Miskolci jogászélet, 1933 (9. évfolyam 1-10. szám)

1933 / 1. szám - Divéky Adorján: Az arany bulla és a jeruzsálemi királyság alkotmánya [könyvismertetés]

3 MISKOLCI JOGASZÉLET (8) anyagot ölelnek fel. Különösen becses jogtörténeti anyaghoz jutunk az okleveles rész alapján a művelődés- és köztörténet tömérdek adathalmazán kívül. A középkori város egész jogi élete visszatükröződik a közölt regeszták- és oklevelekben. A városi polgárok végrendelkezési joga a közölt számos végrendelet alapján a legszebben megkonstruálható. A zálogjog egyes konkrétumai is sűrűn bukkannak fel a regesztákban. A jobbágyoknak a városba való szabad költözködési lehetőségeit, illetve feltételeit is gyakran olvashatjuk az okleveles anyagban. A büntetőjogi vonatkozású anyag is bőséges. Különösen érdekesek a Fisi János becsületsértési perére vonatkozó akták és az Eperjes város piacán lefejezett brassói András deák, királyi harmincados ügyét tartalmazó iratok. András deák ügyében levélváltás volt II. Ulászló, Tomory Pál munkácsi és fogarasi várnagy, Brassó város és. a sárosi megyeispán, valamint a lefejezett András deák rokonsága és Eperjes város között. Az eperjesi tanács 1515-ben azért fejeztette le András deákot, mivel az Eperjesen a kir. adószedők ellen hatalmaskodást követett el. Számos, a jogéletet jellemző adatot kapunk a hitbér, a leánynegyed, továbbá a salvus conductus stb.-re nézve. Nem áll módomban, hogy felemlítsem mindazokat az érdekes eseteket, melyekkel jogéletünk fejlődésének leszűrt szabályait alátámaszthatjuk, csak úgy találomra kiragadtam egyes adatokat, amelyek magukban is igazolják e munka nagy becsét. Az eperjesi céhszervezet életéből is kapunk ízelítőt a serfőzők 1506-iki. a szabócéh 1514-iki és az olajsajtoló céh 1517-iki szabályzatának egész terjedelemben való közlése alakjában. Fájlaljuk azonban, hogy a kassai, lőcseií bártfai, eperjesi és kisszebeni kádármesterek 1511-iki egyezséglevele csak tartalmi ismertetést nyert és nem egész terjedelemben közöltetett, amennyi abból a víztől rongált hártyán még olvasható volt. Az egyezségi pontok között felette érdekes és jelentőségteljes az, amely kimondja, hogy ezen mesterség egy szabad segédje sem lehet addig mester, 4 font bírság terhe alatt, amíg Magyarországon nem volt. Míg a céhszabályok a legénytől mindig a Németországban való vándorlást írják elő, különös fontossággal bír ránk nézve az az intézkedés, hogy a kádároknak Magyarországon is meg kellett fordulniok tanulmányúton. A levéltár XIV. és XV. századbeli több oklevele biztosítja Eperjes sz. kir. város régi szabadságait és jogait. így kiemelendő I. Mátyás király 1485. július hó 15-én Bécsben kelt kiváltságlevele, melyben az eperjesieknek az ország összes vámhelyein vámmentességet biztosított. Utóbb meghagyja I. Mátyás király Orbán győri püspöknek és királyi kincstárnoknak, hogy az eperjesiektől régi kiváltságaik ellenére évi 500 frtnál több adót ne szedjen. A város minden szabadságát, nevezetesen vámkiváltságait megerősítette 1490. szeptember 29-én János Albert lengyel herceg, kinek trónrajutása érdekében Eperjes is sikra szállt. Miután a trónt mégis II. Ulászló nyerte el, János Albert közbenjár a királynál, hogy az eperjesieknek bántódásuk ne legyen. II. Ulászló 1492. január hó 6-án kegyelmet is ad a város lakóinak és