Miskolci jogászélet, 1933 (9. évfolyam 1-10. szám)

1933 / 6. szám - Gömöry János: Az eperjesi ev. Kollégium rövid története. (1531-1931) [könyvismertetés]

(71) MISKOLCI JOGASZÍLET Í5 Ilyen — a jogi problémák határait ölelő és azok­ba itt-ott mélyen belenyúló ismeretekre egyszerű tanulmányi kirándulásokkal is szert tehet a jogász. Kísérjük el gondolatban azt a 15 harmadéves joghallgatót, aki dr. Hacker Ervin professzor úr ve­zetésével ilyen tanulmányi látogatást tett május hó 19-én a miskolci Erzsébet-kórház bakteriológiai in­tézetében. Az intézet vezetője, dr. Folkmann János főorvos úr szívélyesen fogad; utunk először a pincehelyiség­be vezet. Itt bemutatja a tengeri malacokat, melyek­ről általában mindenki megfeledkezik, pedig hősök ők, mártírok és hálátlanság helyett szobrot érdemel­nének, mert némelyikük 70—80 szúrást is visel a szívén, hogy az emberiségnek segítségére legyen a ,,Wassermann"-féle vérvizsgálatnál. A malacok tőszomszédságában találjuk a fehér egereket, ők is érdekelnek bennünket, amennyiben sok mindenféle vizsgálat eszközei. Majd felmegyünk a földszintre, hol megnézzük a könyvtárat; innen utunk az emeletre vezet, ahol el­sősorban megtekintjük a baktérium-költőházat, majd a mikroszkópot álljuk körül kíváncsian, mely felfedi a titkokat és életet vagy halált mond az emberekre. ,,Ami a sebésznél a kés, az nálam a mikroszkóp" — mondja a főorvos úr. Nem sokat beszél róla. Azt akarja, hogy a mikroszkóp beszéljen maga. Beigazít­ja a készüléket és 1450-szeres nagyításban láthatjuk a köpetből való tuberkulózis bacillusokat. De nemcsak a betegségek felismerésére szolgál a mikroszkóp, hanem bűnügyi vizsgálatok során is segítségünkre lehet. Például segítségével tisztázhat­juk, hogy vájjon állati szőr-e a meggyilkolt áldozat ujjai közt maradó néhány szál, vagy talán a gyilkos haja? Lássuk a különbséget. A mikroszkóp világo­san mutatja, hogy a tengeri malac szőre széles köz­ponti velőállományból áll és keskeny, lemezes, fü­részes szaruréteg veszi körül. Az ember szőrének velőállománya vékony, szarurétege vastag és sima. A fehér egér szőre úgy fest, mint a térképen a gya­logösvény egyezményes jele. Meg lehet állapítani továbbá a mikroszkóp se­gítségével az egyes szöveteknek, különböző poranya­goknak az eredetét, sőt a vércseppekből is különböző következtetést lehet levonni. Érdelődésünk mind jobban fokozódik. Ezt elő­mozdítja az a tény is, hogy konkrét eset kerül vizs­gálat alá. Ugyanis a Bóta községben lejátszódó bűnesettel kapcsolatban azt kellett megállapítania Folkmann főorvos úrnak, hogy a sertésólban talált vércseppek azonosak-e Bárdos Ágoston vérével. A vércseppes fadarab még mindig az asztalon látható, melyet most a főorvos úr egy nagyító alá helyez, majd így ma­gyaráz : a vérazonosság megállapítására négy cso­portot különböztetünk meg Langsteiner nyomán. A különböző csoportok egymással szemben el­térően viselkednek, aminek a vér-transfusiónál van mérhetetlen jelentősége. A Langsteiner-féle cso­portosítással azonban sohasem lehet pozitívumot megállapítani, hanem csak negatívumot. Ugyanis egy-egy csoportba sok millió ember tartozik. Ezért sohasem mondható, hogy a nevezett vércsepp a tettes vére, legfeljebb csak az, hogy vele azonos csoportú. A negatívum ellenben mindig bizonyos. Ha a kérdéses vér és a vádlott vére különböző csoportba tartozó, akkor mindig két személyről van szó. Lássuk most az egyes csoportoknak egymásra való hatását. Ezt a második és harmadik csoporttal mutathatjuk be, azaz a második s harmadik csoport­beli vér segítségével mind a négy csoport megálla­pítható. E jelenséget szemléltetőleg is bemutatja a főorvos úr. Ugyanis ha egy vér a második csoporttal összekeverve lecsapódik, akkor az a vér harmadik csoportú. Ha a harmadikkal csapódik le, akkor má­sodik, ha a másodikkal és harmadikkal csapódik le, akkor az első, ha sem a másodikkal, sem a harmadik­kal nem csapódik le, — akkor a vér negyedik cso­portú. Most sorra nézzük a véres fadarabot. Egy hall­gató fehér disznószőrszálat fedez fel a vércseppeken. „Erre számítottam" — mondja a főorvos úr, majd így folytatja: „Válaszom a bűnügyben a következő volt: Ha a sertésólban talált vércsepp emberi vér, akkor a négyes csoporthoz tartozik, míg a Bárdos Ágostoné kettes csoportú. Azt pedig, hogy valamely vér emberi-e vagy sem, a következőképen bizonyít­juk, azaz állapítjuk meg. Beoltunk házinyulat emberi vérrel. A házinyúl ezzel immunizálva lesz és ellen­anyagot, antianyagot termel, amihez azonban három hét szükséges. Ha most az ilyen immunizált nyúlvér­hez embervérrel közeledünk, azaz a kettőt összeve­gyítjük, — lecsapódás nem történhet, míg ha más ál­latvérrel keverjük össze, az okvetleuül lecsapódik. Tehát ha a fadarabon levő vér disznóvér lenne, az az embervérrel immunizált nyúl vérével szintén lecsa­pódna. Még mindnyájunk szemében ég a kíváncsiság, még Folkmann főorvos ur is sok érdekes dologra tudna felvilágosítást adni, de az idő gyorsan repül. Már teljesen beesteledik, amikor Hacker pro­fesszor úr hálás köszönetet mond a főorvos úrnak a fáradságáért, mi pedig megdöbbent lélekkel és a fő­orvos úr iránt hálás érzelemmel távozunk az inté­zetből. Sztolárik Ernő Gömöry János: Az eperjesi ev. Kollégium rövid története. (1531-1931.) (A Kollégium 400 éves évfordidója alkalmával.) Presov, 1933. 79 1. Az eperjesi ősi ev. Kollégium négyszázéves év­fordulójának méltó keretekben való ünneplése a vi­lágháború folytán beállott területi változások és a Kollégium szétesése folytán eddig még nem törénhe­tett meg. Az Eperjesről Miskolcra átmentett jogaka­démia a múlt évi záró kari ülésében emlékezett meg szerényen a Kollégium alapításának 400 éves évfor­dulójáról és jegyzőkönyvébe iktatta az alapítók, pártfogók, egykori kiváló tanárok érdemeit és jeles tanítványainak az emlékét is megörökítette. A jog­akadémia javaslatára a tiszai ev. egyházkerület is meggyújtotta az 1932. évi szeptember hó 10-én tar­tott közgyűlésén a kegyeletes megemlékezés fáklyá­ját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom