Miskolci jogászélet, 1935 (11. évfolyam 1-10. szám)

1935 / 5-6. szám - A mai Ausztria kialakulása és 1934-iki alkotmánya

tartomány gyűlés elnökét és alelnökeit maga választja. A tagok számát a tartományok nagysága dönti el. A Landtag vagy véleményt mond, vagy döntési joga is van abban a mértékben, amint az alkotmány az egyes ügyeket e célból eléje utalja. A Landtag is kötelezve van — éppúgy, mint a Bundestag — megállapított időn belül határozatot hozni •és szintén éppúgy, vagy változatlanul elfogadja a kormány javaslatát, vagy elutasítja azt, de módosítási joga nincs. A tartományi törvényt a tartományfőnök teszi közhírré, de — és ez fontos — ez csak akkor történhetik meg, hogyha a vonatkozó törvényt előzőleg a minisztériumnak bemutatták és ahoz a kancellár hozzájárult. Törvényt itt is csak úgy lehet alkotni, ha az összes tagoknak legalább a fele jelen van és azoknak legalább kétharmada szavaz ily értelemben. A tartományi kormányt alkotják: a tartományi főnök (Lamdeshauptmo/rm), aztán annak a helyettese (Landesstatthalter) és legfeljebb öt kormánytag (Landesrate). A főnököt a köztársaság elnöke nevezi ki a tartománygyülés hármas jelölése alapján és ugyanő a kancellár javaslatára azt állásától fel is mentheti, de azonkívül a szövetségi elnök a tartományfőnököt felmenteni köteles, ha ezt a tartománygyűlés a szokásos többségi szavazattal kívánja. A tartományfőnök nevezi ki a maga helyettesét és a tartományi tanácsosokat, akikre szintén kötelező a minimálisan 26 éves korhatár, azonkívül pedig az is, liogy a tartománygyülés tagjai legyenek, de amíg_a kormányban helyet foglalnak, addig nyugszik a törvényhozó szervben való szerepük. A tartományfőnök és a tartományi kormány töbi tagja a tartománygyűlésnek felelős. A tartományfőnökök fennhatósága alá tartoznak a járási főnökök' (BezirkshauptTrumn) és a községi elöljáróságok. A tartomány közigazgatási kerületekre (Verwaltungsbezirk) s ezen belül községekre (Ortsgemeinde) oszlik. A harmincezer lakosnál többel bíró városok tartományi törvény útján külön városjogot nyerhetnek, ezek az úgynevezett, a tartományoknak közvetlenül alárendelt, tehát a saját statútumokkal rendelkező városok (landesicnmittelbare Stitttlt). A községek hivatalos szervei a községi gyűlés (Gemeindetag) és a polgármester '(Bürgermeister). Tartománygyülési határozattal a polgármester mellié községi tanácsot (Ge?neinderat) is lehet rendelni, amelynek legfeljebb öt tagja van s ezeket a községi gyűlésből választják. A polgármesternek van alárendelve a községi hivatal (Gemeindeamt) s ezeknek a vezetői a tízezer lakosnál nagyobb községekben jogi minősítéssel bíró közigazgatási tisztviselők kell, hogy legyenek. A községi gyűlés tagjainak összealkotásánál az egyes hivatási ágak szintén megfelelően jutnak képviselethez s a rendi alkotmánynak ez a jellege itt is kifejezésre jut, de megjegyzendő, hogy a községi gyűlések egyelőre megmaradtak abban az összealkotásukban, melyben az új alkotmány életbeléptetése találta őket, azonban a tartományfőnöknek joga van vagy feloszlatni egyes községi gyűléseket, vagy pedig a megüresedett helyekre újakat kinevezni. A polgármestert a községi gyűlés választja és ennek az életkora legalább a befejezett 26. esztendő. A polgármesterválasztás szintén felsőbb megerősítésre szorul. 107