Miskolci jogászélet, 1933 (9. évfolyam 1-10. szám)

1933 / 7-8. szám - A szénkiaknázási (turzási) jog és annak korlátozásai a bányaadományozással és műveléssel kapcsolatban. 1. r.

Í4 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (88) líthető területek kiaknázhatók legyenek, de a dön­tés igen nagy sebet ejt a telekkönyvi publicitás el­vén, amelynek megóvása pedig sokkal súlyosabb köz­érdek, ami nemzetgazdasági szempontból ugyan fon­tos, de mégis csak magánérdekért feláldozni nem szabad. És ha mégis szó lehet arról, hogy más kap­jon bányaadományozást, mint a telekkönyv szerint jogosított, akkor kell, hogy ez kártérítést kapjon a bányatulajdonostól s adományozás előtt a felkérő a telekkönyvi jogosítottal szemben perre utasítandó. Igen helyes irányban van ez a kérdés terelve a Wülner iele tervezetben, amely szerint szénbánya­adománynál a bányatelek határa a külszíni birtok­határok szerint lenne megállapítandó. Ez a javaslat alkalmas arra, hogy megfelelő ki­egészítésekkel az itt demonstrált szakadékot áthidal­ja. Nincs nagy gyakorlati jelentősége ugyanis a bá­nyatelek minimális területmeghatározásának, mert a tőke elég óvatos abban, hogy nem gazdaságos vállal­kozásokba nem investálódik. Talán ez az a pont, ahol a magán- és bányajog a legszorosabb kapcsolatba kerülnek egymással. T. i. egyfelől a magánjogi elemként a szénkiaknázási jog­nak a telekkönyvi bekebelezettsége, másfelől a Btv. fentebb idézett '3. szakaszában meghatározott bánya­úrjog. A szénkiaknázási jogot tényleg a bányajog szempontjából, ha az telekkönyvileg be van kebelez­ve, nem tekinthetjük másnak, mint a jogosítottat il­lető kizárólagos bányaúrjog gyakorlati megjelenésé­nek, amely mindenkivel szemben, aki az ellen vét, érvényesíthető. Amint a fentartott ásványoknál a bányahatóság gyakorolja az állam bányaúrjogát, mely a zártku­tatmányok és bányatelek adományozása alakjában jut kifejezésre, úgy a szénkiaknázási jognak a föld­tulajdonos által más személyre való átruházása, vagy ennek továbbadása akár telekkönyvi bekebelezés és átírás útján, akár e nélkül, nem más, mint a bá­nyaúrjognak az átruházása. A bekebelezett szénjog birtokosának kártérítési igénye a végreh. törvény 160. és 191. §-án és a Btv. 3. §-án alapul. A szénki­aknázási jog tulaj donkép nem szolgalom, mert a te­lekkönyv B. lapján van feljegyezve s így fent hivat­kozott törvényhelyekben biztosított kártérítési jog sem fogható fel másként, mint a bányaúrjog követ­kezménye. Természetesen az adományozás a szénbá­nyatelkeknél is a bányatulajdonnak mindenkép egye­düli eredeti szerzésmódja s így a bányaúrjog a föld­tulajdonos vagy engedményese és az állam közt meg­osztottan jelentkezik. Talán ez alapon indokolható egyedül a 2126—1911. P. M. sz. döntésnek, a 13622— 1862. sz. udv. rendelettel az I. T. Sz. VII. fej. I. ré­szével és a 2819—1888. I. M. sz. rendelettel elvileg ellentétben álló rendelkezése, amely lényegében nem más, mint a községi elöljáróság által törvényes alap nélkül eszközölt kisajátítás. Hasonló ez a vadászati jogról szóló 1883. XX. t. c-ben foglalt ahhoz a rendelkezéshez, hogy a va­dászati jogot önállóan csak az gyakorolhatja, akinek birtoka egy tagban, vagy egymással összefüggő ré­szekben legalább 200 kat. holdat tesz ki. Egy tagban legalább 50 holdat tevő földbirtokok tulajdonosai a jog gyakorlására egyesülhetnek, ha birtokaik szom­szédosak s együtt legalább 200 holdat tesznek. 