Miskolci jogászélet, 1934 (10. évfolyam 1-10. szám)

1934 / 5-6. szám - Szovjetunió polgári perjogának alapvonalai. 1. r.

(é MISKOLCI JOGASZÉLET (40) perjogi kódexekben és így a jelen dolgozat tárgyalási alapjául választott OSzFSz köztársaság polgári perrendjében is, amely a Szovjetunió területén akkor már beköszöntött (1921) új politikai, de főként gazdasági éra (NEP; novaja ekonomitscheskaja politika) nyomán 1923. évi július hó 7-iki keltezéssel látott napvilágot. (Tt. U78. c.) Az OSzFSz köztársaság a ma élő polgári per jogának fő kútforrása tehát a most említett 1923. évi törvény, amelyet az előbb kifejtettek alapján „pirs pro toto" értelmezéssel az egész Szovjetunióra is irányadónak lehet venni. Ezt a törvényt ugyan minden évben számos perjogi novella követte, amelyek azonban az alaptörvénynek inkább kiegészítésére, mint megváltoztatására szolgálnak.9) < 9) Az OSzFSzK Pp-jét kiegészítő novellák és egyéb perjogi szabályt tartalmazó törvények 1930. évig a következők: 1924. é.vb6ii: a tiiárc. 3-iki (Tt. 240. sz.); márc, 17-iki (Tt. 252. sz.); július 28. (Tt. 688. az.); augusztus 25. (Tt. 703. sz.) ; augusztus 28. (Tt. 705.); október 16. (Tt. 783. sz.); december 1. (Tt. 900. sz.); december 8. (Tt. 913. sz.) 1925. évban: február 16. (Tt. 83 sz,); május 5. (Tt. 214. sz.); május 5. (Tt, 215. sz.); május 5. (Tt. 2Í6. sz.) ; június 6. (Tt. 312. sz.); július 13. (Tt. 389. sz.); szeptember 7. (Tt. 501. sz.); november 7. (Tt. 608. sz.) 1926. évben: február 22. (Tt. 75. sz.); március 8. (Tt. 108. sz.); március 22. (Tt. 140. sz.); április '26. (Tt. 199. sz.) május 10. (Tt. 215. sz.); június 28. (Tt. 308. sz.); július 5. (Tt. 315. sz.); augusztus 9. (Tt. 389. sz.); szeptember 13. (Tt. 454. sz.); szeptember 13. (Tt. 454. sz.); szeptember 13. (Tt. 455. sz.); szeptember 27. (Tt. 501. sz.); szeptember 27. (Tt. 502. sz.); október 4 (Tt. 580. sz.); október 18. (Tt. 544. sz.); november 18. Tt. 665. sz.) 1927. évben: február 14. (Tt. 117. sz.) : március 7. (Tt. 164. sz.); március 7. (Tf. 174. sz.); .július 11. (Tt. 489. sz.); .iuliu& 25. (Tt. 521. sz.); szeptember 12. (Tt. 666. az.); november 28. (Tt. 830. sz.); december 20. (Tt. 1928: 28. sz.); december 20. (Tt. 1928: 39. sz.); december 31. (Istwestija 300..SZ.) 1928. évben: január 16. (Tt. 93. sz.); január 16. (Tt. 97. 6*1.); i-obruár 27. (Tt. 211. sz.); május 21. (Tt. 413. sz.) ; május 21. (Tt. 416. sz.) ; május 28. (Tt. 463. ,sz.); július 9. (Tt. 603. sz.); augusztus 13. (Tt. 675. sz.); augusztus 20. (Tt. 725. sz.); szeptember 24. (Tt. 788. sz.); október 1. (Tt. 814. sz.) 1929. évben; 'március 11. (Tt. 250. sz..); március 25. (Tt. 273. sz.) ; április 1. (Tt. 320. sz.); május 9. (Tt, 381. sz.); május 27. (Tt. 416. sz.) ; szeptember 9. (Tt. 706. sz.); október 2. (Tt. 769. sz.); október 20. (Tt. 836. sz.); november 20. (Tt. 851. sz.); december 10. (Tt. 852. sz.) 1930. évben: január 10. (Tt. 27. sz.); január 10. (Tt. 28. sz.); február 28. (Istwestija 67. ,sz.); március 10. (Tt. 145. sz.); március 10. Tt. 162. sz.) ; március 20. (Tt. 163. sz.) ; május 20. (Tt. 313. sz.); május 20. (Tt. 346. sz.) ; június 30. (Tt. 389. sz.); július 14. (Tt. 412. sz.) Polgári perjogi vonatkozásokat és szabályokat tartalmaznak 'még: Az igazságügyi szervezetről szóló 1926. évi november hó 19-iki rendelet (Tt. 624. sz.) számos novellájával. Az OSy.FSzK állami jegyzó'ségeiró'l kiadott 1926. évi okt. hó 4-iki rendelet (Tt. 576. sz.) igen sok novellájával. Az állami hatóságok és az OSzFSzK vállalatai közt fe'merült vagyonjogi viták eldöntésérc felállított arbitrázs-bizottságokról szóló 1925. évi január hó 12-iki dekrétum (Tt. 4(i. sz.) a novelláival. 