Miskolci jogászélet, 1934 (10. évfolyam 1-10. szám)

1934 / 7-8. szám - Kriminalitásunk alakulása terület szerint. 2. r.

(55) MISKOLCI JOGÁSZÉLET Jutott ugyanis 1920-ban 100 hektár szántóra kertre és szőlőre önnálló és se- mezőgazdasági gítö családtag munkás Dunántúl integer megyéiben 18.2 10.1 Alföld integer megyéiben 17.1 14.2 a délalföldi megyékben 16.2 13.6 A kisebb termésátlagok mellett és a rosszabb értékesítés közepette még nagyobb is a népsűrűség aAlföldön, mint a Dunántúl, akár az összterületből, akár a mezőgazdaságilag legfontosabb művelési ágakterüleféből induljunk is ki a viszonyításnál.21) Márpedig — hacsak nem áll életképes nagyipar, bányászat stb. a nagyobb sűrűsödés hátterében —22) akkor egy országon belül a nagy népsűrűség rendszerint nagyobb szociális nyomorúságot, alacsonyabb életszínvonalat jelent.23) Ez pedig bűnfokozó tényező. Annál inkább áll ez, mert hiszen a nagyobb népsűrűség — még azonos kereseti és életszínvonalbeli viszonyokat is feltételezve — több súrlódási lehetőség magvát rejti magában. Az Alföld népszámának a szaporodása is gyorsabb ütemű volt a múltban, mint a Dunántúlé, bár újabban a természetes szaporulat — talán éppen a relatív nagy népsűrűség és az előnytelen társadalmi rétegeződés okozta szociális nyomás feszítő hatása és egyéb demográfiai okok következtében — itt lényegesen megcsorbult. Volt a 100-nak véve a természetes tényleges természetes szaporodást volt szaporodás °/o-a a tényleges 1901-10 1921-30 1901-10 1921-30 1901-10 1921-30 Változás Dunántúl 10.8 8.9 5.1 :i.6 47 40 —7 Alföld^) 13.9 12.2 10 8 9.2 78 72 —6 Délalföld?*) 12.2 9 9 6.5 5.2 54 53 —1 A Dunántűi különben is kisebb népfeleslegéböl többet helyez el másutt, több onnan az elvándorló és a kivándorló. S még az irányzat is arra vall, hogy a kisebb népsűrűségű Dunántúlra a szaporulat — az Alföldhöz képest — hovatovább csökkenő nyomást 1 négyzetkilométerre 10 bektár szántóföld re, kertre, rétre, le gelőre és szőlőre lakós 1930-ban Dunántúl integet vármegyéiben 61.8 7.94 AlföLd integer vármegyéibcn21/a) 82.1 9.27 Délalföldi vármegyékben 86.3 9.40 21/a) A Budapesttel szomszédos 21 megyei város és község leszámításával, de a távolabbi községek beszámításává!!. 22) Az alföldi megyékben legföllebb Szolnok s jóakarattal Nyíregyháza jelenti a nem a földből élő városi tömörüléseket. Dunántúl elleniben Kaposvár, Pápa és Veszprém iparos városok és így a népsűrűséget,' amely úgyis annyival alacsonyabb, még emeli is a nem tisztán őstermelő jellegű helyek nagyobb száma Dunántúlon. 23) A „nagy" népsűrűség nem jelenti azt, mintha egészségesebb földelosz'ás és mezőgazdasági termelés irányának korszerű átállításával nem tarthatna el a mostaninál sokkal több embert akár az Alföld, akár a Dunántúl. 24) A Budapesttel szomszédos 21 község leszámításával. Sajnos a szomszédos községek bűnözőit nem tudjuk levonni az Alföld el ítéltjeinek a számából. 25) Békés és Csongrád megyéken kívül az 1901—10 időszakban Csanád, az 1921—30-as évtizedben Csanád-AradTorontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyére vonatkoznak az arányszámok. A hiba, amit elkövetünk, szóra sem érdemes. Csanád népess'gének 84%-a amúgy is megmaradt. A kisebb szaporaságú és csekélyre csonkult Torcnnitált kiegyenlíti a jó szaporaságú aradmegyei maradvány, amit eléggé igazol az is, lwgy pl. 1910—20 között a születések többlete az egyesített megyében 6.5%. <míg magában Csanádbaji 6.6%, tehát jóformán nincs különbség. jelent, mert ime a természetes népfeleslegből másfelé áramlók aránya a