régi szabadságaikban és jogaikban megerősíti őket (1498. jan. 18.). Mindezeket a kiváltságleveleket Ivánvi Béla, nagyon helyesen, egész terjedelmében közli. Későbbben (1508. május 28) megadja még II. Ulászló király Eperjes városának a vörös viasszal való pecsételési és 1511-ben Szt. András napján való országos vásártartásának a jogát is. A tárnokmestert is kiértesítette a király 1412ben, hogy János Albert herceg támogatása dacára az eperjesieknek nemcsak kegyelmet adott, hanem a régi jogok élvezetébe is visszahelyezte őket. A tárnoki szék illetékességére, ülnökeinek összeállítására és behívására nézve is kapunk felvilágosítást a publikált regesztákból. Bővebben jutunk adatokhoz az eperjesiek tizetlés adófizetésére vonatkozólag. A tizedfizetés nem teljesítése miatt az eperjesi plébánia 1498-ban interdictummal sújtotta az eperjesieket, mire az egri püspök közbenjárására volt szükség. Érdekes a jubileumi ládára vonatkozó királyi és Bornemissza János királyi kincstárnoktól eredő leiratok, melyek meghagyják, hogy az országba betörni készülő török elleni védelem céljaira a ládában levő pénzt Tarczay János, majd László deáknak kezeihez adják ki. A közölt nyugta szerint a ládában 113 frt. 19 dénár és 11 garas volt. Helytörténeti jelentőséggel bír a kórház építéséről közölt rész és a városnak a karmelita zárdával folytatott perének anyaga, viszont országos történeti szempontból is fontosak II. Ulászlónak az 1514-iki pórlázadással kapcsolatosan tett intézkedései. Iványi ismételten derekas munkát végzett és egyre szaporodó oklevélpublikációival mind szélesebb alapon építi ki jog-, művelődés- és köztörténetünk ismereteit. Nagy érdeklődéssel várjuk a munka harmadik részét, mikor a nagy kulturális hivatást teljesítő eperjesi ősi ev. Kollégium-, csirái bontakoznak ki és mikor a reformáció mozgalma is mélyen szánt Eperjes társadalmában és közigazgatásában egyaránt. Bruckner Győző dr. Divéky Adorján: Az arany bulla és a jeruzsálemi királyság alkotmánya. (Értekezések a történeti tudományok köréből. XXV. k. 1. sz.) Kiadia a Magyar Tudományos Akadémia. Budapest. 1932. 29 l. Az 1^22-iki magyar arany bulla már sokat foglalkoztatta a hazai és külföldi történetírókat, a jogtörténet és a közjog művelőit egyaránt. Nem egy kérdés nyert idők folyamán a többé-kevésbbé heves viták során tisztázást. Az angol Magna Chartának arany bullánkra gyakorolt, sokszor emlegetett hatását végérvényesen kétségbe vonta Pauler Gyula1) és Ferdinandy Geyza az arany bulla ellentállási jogát aragon eredetűnek minősítette.-) Az aragon hatás azonban szintén nem volt in konkreto kimutatható, mivel az aragonai alkotmány az aranybulla kiadása után. csak 1287-ben kondifikálta a ius resistendit. A Magna Charta és az aragon szabadságlevélben előforduló ellentállási jog tartalmilag is lényegesen eltért az arany bullában kodifikált ius resistendi-től. Dicéky Adorján Baranowszki Ignác lengyel történetírónak a jeruzsálemi királyságról írt kis tanulmánya alapján tudomást szerzett arról, hogy a jeruzsálemi királyság jogszokásai és a régi lengyel alkotmány néhány lényegesebb pontja között feltűnő ha') Pauler Gyula: A magyar nemwt története az Árpád h'i/i királyok alatt. Budapestj, 1893. LI. M?,—44. ,], 72 ik jegyzet. ') Fenliiiandy (ioyza: Az, arany bulla. Budapest, 1899. 52 1.