Miskolci jogászélet, 1934 (10. évfolyam 1-10. szám)

1934 / 7-8. szám - A gazdatartozások kamataira vonatkozó jogszabályok rövid ismertetése különös tekintettel a gazdavédelmi (14.000-1933. M. E. sz.) rendeletre. 1. r.

4 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (48) nincs az az ereje, mint a közokiratnak vagy a köz­jegyzői okiratnak. Ha a kölcsönszerződésben a kölcsönvevő a felvett­nél nagyobb összeg visszafizetésére kötelezte magát, a bíróság csak a valóban felvett tökeösszeget állapítja meg és a kamatot ez után számítja. (8. §.) Annak a, kiszámításában, hogy a kamat a tőké­nek hány százaléka, nemcsak azt kell számításba venni, amit kifejezetten kamatként jelöltek meg, ha­nem mindenféle melléktartozást is, amelynek fizeté­sére az adós a tőkén felül kötelezettséget vállalt; kü­lönösen számításba kell venni a kötbért, üzletdíjat, folyósítási, forgalmi jutalékot, folyszámlaköltséget és bármely más néven nevezett melléktartozást is.1) Fizetés teljesítésekor hitelnyújtással üzletsze­rűen foglalkozó hitelező az adósnak köteles írásbeli elszámolást adni. Pénzintézetek az elszámolás céljára az Országos Hitelügyi Tanács által megállapított mintát kötele­sek liasználni. Az adósnak adott elszámolás bélyeg- és illeték­mentes. (9. §.) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el az, aki üzletszerű hitelnyújtás körében a rendelet életbelé­pése után: a bírói úton érvényesíthető kamat legmagasabb mértekét meghaladó kamatot (5., 6. és 7. §. U. be­kezdése) fogad el, vagy fizetés teljesítése esetében az adósnak a 9. §. el­lenére, írásbeli elszámolást nem ad. ) E kihágás büntetése két hónapig terjedhető el­zárás. Az eljárás a kir. járásbíróság hatáskörébe tar­tozik. A bírói úton érvényesíthető kamat legmagasabb mértékén túl kifizetett kamat visszafizetése iránt a magánjogi igényt ennek a büntető eljárásnak a kere­tében is lehet érvényesíteni. (13. §.) A rendelet életbelépése után a pénztartozás ké­sedelmes teljesítése esetében a hitelezőt megillető kár­térítésről szóló 1923.-XXXIX. tc.-nek a késedelmi ka­mat helyett megállapítható kártérítés mértékére vo­natkozó rendelkezései nem alkalmazhatók, a kése­delmi; kamatot meghaladó kár megtérítését a hitelező az általános jogszabályok szerint követelheti. 1U. %•) Bejegyzett kereskedőknek kölcsönös kereske­delmi ügyleteiből eredő követeléseire a kamatláb ma­gasságát korlátozó rendelkezések (5—13. §.) nem terjednek ki. (15. §J2) Az 5610/1931. M. E. számú rendelettel kapcsola­1) A stornódíj azonban számításba nem vehető. 2) Az 5610—1931. M. E. sz. rend. 27. $-a szerint a ren­deletnek kamatkorlátozó rendelkezései nem nyernek alkalma­zást a jelzálogjoggal biztosított olyan követelésekre sem, ame­lyek tekintetében a telekkönyvbe be van jegyezve, hogy a kö­vete' közforgalom tárgyát képező iTtékpapir (kötvények és záloglevelek kibocsátásának alapjául szolgáló kölcsönök) ki­boesátáí ift alapjául szolgál. így a kötvények és zálogleve­lek kibocsátásának alapjául szolgáló kölcsönök esetében a hi­telező adósával szemben, legyen az akár gazda, akár más adós, késedelem esetén érvényesítheti a kötelezvényben kikö­tött 10% késedelmi kamatot és az 1% bírságot, mert ilyen kölesönök tekintetében az 1877:VIII. t. e. 