50 holdon aluli birtokosok, valamint a község a föld­jeiken gyakorolható vadászati jogot bérbeadni kö­telesek. A 17.216—1910. P. M. sz. döntés szerint fentar­tott ásványokra nyert idősebb zártkutatmány, vagy bányaadományozás jogérvényes fennállását néni érinti az ugyanezen területen szénkiaknázásra nyert bányaadományozás. Ez a döntés egyik gyakorlati alkalmazása a 2819—1888. I. M. sz. r. azon szabá­lyának, hogy a szénkiaknázási jog előjegyzése, vagy bekebelezése által a bányajogok megszerzésére nézve a bányatörvényben előírt szabályok nem érintetnek. Megállapítható a mondottakból, hogy a szénki­aknázási jog akár mint a földtulajdon tartozéka, akár mint kötelmi jogi jogosítvány, akár mint do­logi hatályú bekebelezett szolgalmi jog úgy magán­jogi, mint bányajogi szempontból nem bányászati jogosítvány, hanem a tulajdonjog és a szolgalmi jog egyes elemeiből összetevődő különleges jogosítvány, de csak egy sine qua non előfeltétele annak, hogy va­laki, — a jogosított, — szénre kutathasson, műve­valóság esetén adományt nyerjen s így bányát nyit­hasson. A kiaknázási jognak nem adható semmikép az az értelmezés, hogy az az ingatlan szabad hasz­nálatát (a szénkutatási és kiaknázási jogot kivéve, ha az a földtulajdontól külön vált és telekkönyvileg biztosítva van) a földtulajdonosra nézve bánni te­kintetben is megköti, korlátozza. Hogy egy példával világítsam meg: az, aki ingatlanát eladja, a szénki­aknázási jogot azonban a maga javára bekebelezteti, amint nem gátolhatja meg, hogy erre a területre idegen harmadik fenntartott ásványra zártkutatványt vagy bányaadományt nyerjen,-ép úgy nem gátolhat­ja, hogy a vevők, vagy ezek jogutódjai az ingatlant a külszínen szabadon használhassák. Kétségbe kell azt is vonnom, hogy pl. a kisajátítást szenvedett földtulajdonos, ha a kisajátítás folytán a szénkiak­názási jognak a maga nevére való telekkönyvi be­kebelezését kéri, ezzel megakaszthatná a kisajátított ingatlannak a kisajátítás céljának megfelelő hasz­nálatát, amely pedig rendszerint műtárgyak létesíté­sében nyilvánul, holott a kisajátítást szenvedett kiaknázási joga sokkal régibb, mert hisz bent fog­laltatott a tulajdonjogban s ennél erősebb nem lehet. A szénkiaknázási jog birtoka a kutatás kereté­ben sem jelenti azt, hogy a kutatás a külszíni viszo­nyokra való minden tekintet nélkül tetszőleges irány­ban és terjedelemben a kutató kártérítési kötelezett­ségének kikapcsolásával megkezdhető s folytatható legyen s ugyanez áll a bányamüvelésre is. A szénkiaknázási jog bányajogi szempontból még csak nem is jogcím a bányaadományozásra, mert ha nincs meg a bányatörvény 4. §-ában vájást­érdemlőség neve alatt említett műrevalóság, a bá­nyahatóság nem adhat ki adományozási okmányt. A szénkiaknázási jog bárkit illet is, magánjogi szempontból nem más, mint kizárólagos, de nem kor­látlan jogosítvány a bányatörvény szerint megsze­rezhető bányajogosítványok megszerzéséhez, bánya­jogi szempontból pedig ugyanezek előfeltétele. En­nél bővebb tartalommal ez a jog nem tölthető meg. Istók Barnabás dr. (Folytatása következik.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom