Miskolci jogászélet, 1934 (10. évfolyam 1-10. szám)

1934 / 5-6. szám - Szovjetunió polgári perjogának alapvonalai. 1. r.

MISKOLCI JOGÁSZÉLET (3o) A Szovjetunió polgári perjogának alapvonalai* Bevezető rész. Az orosz Szovjetunió (Szociálista Szovjetköztársaságok Uniója) a politikai tudomány hivatalos osztályozása szerint ú. n. „szövetséges állam" (Bundesstaat), amelyben a következő hét szövetséges köztársaság foglal jelenleg helyet: — 1. a tulajdonképeni magot képező Orosz Szocialista Föderatív Szovjetköztársaság (OSzFSzK); — ez mint a neve is mutatja, részben több autonóm köztársaságból és auto* IRODALOM: Klibanski, Die Gesetzgeb.ung der Bolschewiki, az Osteuropa Insjtitut „Források és Tanulmányok" c. nyomtatványsorozata 2. tüzet, 1920; — Frh. von FreytagLoringhoven, Gesetzgebung der russischem Revolution, 1920, Halié; H. Freund, Uberblick übei in Deutschland eisehienene Literatur iiber Sowjetrecht; a Kelmann kiadásában meg-jelent Bibliiographisehe Beitráge zur Geschichte des Rechtsund Staatswissenschaften második kiegészítő füzetében, 1926; — „Das Reclit SowjetfrussJianids'' in Verbindung mit A. Bogolepow, M. Haufmann, A. Markow, A. Pilenko und 0. Zaitzeff herausgegeben von A. Macklezow, N. Timaschew, N. Alexejew und S. Sawadsky, Venlag Mohr, Thübimgen, 1925, 524 o.; — „Der Staat, (das Recht randi die Wirtschaf't. des BoJseliewisnms" gyűjteményes munka v. Wieser, Wenger, Klein szerkesztésében, Berlin, Verlag Rothschild, 1925; — Freund, Der Zivilprozess in Sowjetunion, 1926; B. Popov, Grundsátze des Zivilprozesses in der Sowjetunion, Zeitschrift für Ostrecht, 1927, 897—911 o.; — H. Freund, Das Zivilprozessrecht der Unióm der sozialistisclien Sowjetrepubiiken, L931, Leske—Loewenfeld gyűjteményes munkájában; — W. Sombart, Der proletarisehe Sozialisnius (Martxisnius); 3924, a ,.Sozialismus u. soziale Bewegung" lö. átdolgozott kiadása A második kötetben az orosz forradalommal foglalkozó rész; — Lángbaus—Ratzeburg, Dier Verfassungen des Erdballs, 1926, I. kötet; — Lasarson,, Die neuesten Schieksale der „Staatsidee, Ztschr. für Völke.r—Psychologie, 305—339. o., 1926, 4. füz.; — Durdenewski, Staatsvertrage im Verfassungsrecht der UdSSR, Ostrecht, 1925; Kotliareweski, Der Begriff des Gesetzes im Sowjetrecht, Ztschr. f. Ostrecht, 1927; — H. Freund, Das Zivilrecht Sowjetrusslands, 1924, Verlag1 Bensheimer, Berlin—Mancheim—Leipzig, — Wenger, Zum Zivik-iecht Sowjetrussíands, Archiv für Reohts- und Wirtschaftsphilosophie, 1926, 1. füz. — Tatjána Seiliger, Die Kollektivisierung der Anwalschaft, Ztschr. f. Ostrecht, 1930, 3. füz. — Maurach, Die RoLle des Staatsanwalts im Zivilprozess in Sowjetrussland, Ztschr. f. Ostrecht, 1928, 721. o.; — Szerző, Modern magánjogi elméletek különös tekintettel a szovjet polg. törvénykönyvre, 1930, Debrecen. Ezenfelül még több különböző folyóiratban napvilágot látott kisebb szakdolgozat, amelyeknek megnevezésiről e munka felhasználási helyein történt gondoskodás. Mái' így is kiviláglik, hogy a németnyelvű szakirodalom valóban olyan hiánytalanul feldolgozta a legutolsó időkig a szovjet jogot (akár csak a régi, cári jogot!), hogy egy kis merészséggel átllítható, miszerint — ha mennyiségben ta'án nem is — de minőségben (a nagyobb kritikai szabadság !) bátran kelhet versenyre az e tárgyú orosz irodalommal. A szovjet jog szakszerű feldolgozását Németországnak a szovjettel fennálló (egészen a közelmúltig) szoros és fontos gazdasági kapcsolatai idézték elő. Az orosz nyelvű irodalom: Ryndziunski, A polgári per technikája, Moszkva, 1929; — Fischmann, A polg. per menete, Charkow, 1926; — Hoicbbarg, A polg. per kurzusa, Moszkva—Lenningrad, 1928; — Kantorowitscb, Az állami hatóságok és vállalatok a polg. perben, Moszkva, 1925; — Wolfson, A polg. per a „Szovjet jog alapvonalai" c. gyűjteményes munkából, Magerowski kiadásában, 1927, Moszkva— Lenningrad; — Pruschitzki gyűjteményes munkája, 1925; — Malitzki, A szovjet köztársaságok Pp.