1., 8. $-aiban fog­lalt korlátozó rendelkezések nem alkalmazhatók. (Lásd: 1925. évi XV. t. c. 3. í-át.) tosan kívánatosnak tartom megjegyezni az alábbia­kat: i Az 5610/1931. M. E. számú rendelet életbelépé­séig (1931. évi október hó 17-ig) az adós által fize­tendő kamat mértéke tetszésszerinti összegben volt kiköthető, ha a kikötés az uzsoratörvénybe (1883. évi XXV. te.) nem ütközött. A kamatkikötésnek ezen­kívül még három korlátja volt. Az egyik: hogy az évi 5%-nál magasabb kamatkikötés érvényességéhez írásbeli szerződés volt szükséges. Ez a korlátozás azonban kereskedelmi ügyletekre alkalmazást nem nyert. (Kereskedelmi törvény 286. §.) A másik kor­lát: hogy a tőke összegét meghaladó hátralékos ka­matok nem követelhetők, kivéve a kereskedelmi ügy­letekből eredő kamatköveteléseket. (Keresk. törvény 286. §.) A harmadik korlát: hogy az 1877. évi VIII. tc. 4. §-a szerint 8%-nál magasabb szerződéses ka­mat bírói úton érvényesíthető nem volt. Az 5610/1931. M. E. sz. rend. fentebb idézett 5. §-a az 1931. évi október hó 17. napjáig lejárt kamat­követelésekre szintén 8%-os kamatmaximumot álla­pított meg. Az 1931. évi október hó 17. napja után lejáró kamatkövetelések maximumát pedig a rendelet 6. §-a 12%-ban állapította meg, de egyúttal a rende­let 7. §-a kimondta azt is, hogy az Országos Hitelügyi Tanács a bírói úton érvényesíthető kamat legmaga­sabb mértékét a közgazdasági és pénzügyi viszonyok figyelembe vételével a 6. §-nak előbb hivatkozott ren­delkezésétől eltérően, i belátása szerint állapíthatja meg. Az Országos Hitelügyi Tanács élt is ezzel a jógá­val és azóta több ízben adott ki kamatkorlátozó ren­delkezést. Jelenleg az Országos Hitelügyi Tanácsnak az 5590—1932. M. E. sz. rendelettel közzétett alább idé­zett 36—1932. sz. határozata I. részének 1. bekezdése van érvényben: 1. Az Országos Hiteügyi Tanács az 5610/1931. M. E. sz. rendelet 7. §-a alapján a bírói úton érvé­nyesíthető kamat legmagasabb mértékét, amely eddig az Országos Hitelügyi Tanács 17/1932. számú, a m> kir. minisztérium 36W/1932. M. E. sz. rendeletével közzétett megállapítása szerint a tökének évi 8 és fél %-át tette, általában a tőkének évi 8%-ában állapí­totta meg. A Pénzintézeti Központ I. kúriájába tar­tozó pénzintézetek kölcsönkövetelései után a bírói úton érvényesíthető kamat legmagasabb mértékét a Tanács évi 7 és fél %-baxn állapította meg. A Pénzintézeti központ I. kúriájába tartozó pénzintézetek: Angol Magyar Bank r. t., Belvá­rosi Takarékpénztár r. t., Budapest Székesfővá­rosi Községi Takarékpénztár r. t., Hazai Bank r. t.„ Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete, Magyar Általános Hitelbank, Magyar Általános Takarékpénztár r. t., Magyar Leszámítoló és Pénzváltóbank, Magyar Olasz Bank r. t., Magyar országos Központi Takarékpénztár, Országos Köz­ponti Hitelszövetkezet (az 1898:XXIII. t. c. alapján alakult) Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. A gazdaadós a gazdavédelmi rendelet 1. §-a alá nem eső azon magánjogi tartozásai után, amelyek az előbb felsorolt pénzintézeteknél állanak fenn, évi 7 és y2% kamatot köteles fizetni, más hitelezője részére pedig évi 8%-ot. Az Országos Hitelügyi Tanács fentebb ismert--

Next

/
Oldalképek
Tartalom