Miskolci jogászélet, 1936 (12. évfolyam 1-10. szám)

1936 / 7-8. szám - A bűnvádi eljárás és a közigazgatás kapcsolatai. [2. r.]

igen széles körben követnek el büntetendő cselekményeket. Annak biztosítása végett, hogy ezekről a bűncselekményekről is értesülhessen a bűnüldözésre hívatott hatóság, az állam külön szervezet alkotásával gondoskodik, amelynek elsőrendű feladata a bűncselekmények felderítése és feljelentése. Ez a szervezet a nyomozó szervezet. A bűncselekmények nyomozását hazánkban a rendőri hatóságok és közegek teljesítik, mindezideig nincs külön nyomozó-rendőrség szervezve, a bűncselekmények felderítése a rendészeti szervezet körébe tartozó egyik tennivaló. Franciaország, Németország, Olaszország, Belgium s egyes svájci kantonok külön igazságügyi nyomozó-szervezetet létesítettek; az igazságügyi rendőrség az igazságszolgáltatás főszervének főfelügyelete s rendszerint a felsőbbfokú ügyészségnek felügyelete alatt áll, kizárólag igazságügyi feladatok teljesítésére van hívatva s a bűnügyi rendészettel kapcsolatos büntetőjogi, kriminalisztikai, kriminológiai és psychológiai ismeretekben kellően kiképzett hivatali személyzettel rendelkezik. Hazánkban is régen felmerült a kívánság külön igazságügyi rendőrség szervezése iránt. A büntető igazságszolgáltatás egyszerűsítéséről szóló 1921:XXIX. t.-c. 5. §-ának rendelkezése magában foglalja azt a jogszabályt, amelynek teljes végrehajtása jórészben megoldhatná az igazságügyi rendőrség megalkotásának kérdését. Ez a jogszabály ugyanis azt rendeli, hogy a rendőri hatóságnak a bűnügyi nyomozással megbízott tagjait a kir. törvényszék székhelyén oly módon kell elhelyezni, hogy a kir. ügyészség a nyomozás menetét lehetőleg szóbeli utasítással irányíthassa s a nyomozási cselekmények és a nyomozó hatóságok eljárása tekintetében a kir. ügyészséget illető ellenőrző tevékenységet a kir. törvényszék székhelyén írásbeli érintkezés nélkül is közvetlenül gyakorolhassa. A bűncselekmények felderítésének a rendőri hatóságok és közegek feladatává tétele által a bűnvádi eljárás és a közigazgatás a legbensőbb kapcsolatba került egymással. A nyomozást teljesítő rendőri hatóságok és közegek ugyan a nyomozó cselekmények teljesítése körül a Mr. ügyészség utasítása alapján járnak el, mindamellett széleskörű mérlegelést feltételező intézkedési joguk van. Ennek szemléltetése végett célszerű egy átfogó tekintetet vetni a bűnvádi eljárás előkészítő részének szervezetére és berendezésére. VI. Előre kell bocsátani, hogy a büntetőper szerkezeti tagozása és az egyes eljárási szakok szabályozása tekintetében többé-kevésbbé eltérő világnézeti, szervezeti, pergazdaságossági és módszertani lehetőségek tárulnak a jogalkotó elé. E változatokban rejlő nehézségek aránylag legkönnyebben az ügy érdemleges eldöntésének, tehát a főtárgyaiásnak szakában győzhetők le. Világnézeti és fejlődéstörténeti kérdés pl., vájjon a jogalkotó a büntetőbíráskodást egészben vagy részben úgynevezett hivatalnok bírákra, vagy úgynevezett laikusokra bízza-e; vagy, hogy az ítélethozatal szakát az írásbeliség vagy a szóbeliség, a kötött bizonyítás, vagy a szabad mérlegelés, a hatósági jogkörök elválasztása avagy összpontosítása alapján rendezi-e be. De a világnézeti alapkérdés eldöntése után a büntetőbírói szervezet, működés és eljárás részletes 99