Miskolci jogászélet, 1933 (9. évfolyam 1-10. szám)

1933 / 5. szám - Berecz Sándor dr.: A tökéletes választójog [könyvismertetés]

10 MISKOLCI JOGASZÉLET (54) tóbb megállapítása az volt, amely újszerű szempontok szerint a trianoni szerződés létrejöttének körülmé­nyeivel foglalkozott. Megállapította, hogy különösen a határok megállapításánál téves jogalkotással ál­lunk szemben, minthogy egyrészt a békeszerződés ké­szítői megtévesztés áldozatai lettek, mászrészt mikor már létrejött a békeszerződés, annak idevonatkozó intenciói utólag sem érvényesültek. A határokra vo­natkozó rendelkezéseket tehát csak részben, illetőleg egyoldalúan hajtották végre és ez a körülmény, Buza professzor szerint, a nemzetközi-jog értelmében a szerződést a másik féln nézve liatáhjtalaniihatóvá teszi. A revízió alaki jogi kérdéseivel dr. Faluhelyi Fe­renc, a pécsi egyetem nemzetközi-jogi tanára foglal­kozott ugyancsak rendkívül behatóan, amelynek so­rán általános érdeklődés mellett fejtegette az Egyez­ségokmány 11. és 19. cikkeinek alkalmazási lehetősé­geit. Igen áttekinthetően és világosan taglalta mind­két esetben egyrészt azt, hogy hogyan indulhat meg a Tanács eljárása, továbbá melyek a tanácshatározat tartalmi lehetőségei és, hogy melyek a tanácshatáro­zat alaki kelléket? Felemlítette ezenkívül a szóban­forgó két cikkely létrejöttének történelmi előzményeit, a 11. cikknél: a Bryce.féle javaslatot, a 19. cikknél a Fabiusok, Lord Cecil, Hurst Miller és Wilson első ja­vaslatát. Az Aland-szigetek, F'első-Szilézia, valamint Memel ügyének a 11. cikk alkalmazásává] és a Chile­Peru-Bolivia határreviziója ügyének a 19. cikk alkal­mazásával történt rendezését érintve, kitért végül a ,frébus sic stantibíis" klauzula alkalmazási lehetősé­gére. Egy esetleges új békekonferencia lehetőségének felemlítése után rendkívül érdekes előadása végén mint egyik legfontosabb feltételt hangoztatta, hogy: a revízió legbiztosabb alapja, nézete szerint, olyan megfelelő nemzetközi politikai helyzet teremtése, amely lehetővé teszi revíziós terveink konkretizá­lását. A felvetett igen érdekes anyagi és alaki jogi problémákhoz dr. Ambrózy Gyula kabinetirodai ta­nácsos, dr. Horváth Jenő egyetemi tanár, dr. Eötte. vényi Olivér, a Külügyi Társaság ügyv. alelnöke, dr. Szászy István egyetemi m. tanár, dr. Székács Aladár közigazgatási bíró, dr. Thegze Gyula debreceni egye­temi tanár. Lukács György ny. miniszter, dr. Czakó István min. titkár, dr. Auer Pál, dr. Kussbach Fe­renc ügyvédek, dr. Póka-Pivny Béla, a Külügyi Tár­saság egyik igagatója, dr. Kertész István törvény­széki jegyző és dr. Geöcze Bertalan szólottak hozzá, akik mindannyian hozzájárultak ahhoz, hogy ezt a nagyfontosságú problémát különböző tudományos, gyakorlati, illetve történeti és végül módszertani szempontokból, minél több oldalról megvilágítsák. A magyar nemzetközi jogászvilág első revíziós szakelőadás sorozatát az elnöklő dr. Osvald István curiai másodelnök a három napos ankét eredményét tömören összefoglaló beszédében azzal az örvendetes bejelentéssel rekesztette be, hogy az összes eüiangzott előadások és felszólalások anyagát a Magyar Jogász­egylet rövidesen nyomtatásban is közre fogja adni. — Itt említjük meg, hogy a „Jancsó Benedek