Miskolci jogászélet, 1935 (11. évfolyam 1-10. szám)

1935 / 1-2. szám

Ha a városbíró békét rendel el, azt megszegni nem szabad; a rendbontót lenyakazzák.73) Vásárban rendzavarást okozni szintén nagy vétség, melyért kézesönkítás jár, aki pedig kardot ránt, börtönbe jut.74) 1 Aki testcsonkítást követ el, kezét vágják le; aki másnak szájára üt, kilenc hétre kalodába kerül.75) Kézcsonkítással büntették azt is, akit harmadszor kaptak rajta, hogy hamis mérleget, súly- vagy hosszmértéket használ. E büntetés alór mentesítette magát, ha 10 márkát fizetett, mely bírság kétharmada a bírónak, egyharmada az esküdteknek jutott.76) Aki hamis kockával játszott, annak tenyerét kockával átütötték.77) Itt is a taíiojog elve alapján a visszatükröző büntetés nyert alkalmazást. A selmeci jogkönyv gyakran alkalmazta a büntetési nemek között a halál-, testi és megszégyenítő, ritkábban a vagyoni és szabadságvesztési büntetéseket. A halálbüntetés a selmeci jogkönyvben teljesen önálló büntetésként jelentkezik és vagyonelkobzással nincsen kapcsolatban, mert a bűntettes vagyona rokonainak békés birtokában marad.78) A halálbüntetésnél rendszerint a talio, vagyis a szemet szemért elve érvényesült. A jogkönyv ismeri a fejvételt, akasztást, máglyán való megégetést, vízbefullasztást és a halálbüntetés minősített módjai között a kerékbetörést, lófarkon való halálra hurcolást. A megváltásnak, vagyis kompozíciónak heüye volt, így a bűntettes életét harminc márkával, keKét tíz márkával válthatta meg.79) A kiengesztelési díj lefizetésének nagyobb szerep jutott a testcsonkító büntetéseknél. A testcsonkító büntetés rendszerint mint visszatükröző és megbélyegző büntetés jelentkezett, amint láttuk ezt a bírót becsmérlő és pellengére állított bűntettesnél, aki kénytelen volt szájára ütve hazug voltát kikiáltani, vagy a hamis kockajátékosnál, akinek tenyerén a kockát átüttették. Megbélyegző büntetésként alkalmazták még a félmeztelen test megkorbácsolást, a kalodába zárást és a pellengérre állítást. Ritkább büntetési nem volt Selmecen a számkivetés és bebörtönzés. A vagyonelkobzást nem alkalmazták Selmecen, de a kompozicionális rendszer előretörésével a vagyoni büntetés nagyon gyakran fordult elő. 5. A jogkönyv jelentősége és méltatása. A selmeci jogkönyv intézkedései meglehetősen hézagosak, hiányosak, s csupán a büntetőjogi rész, különösen a lopásra vonatkozó rendelkezések kissé részletezőbbek, de ez annak tulajdonítható, hogy jogéletünk nem volt még olyan fejlett, hogy egy rendszeres kodifikáló munka létrejöhetett volna. E jogkönyv, mely az iglaui jogkönyv alapján áll, nem egyéb, mint esetről esetre szükségesnek mutatkozó intézkedések összefoglalása, mely az aR73) U. o. 74) U. o. 33. és 34. 75) U. o. 76) U. o. 4. és 5. 77) U. o. 28. 78) ü. o. Bevezetés. 79) U. o. 5. és 30.