket felfedezni nem lehet,7) csupán a részietelgonidblások te!kintetébe<n állG) Az összes külföldi vonatkozásokban részletes felvilágosítást adnak az 1. jegyzetben közölt Krautmann, Meili—Mamelok és Pap J. munkái. Ugy Auszitlria, mint Magyarország tagja a hágai egyezménynek. (V. ö. még a 33482/1894, 16873/1897, 31268/1905, 18660/1906, 42300/1914, 52900/1922. m 31337/1925. I. M. Öz. magyar rendeletekkel.) 7) A kézbesítések rendszere tekintetében a magyar és osztrák polg. perjog valóban meglepő hasonlóságot árul el, mikor a közjoglias rendszert, a hivatalból való kézbesítés elvét fogadja el mindakettő, ellentétben a francia (angol) rendszerrel, amely szerint a kézbesítés a felek kötelessége és a német Pp. rendelkezéseivel (Rosenberg i. m. 197.) amely a vegyes megoldást választva különbfeá132