Társaság" egyidejűleg megindított revíziós előadássorozata fo­lyamán dr. Flachbart Ernő ugyancsak előadást tar­tott „a revízió jogi alapjai" címen. Czakó István dr. KÖNV9SZEMLE Berecz Sándor dr.: A tökéletes választójog. Ki­rályi Magyar Egyetemi Nyomda Budapest, 193*}. S3U l. Abban az országban, ahol a választójog és a vá­lasztási rendszer mintegy 70 éven keresztül lényegi­leg változatlan alapelveken épült fel s ahol a törvény­hozó testület összealkotásában hosszú évtizedeken ke­resztül a legridegebb elzárkózás jelentkezett a haladó idők követelményeivel szemben, kielégítő és meg­nyugtató megoldást ez a probléma nem tud és tud­hat egykönnyen találni. Kétségtelen, hogy a legutóbbi magyar választójogi törvény ehhez a megoldáshoz nagyon kevéssé vezetett közelebb. Alig van kérdés, amelyben oly egységes volna a közvélemény, mint ab. ban, hogy ez a megoldás hibás, tarthatatlan és a leg­sürgősebb reformra szorul. Lejárt azonban immár a kísérletezések ideje és a magyar társadalom teljes joggal elvárhatja, — hogy az a reform, amely e téren bekövetkezik, most már ne a további hibák és bűnök forrása, ne csak a hatalmon lévő erők taktikai játéka, hanem a nem­zet életérdekein, a politika tudományának törvényein, igazságain és az összehasonlító jogtudomány nagy anyagának alapos ismeretén és kellő értékesítésén felépült korszakalkotó alkotás legyen. Sajnos a politikai elméleti és a közjogi kérdé­sekről a közfigyelem, a gazdasági kérdések előtérbe­nyomulása által, csaknem teljes mértékben elterelő­dött s közkeletűvé vált az a felfogás, mely a közjogi kérdéseket másodrendű kérdésekké degradálja. Síny­lődik ezalatt a közfelfogás alatt természetesen maga a közjogi irodalom, különösen a monografikus iroda­lom is, de ép úgy az aktuálissá érett közjogi problé­mák és reformok irodalmi előkészítése. Különös örömmel kell tehát üdvözölnünk minden olyan törek­vést, amely ma már szinte ritkaság és kivételképpen, az aktuális közjogi reformok előkészítésére is komoly részt követel és feladatot tölt be a tudományos iro­dalom terén. Nagy feladatot tűzött ki és érdemes, értékes munkát végzett Berecz Sándor dr. is, aki több, mini 300 oldalra terjedő munkájában foglalta össze az ál­talános, egyenlő és titkos választói jog európai his­tórikumát s annak Európa különböző államaiban kü­lönféle módon és rendszerekben való megvalósulá­sát. Komoly, nagy müve gazdag tárháza a választó­jog történeti és rendszertani adatainak, amelyeknek összegyűjtésére több esztendő fáradságos munkáját használta fel. Könyve ilykép azonban szinte lexikon­szerüleg tárja fel az összehasonlító jogtudomány szempontjából értékes ismereteket és bőségesen buzgó kútforrásává vállhat az új magyar választói jog megvalósításánál küzdelemre induló elvek és irá­nyok harcának is. A munka tudományos értékét kü­lönösképpen ez a széleskörű adatgyűjtés és tárolás alapozza meg, mert a mű ebben a vonatkozásban hé­zagpótló jelentőséggé] bír a magyar tudományos iro­dalom terén. A nagy bőséggel összegyűjtött adatok feldolgo­zásában azonban Szerzőt már nem vezették tudomá­nyos célkitűzések s maga a feldolgozás teljes mérték­ben riportszerű. Tudományos szempontból természe­tesen a mű ilykép sokkalta kevesebb eredményt pro-

Next

/
Oldalképek
Tartalom