Miskolci jogászélet, 1934 (10. évfolyam 1-10. szám)

1934 / 5-6. szám - Kriminalitásunk alakulása terület szerint. 1. r.

MISKOLCI JOGÁSZÉLET 7 ben lógott. Miután, Beszkid Antal 1933-ban meghalt, a kormányzói állást máig sem töltötték be és amint Dundr cseh szenátor egy nagy feltűnést keltett ungvári beszédében kijelentette, egyelőre nem is szándékoznak betölteni.-^) Ezzel az autonómia utolsó nyoma: a kormányzói üres cím is eltűnt. 2. Áttérve az autonóm úgyelc terén uralkodó állapotok vizsgálatára, itt a következő helyzetet találjuk: a) a kisebbségi szerződés értelmében a~ nyelvi kérdés szabályozása az autonóm országgyűlés hatáskörébe tartozik. Ezzel szemben az 1920.' február 29.-én 122. sz. a. kelt nyelvtorvény 6 §.-a — eltérően a generális statútum Uí. fejezetének ama rendelkezéseiül, amely szerint a „népnyelv" a hivatalos nyelv általában (2. bek.) — ugy rendelkezett, hogy az autonóm országgyűlésnek e kérdést a csenszlovák állam egységevei osszetero módon kell szabályoznia. E renaelkezesenek megoKolásaui az idézett szakasz zarj élben a szerződés 10. cikkére hivatkozik. Ez a CIKK egyfelől valóban az állam egysegével összeférő, másteiól azonban a legszélesebbköru autonómia megvalósítására kötelezi Csehszlovákiát. Ámde az autonóm országgyűlés hatáskörét szabályozó 11. cikk, amely az állam egységét ugyancsak szem előtt tartotta, a nyelvi autonómiát semmiféle feltételhez nem köti és így igazat kell adnunk Epstein véleményének, hogy az idézett interpoláció ellenkezik a szerződés 11. cikkével.33) A nyelvi kérdés autonóm szabályozásáig, amely szojm híján máig sem következett be, a nyelvtörvény 6 §.-a szerint ezt a törvényt keli alkalmazni „tekintetbe véve a terület különös nyelvi viszonyait". Meszsze vezetne, ha a nyelvtörvényt részletesen ismertetném s ezért csak arra utalok, hogy a 6 §. szerint Ruszinszkóban is alkalmazandó az 1 §., melynek értelmében az állam hivatalos nyelve a csehszlovák nyelv. A nyelvtörvény tehát a csehszlovák nyelvet tette meg Ruszinszkó hivatalos nyelvévé is, míg a ruthén többség nyelvének elvileg csak a kisebbségek részére a 2. §.-ban biztosított jogokat (saját nyelvű beadványok és azoknak e nyelven való elintézése a legalább 20 %-os kisebbséget magukban foglaló bírósági járásokban) engedélyezte, ami nyilvánvaló megsértése a kisebbségi szerződésnek és az alkotmánynak. Részletesebben szabályozta ezt a matériát az 1926. február 3.-án 17. szám alatt kelt kormányrendelet, amelynek 100. cikke értelmében a nyelvkérdésnek az országgyűlés által való szabályozásáig e rendelet előírásai Ruszinszkóra is érvényesek. E szabály alól csak a következő kivételeket engedélyezte a rendelet: 1.) a ruszinszkói bíróságoknál és közigazgatási hatóságoknál mindenütt orosz (kisorosz) nyelven lehet benyújtani beadványokat és ezek e nyelven tárgyalandók és intézendők el. A hivatalos épületek az államnyelv mellett e nyelven is megjelölendők és a hivatalos hirdetmények e nyelven is kiadandók. (100. cikk, 2. bek.) 2.) Azt orosz (kisorosz nyelvű beadványokat valamennyi i önkormányzati hatóságnak és köztestületnek el kell fogadnia éá" 32) (V. ö. „Lidové Noviny" 1933. augusztus 16.-1 számával.) 33) Dr. Leo Epstein : „Das Sprachenrecht Jer Tschechoslowakischen Republik" Reichenberg, 1927 liS-19. !. Dr. Emil Sobotka: „Das tsehechoslowakiscbe Nationaltatenreobt" (Prag, 1931.) ama véleménye, hogy a betoldást a szerződés 10. cikke igazolja, teljesen tarthatatlan. (106 1.) az államnyelvre érvényes feltételek mellett e nyelven is el kell intéznie, üléseikben és tanácskozásaikban ezt a nyelvet mindig használni lehet és az e nyelven előterjesztett javaslatoknak és indítványoitnak a tárgyalás tárgyát kell képezniök. Az önkormányzati hatóságok és köztestületek külső megjelölésénél és hirdetményeiben e nyelvet ugyanazon feltételek mellett lehet használni, mint az államnyelvet. (100. cikk, 3. bek.) Az 1928. december 29.