Miskolci jogászélet, 1936 (12. évfolyam 1-10. szám)

1936 / 7-8. szám - A sokgyermekes férjes nők száma az 1930. évi népszámlálás szerint

másodszori stb. házasságok esetében is az első házasságkötés időpontjából indul ki. Nem kevésbbé figyelemreméltó a foglalkozási adatkép; és pedig nemcsak a viszonyok feltárása és az oknyomozás — itt nem méltatható — szempontjából van tanulságértéke, hanem azért is, mert észszerű, átgondolt családpolitika csupán a társadalmi rétegeződés ismeretében építhető ki. Rövid adatszemléletünk keretében a nagy népszámlálási anyag minden részletére, főleg pedig kombinációira nem terjeszkedhetünk ki s a Magyar Statisztikai Szemlében irott cikkünk jellegzetesebb százalék- és átlagszámainak megismétlésére sincs terünk. E helyett egyetlen nagyobb táblázaton az életkor, a házasságtartam, a foglalkozási viszony és a népszámlálási feldolgozásnál alapulvett 33 foglalkozási csoport szerint mutatjuk be a házas termékenység alakulására vonatkozó főbb adatokat. A tábla a szokásos foglalkozási főcsoportokat nem öleli fel, mert azoknak a részletesebb csoportosítás alapján való megállapítása, amúgy sem ütközik nagyobb nehézségbe. Egyébként táblázatunk a fent előadott okokból1 nemcsak az Összesen ,született, hanem az életben lévő gyermekek száma alapján is részletezi az 1930-ban számbavett férjes asszonyodat. (Az V. számú táblázatot lásd mellékletként.; Táblázatunk csak az abszolút számokat közli, tekintettel arra, hogy családvédelmi szempontból elsőísorban ezeknek van jelentőségük. A nő kora és házasideje szerint tagolt adatokból igen jól kiviláglik, hogy a többgyermekesek problémája mennyire a felsőbb kategóriákban lép csak előtérbe.15) Aminek egyébként népesedéspolitikai jelentősége is van, hiszen egy esetleges segélyezés átlagos időtartama, tehát az a körülmény, hogy többnyire milyen korban kezdődik az igényjogosultság, igazán nem lehet közömbö's. Persze ennél a kérdésnél azt is szem előtt kell tartani, hogy a népszámlálásig épen az idősebb korú, hosszabb ideje házas kötelékben élő nők gyermekeinek számát apasztotta meg aránylag a legerősebb mértékben a, halál (és a vándormozgalom); a keresőképessé lett, c'saládalapító [korú, tehát a családvédelem szárnyai alól kinőtt „gyermekek" száma szintén ezek körében a legnagyobb., Mindezt mérlegelve is rendkívül figyelemreméltó, hogy sokgyermekes családanya valóban nagy számban csupán az! őstermelés körében, itt pedig a leginkább támogatásra szoruló kis-, helyesebben törpebirtokosok s a gazdasági cselédség és mÁncstelen (vagy legfeljebb apró földparcellát a magáénak momdó) földmives napszámosság soréban található! Kétségtelenül nem kicsinyelhetjük le akár az ipar önállói és segédszemélyzete, akár például a nyugdíjas-tőkepénzes stb. kategória sokgyermekes asszonyainak számát sem, mintahogy sanyarú sorsánál fogva a nópességpolitikus a külön megnevezés nélküli, illetve különböző ágbeli napszámos többgyermekes feleségeinek (valamivel ugyan kisebb) száma melliett sem mehet el szó nélkül. Vlégsősorban azonban az ezek15) Néhány idevágó abnormis ajdat a feldolgozás hibaforrásaira is figyelmeztet. (V. ö. Magyar Statisztikai Szemle, XIV. évf., 1936. 8. sz.) 111