Dunántúl fokozódott leginkább és a nagyon növekvő bűnözést mutató délalföldi megyékben legkevésbbé. Az elvándorlás — a vállalkozó szellemű, de egyben bűnre is fogékonyabb fiatal — produktívkorúak adván a kivándorlók zömét — apasztja a bűnre leghajlamosabb réteg súlyát, de legalább is nem engedi oly mértékben növekedni, mint ott. ahol az elvándorlás zsilipje nem nyilt oly tágasra.26) 27) Amidőn a népszaporodás kérdését annvira hangsúlyozzuk, egy percre sem felejtjük, hogy a népszaporodás által a munkapiacra, érvényesülésre stb. gyakorolt nyomást a legtágabb értelemben vett környezet (jövedelemelosztás, kivált földbirtoktagozódás, művelési ágak, értékesítés, szociálpolitika stb.) módosításával enyhíteni, sőt ellensúlyozni is lehet s így az erre vezető eszközök tudománya (a gazdaságpolitikai beállítottságú népesedéspolitika) egyben kriminalpolitikailag is értékes, sőt a legértékesebb eszköz. A különbségek s kivált a tendencia alakulásának magyarázatánál nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a háborús veszteségek az Alföldön általában súlyosabbak voltak, mint a Dunántúl. A több behivott. a több hősi halott mindig azt jelentette, hogv több lett az elhanyagolt nevelésre, elégtelen gondozásra jutott gyermekek száma és sűrűbb a támasz nélkül könnyebben megingok sora. A háború alatt felcseperedő gyermekek most már rég bejutotak a büntetőjogilag felelősségre vonhatók korcsoportjába. Ahol a háború ütötte rések nagyobbak voltak, ott ennek a fiatal nemzedéknek védettsége is könnyebben megcsorbulhatott. Hoer Csongrádban, Békéiben és Csanádban a bűn hulláma magasabbra tornvosodott a múlthoz képest, mint másutt, az aligha független attól, (bár — mint láttuk — más okai is vannak) hogy ezekben a törvényhatóságokban a háború véres pusztítása a legnagyobb volt.28) Más okok mellett ennek következménye az. hogy a nemi arány felbillenése, a születési arány háború alatti és kivált utána következő megapadása a mostani országhatárokon belül itt jelentkezett a legkirivóbban.29) Ezek26) A 201—29 évesek aránya a legutóbbi 10 év alatt Békésben 15.9%-ról 18.2%-ra, Csongrádban 15.6%-ról 18.3%-ra és Csanád-Arad-Torontál megyében 16.1%-ról 18.2%-ra nőtt, mialatt a vármegyék átlagában 16.2%-ról 17.6%-ra és a bűnözték irányzata tekintetében oly kedvező Veszprémben 16.7 %-.rol csak 17.5%-ra emelkedett. 27) Ezzel persze nem mondtuk azt, hogy a Délalföldről azért kisebb a kivándorlás és elvándorlás, minthogyha ott s általában az Alföldöm az elvándorlásra nem volna indíték. De megszűkültek, vagy éppen eldugultak e terület eddigi vándorlási irányai. (Amerika és még inkább a hunyadi-krassói bányatelepek és nagy vonzóerejű „vásárvonali" vámosaink: Arad, Nagyvárad, Temesvár; Budapest felvevőképessége is kisebb lett.) 28) V. ö. Mike: A Magyarbirodalom és a mai Magjaiország vérvesztesége a világháborúban. Magyar Statisztikai Szemle 1927, 7. 630—631. 1. „ ... a legsúlyosabb áldozatot — a vármegye összes népességének számához viszonyítva — Csongrád, Csanád, Békés vármegyék hozták." A 11 Űen járó megve közül csak ZaHa az egyetlen dunántúli. 29) 1910—20 közt a vármegyék átlagában 1005-ről 1050-re nőtt az 1000 férfira jutó nők száma (+45). Ezzel szemben Békésben 991—1056-ra (4-65), Csongrádban 979—1051 -re (+72). Csanád-Arad-Torontál megyében 977—1049-re (+72) torzult a nemek arányszáma. De a kriminalitás jó irányzatát mutató Veszprémben 1003-ról csak 1012-ig romlott a liányados. || ! Békés Csanád, Csongrád megyék egyesített né]>essl:'gének a születési aránya (1000 lélekre számítva)