-én 229. sz. a. kelt rendelet 11. cikke egyébként a tartományi és járási képviselőtestületekre nézve is úgy rendelkezett, hogy az orosz (kisorosz) nyelv bármikor használható és az e nyelven előterjesztett javaslatok, kérdések és panaszok mindig tárgyalandók. Ezek a rendelkezések bizonyos mértékig kedvezőbbé alakítják ugyan az orosz (kisorosz) nyelv helyzetét, mint amilyen a nyelvtörvény szerint volt, de távolállanak attól, hogy ezt a kérdést a kisebbségi szerződésnek megfelelően rendezzék. Már maga az a tény> hogy prágai kormány rendeleti úton szabályozta ezt a kérdést, ellenkezik a szerződéssel, amely szerint a nyelvi probléma kizárólag az autonóm országgyűlés hatáskörébe tartozik. Egyedül az autonóm országgyűlés feladata, hogy megszűntesse azt a nyelvi káoszt, amelyet éppen a csehszlovák kormányzat idézett elő Ruszinszkóban, amidőn az ukrán irányzat támogatásával háttérbe szorította a nagyorosz irodalmi nyelvet és ezt később a hazai nyelvjárással is szembeállította. A nyelvrendelet ezt a nyelvi káoszt csak fokozta, amidőn az orosz és kisorosz, azaz az ukrán nyelvet azonos jogokkal ruházta fel és nyitva hagyta azt a kérdést* hogy az állami hatóságok orosz, vagy pedig ukrán nyelven kötelesek-e az e nyelvek valamelyikén hozzájuk beérkezett beadványokat elintézni.34) A felsorolt rendelkezések is csak bizonyos vonatkozásban biztosítanak az autonóm területen az orosz, illetőleg a kisorosz nyelvnek hasonló jogokat, mint a csehszlovák államnyelvnek, egyéb vonatkozásokban azonban a többi kisebbségi nyelv helyzetében osztozik.35) Elvileg a csehszlovák nyelv az uralkodó nyelv 34) Peska is kénytelen megállapítani, hogy ez a rendelkezés a kiindulási pontja a nagyorosz és ukrán irányzat közötti ingadozásoknak és ő sem tudja, hogy mit akar a remMet ,,ezzel a furcsa összekapcsolással" mondani. I. m. 218. 1.) 35^ jgy a nyelvtörvény 2 $-ának értelmében az orosz (kisorosz) nyelven benyújtott és a rendelet 100. cikke értelmében valamennyi Ruszinszkón működő állami közigazgatási hatóság és bíróság által elfogadandó beadványok elintézése nemcsak o nyelven, hanem „csehszlovák" nyelven is történik. (V. ö. a legfelsőbb közigazgatási bíróság 1932. április 7.-én 5501. sz. a. kelt ítéletét (Boh. 9809.), amely szerint „az orosz nyelvhez tartozó személyeknek a nyelvtörvény 2. §-árnak eilőírásával biztosított nyelvi igénye — az elintézést illetőleg —, kimerül abban, hogy ez az elintézés ... orosz nyelven is kiadassé'k.") Mintliogy a 100. cikk erre vonatkozólag semmiféle eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a rendelet 60. cikke értelmében a Ruszinszkóban működő állami tisztviselőknek csak a „csehszlovák" nyelvet kell bírniok, de nem az orosz (kisorosz) nyelvet is. Laikus bíróvá szabály szeriiiit itt is esak az nevezhető ki, aki a „csehszlovák" nyelvet bírja. Hasonlóképpen próbaicsendőrié is. A 45. cikk értelmében a csendőrség vezényleti és 46. cikk szerint annak szolgálati nyelve Ruszinszkóbani is a „csehszilovák", amiként már a nyelvtörvény 1 §-a szerint is ugyamcsak ez a véderőnek vezényleti és szolgálati nyelve az autonóm területen is. Mivel a 1O0. cikk az önkormányzati testületek ügykezelési nyelve tekintetében, az orosz (kisorosz) nyelv javára külön nem intézkedik, a 70. cikk értelmében az orosz (kisorosz) nyelv csak azoknak a községeknek lehet ügykezelési nyelve az autonóm területen is, amolyekbeu az orosz (kisorosz)