-je, Charkow, 1929; — Schechter, Az OSzFSzK Pp.-je, Moszkva, 1926. A most közölt irodalom egyúttal jelen dolgozat forrásmunkáinak is tekintendő. Az orosznyelvű munkák szükséges részeinek felhasználása német fordítás útján történt főkúnt H. Freund és B. Popov nyomán. nóm vidékből áll, 111. állott. A nem autonóm területek pedig, hol kerületekre (oblasti, Distrikte), hol pedig országokra (kraja, Lánder), mint legmagasabb közigazgatási egységekre oszlanak. Az ú. n. autonóm vidékek azután fokozatosan áldozatul estek a gazdasági jelentőségük alapján kb. tíz év alatt kiépített kerületek és országok szerinti beosztásnak.1) — 2. az Ukrán Szociálista Szovjetköztársaság (Ukr. Sz. Sz. K.). — 3. a Fehérorosz Sz. Sz. K. — 4. a Transzkaukázusi Szociálista Föderatív Sz. K. (Három főállama: Georgia, Aszerbedzsán és Arménia.) — 5. a Turkomán Sz. Sz. K. — 6. az Uzbeki Sz. Sz. K. — 7. a Tudsiki Sz. Sz. K. A Szociálista Szovjetköztársaságok Uniójának alkotmánya2) szerint ezek a szövetséges államok szuverének. A szuverénitásukat csak az Unió alkotmánya korlátozza (Alk. 3. §-a) és pedig oly módon, hogy a vélelem a törvényhozási hatáskör tekintetében mindig az illető tagállam javára szól. Amelyik szövetséges állam föderatív tagozódású, annak tagállamai a polgári perjog alaptételei tekintetében nem rendelkeznek törvényhozói hatalommal, kivéve a Transzkaukázusi SzFSz Köztársaság három főállamát Georgiát, Aszerbedizsánt és Arméniát. Az alkotmány szerint az Unió hivatott a polgári perjogra vonatkozóan irányító keretnek szolgáló alapelvek" megalkotására. Ezenfelül a szövetséges köztársaságok ezirányú törvényhozásukat illetően kötve nincsenek. Az Unió (ellentétben az/ igazságügyi szervezettel!) a polg. perjogra vonatk. ilyen „alapelveket" egységesen nem bocsátott ki, hanem megelégedett az idevágó kérdések esetenkénti szabályozásával. A Szovjetunió területén tehát tizenegy törvényhozással kell számolni. És pedig: magának az Uniónak a törvényhozásával, a már említett hét tagállamnak, valamint a Transzkaukázusi SzFSzK három, bizonyos tekintetben saját törvényalkotási joggal felruházott) főállamának törvényhozásával. 1) A Tanácsok Kongresszusa (Beschl. d. VII. Allrussischen Kongresses) 1919 dec. 12.-én határozta el ezt az új beosztást és annak fokozatos végrehajtását. Ennek megfelelően a következő közigazgatási egységek álltak azóta elő: 1923-ban az „Uráli Kerület" (főváros: Jckateriuoslew; 1923-as Tt. 1027. sz.); — 1924-ben Északkaukázus (Rostow; 1925-ös Tt. 76. sz.); — 1926-ban a Távol Kelet Köztársasága (Chabarowsk; 1926-os Tt. 8 és 171 §); — 1927-ben a „Leningrádi Kerület" (Leningrád; 1927-es Tt. 547 sz.); — 19284>an a Központi Feketeföld Kerület (Schwarzerde Distrikt; Woronesh; 1928-as Tt. 406); a Közép Volga Kerület (Samara; 1928-as Tt. 407 sz.); — a/, Alsó Volga Kerület (Saratow; 1928-as Tt. 421 sz.); — 1929-ben Nishegorod (KisliuiNowgorod; 1929-es Tt. 467, 553 és 554 sz.); — Iwanowo— Iperi Kerület (Iwanowo—Wosnesensk; 1929-es Tt. 468); — a Nyugati Kerület (Smolensk; — 1929-es Tt. 486 sz) • a Moszkvai Kerület (Moszkva; 1929-es Tt. 655. sz.); az Északi kerület (Archangelsk; 1929-es Tt. 606 sz.); - 1930-ban Nyugat Szibéria (Nowo-Nikolajewszk); — Keletszibéria (Irkutsk- — Inwestija 209. sz.) 2) A szovjet alkotmányról bővebb áttekintést .nyújt: W Sombart, Der proletarisehe Sozialisnius, 2 kötet. Jena 1924— LaSerson, Die neuesten Scbicksaie der ,Staatsidee"' Zeitsohr. f. Völker-Psychologie, 305—339 o. 1926 évi decemberi füzet; — Langbaus—Ratzeburg, Die Vcrfassun<>en d ^^ba,:i.S;.1926- ?Uch L; — SZerző- Modern magán jogelméletek kulonos tekintettel a szovjet Ptk.-re 1930 16 75 0 stb.; — Durdenewski, Staatsvertrage im Verfassunssreeht der UdSSR Ostrecht, 1925, 201. o.4ól; _ Kotliarewski £ Begriff d Gesetzes im Sowjetrecht, Ztschr. f. Ostrecht 1927 1053 o.-tok '