Miskolci jogászélet, 1936 (12. évfolyam 1-10. szám)

1936 / 5-6. szám - A berlini nemzetközi népességtudományi kongresszus

lókat a német kormányzat figyelmére méltatja s hogy tőle mi sem áll távolabb, mintáz imperialisztikus törekvésekből sarjadó egyoldalú kvantitatív népesedéspolitika, azt eléggé kiemelte Frick, amikor a résztvevők hatalmas tetszésnyilvánítása közben vallomást tett arról, hogy az igazi nemzeti szocialista már csak azért is ellensége minden háborúnak, mert a legvilágosabban látja azokat a fajdegeneratív hatásokat, amelyekkel egy háború jár. A szellemi légkör tehát kedvező volt a nemzetközi kongresszus számára. Felfokozott érdeklődés a tudományos közvélemény részéről, megértő támogatás a kormányzat oldalán! Érdemes pár szót szánni a külsőségeknek is. A megnyitó alkalmával az egyetem uj aulájában a gigantikus Humboldt falfestményt két oldalról a nemzetek zászlói övezték, alatta több embermagasságnyira valóságos fenyő- ós babérerdő. Az elnöki emelvényt pedig az egyenruhák színével harmonizáló barna-sárga dáliák és krizantémok művészien csoportosított sűrűje övezte. A növényzet ünnepi pazarlásával jótékony ellentétben állott a közönség külsejének disztingvált egyszerűsége. A magyarországihoz mérten jóval kisebb luxus — főleg a ruházatban — egyébként a többi alkalmakkor is feltűnt. Ilyen, a kongresszussal öszszefüggő ünnepi alkalmak voltak: Berlin város fogadó délutánja a Rathaus fényes dísztermében (habos kávéi és „Kuchen" és semmi több; jellemző kicsiség, de inkább a nagyság, mint a kicsiség jele), a királyi palotában tartott kamarazene-est, a potsdami kirándulás, a. Sanssouci kastélyban tartott flóta-est s kivált az a valóban fényes bankett, amelyet a Kroll-operában rendezett a német kormány, nemkülönben a kongresszus záró fejezetét képező és a világhíres közegészségügyi múzeum megtekintésével kapcsolatos drezdai kirándulás, az ottani opera díszelőadása és Dresden város általi fogadó est. Mindezek az alkalmak bő lehetőséget nyújtottak külföldi kapcsolatok és ismeretségek létesítésére. Ami most már magát a kongresszust illeti, arról általánosságban csak a legnagyobb elismeréssel lehet nyilatkozni. A négy teljes ülésen 13, a négy szakosztály üléssorozatán kb. 130 előadás hangzott el. A négy szakosztály a következő volt: 1. Népességi statisztika, 2. Népességbiológia és faj egészségügy, 3. A népesség szociális, gazdasági és psychológiai problémái, 4. Antropológia és közegészségügy. Nem egészen négy munkanapra kissé zsúfolt programm volt közel másfélszáz előadást sűríteni. Persze az óriási tudományos programmot csak úgy lehetett lebonyolítani, hogy a négy szakosztály állandóan párhuzamos előadásokat tartott. A szakosztályok címének a felsorolásából is érezhető, hogy az azok keretében felolvasott előadások tárgyköre nem egyszer annyira összeolvadt, hogy sok előadást csak bizonyos önkénnyel lehetett besorozni az egyes csoportokba. Logikusabb lett volna talán a „tiszta" és „alkalmazott" népességtudomány kettős nagy csoportjába sorozni a témaköröket, az elsőbe sorozván a népességstatisztikai vonatkozású, a másodikba a népesedéspolitikai természetű előadásokat. így kevesebbszer fordult volna elő az, hogy időbeli ütközések miatt nem lehetett meghall81