Miskolci jogászélet, 1936 (12. évfolyam 1-10. szám)
1936 / 9-10. szám - Összehasonlító szemelvények az osztrák és a magyar polgári perjog köréből. [3. r.]
összehasonlító szemelvények az osztrák és a magyar polgári perjog köréből (Folytatás,) 3. A kézbesítés1) I. Az osztrák polgári peres eljárásban is a kézbesítés főképen bírósági iratoknak írásbeli közlése a címzettel, a közlés megtörténtének igazolása mellett, ami rendszerint vétívvel (Zustellungsschein) történik. (ZPO. 110. §.) A kézbesítés, annak mikéntje és ellenőrzése (bel- és külföldön) hivatalból történik (ZPO. 89. §.), még az ügyvédi kényszer alá eső perekben is, (a ZPO. 112. és 113. §§-ainak jelentéktelen előírásaitól eltekintve), nem pedig ügyvédek által, vagy az; ő közvetítésükkel. A kézbesítés időpontja tehát nem függ sem a fél, sem az ügyvéd tevékenységétől s így ők a jogorvoslati haláiridő kezdetét nem befolyásolják. Osakjis a (bizonyítás íelvételt elrendelő' megkeresésnek Ausztrián kívül való kézbesítése engedhető át kérelemre a bizonyító félnek. (ZPO. 283. §.) Kézbesítő köizegek belföldön: a posta, a bíróság belátása szerint a bírósági szolgák és a községi elöljáróságok megfelelő szervei (a bíróságok, 111. a községek területén bélül). (ZPO. 88. §.) A területenkívüliséget élvezők és hozzátartozóik részére a kézbesítés a szövetségi kancellári hivatal (külügyi osztálya) közvetítésével történik. Ha a kézbesítésnek ez a módja a konkrét esetben nem lehetséges, akkor az kérelemre kirendelt gondnok kezéhez történik, aki azután a teirületenkívüli jogot élvezővel érintkezésbe lépni köteles, die a joghatály már a gondnok kezéhez eszközölt kézbesítéstől számít. (ZPO. 119. §.) Külföldön ellenben nem az osztrák posta kézbesít (ha csak különlegesen nincs megengedve, mint pl. Nagybritanniában és Írországban) ; hanem a ZPO. 121. §-a és az 1928. IV/2.-án kelt rendelet (JustMABl. 7. sz.)2) értelmében a külföldi hatóságok, rendszerint a külföldi bíróságok. (Mint pl. Magyarország, Németország, Svájc, Jugoszlávia és Csehszlovákia területén.) Ha perben résztvevő több személynek egy közös (törvényes, vagy szerződéses) képviselője' van, elegendő őhozzá egy példánnyal kézbesíteni. Amennyiben egy személynek több kézbesítésre alkalmas képviselője van, elegendő a joghatályos kézbesítéshez, ha ezek közül az 1) Az 1. cikik 1. jegyzetében megemlített általános jellegű munkákon kívül még szükségesnek látszik megemlíteni: Pollak, Das Zivilprozessreeht in Österreich, (Leske— Leovenfeld, Der Ziviltprozess in den europáisohen Staaten u. ihren Kolonien e. gyűjteményében), Berlin, 1930.; — Krautmaiin, Zwischenstaatlicher Rechtshilfeverkehr, 1929'.; — Meili—Mamelok, Das internat. Privát- n. Civilprocessreeht auf Grund der Haager Konvention, 1911.; — Pap J., A jogsegély, különös tekintettel a nemzetközi vonatkozásokra, Jogtud. Közi. emlékkönyve, 1916, 485-^516. 2) Amtsblatt des Bundesministeriums für Justiz. 127