'Szükségesnek látszik végül a Szovjetunió törvényhozása által alkotott polg. perjogi, ill. perjogi vonatkozású törvények felsorolása is: A Szovjetunió ús a szövetséges köztársaságainak igazságügyi szervezetére vonatkozó alapelvek (1924. évi október hó 29"; Tt. 203. sz.). Több módosításon ment át. Dekrétum a Szovjetunió legfelsőbb bíróságáról és ennek államiigrészségéről (1929. július 24; Tt. 444/445. sz.; — 1930 máj. 12.; Tt. 300. sz.). Az 1923. évi július hó 7-iki szovjet Pp. egyik érdekes tulajdonsága, hogy az fetltünően rövid. Mindössze 317 szakaszból áll. (A magyar Pp. eredetileg 792 szakaszból állott!) Ennek a rövidségnek az oka elsősorban a szovjet törvényhozó azon elvi elgondolásában keresendő, amely a polg. perrendet egy olyan ..egyszerű és nem komplikált szisztémának" fogja fel,1") ahol a Pp. „csak a határköveket jelöli meg." Ezek a határkövek ugyan jelzik a bíróságnak a helyes irányt, de az egyik etapptól a másik etappig a bíróságnak magának kell utat törni. (B. Popov.) Ilyen módon a bírósági gyakorlat érvényesülésének igen tág tere nyílik, mert a különböző perjogi intézmények legnagyobb része csak igen nagy vonásoknyer szabályozást. (P. o. a 36. és 173. §-oknál a keresethalmozás, a 81. §. kapcsán a viszontkereset, a 210. §-nál a bírói egyezség.) Vannak azután egyes perjogi intézmények, amelyek szabályozása egészen kimaradt a szovjet Pp.ből, noha azok a modern perjogi kódexben rendszerint feltalálhatók. így hiányzik az ú. n. „pergátló kifogások" felsorolása, nincs érintve az ítéleti jogerő kérdése, a keresetfajtáknál pedig egyáltalában nem történik mejgemlékezés a megállapítási keresetről. (Amiért a gyakorlat ennek létezését tagadja is!)11) A polgári bíróságok elé tartozó ügyek. A szovjet Pp. nem állít fel elvi meghatározást a tekintetben, hogy mely ügyek tartoznak a polgári b' róságok elbírálása alá. Az ezirányú különböző tételes intézkedésekben nem lehet 1 semminemű szisztémát feltalálni. Ennek oka főként abban keresendő, hogy az ügyek púig. bíróságok, [fi. hatóságok elé utalása a szovjet törvényhozó szerint tisztán technikai kérdés, amelynél egyedül a célszerűség irányadó, viszont a probléma akénti szabályozása, hogy ez az állampolgárok részére alkotmányos jog alakjában jelentkeznék, kizártnak tekintendő. (Freund.) A Pp. 21. §-« kimondja, hogy a népbíróságok elé (egy népbíró és két ülnök) a 22—megjelölt esetek kivételével azok az ügyek tartoznak, amelyek ,\polgári kölcsönös vonatkozásokból szármáénak". Ez az útbaigazítás nemcsak elvi szempontból, de az idevágó többi tételes szovjet törvény szempontiából is szűk és hiányos. A fenti rendelkezés a szovjet jog értelmében csupán azokra az ügyekre vonatkozhatna, amelyek jogszabályai a magánjogi alapjogokat engedélyező 1922. évi május 22-iki dekrétum intenciói szerint és ennek evolutív folytatásaként a szovjet polg. törv.-könyvben és az egyes törvényekben szabályozott immateriális vagyonjogban találhatók fel. Viszont a szovjet polg. törvénykönyv nem szabályozza a családjogot, a dologi jogból kiszakított agrárjogot (külön agrárkodex és erdőtörvény Alapelvek az állami jegvz.ősóg' berendezésére éis több novellája, (1926. május 14; — Tt. 251/52. sz.) Az arbitrzsábizottságokrol. (1924. június 6.; több novellája, jelent imár meg.) (Ezek a tétele-, kút források H. Freund nyomán nyertek összeállítást.) 10) Erre a problémára részletesn rávilágít az igazságügyi nép-biztosságnak a Pp. javaslatához szerkesztett ".emlékirata" Gondolatmenetét ismerteti úgy H. Freund (Lethe) i m 3141/42. o.; mint B. Popov, Grundsfitzo & Zivilproz.essos d-' Sowjetunion, Ztschr. f. Ostrecht, 1927, 897—911 o döntillsí^.Srb5r6ság semiiiitö ****