Miskolci jogászélet, 1932 (8. évfolyam 1-10. szám)

1932 / 5-6. szám - A perbeli cselekmények koncentrációja a magyar perjogi fejlődés szolgálatában

Í4 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (46) baigazításra szorul és majd tanulmányai színhelyének elhagyása után is fogja kikérni annak a volt tanárának a tanácsát, aki a fiatalság bizalmába és szívébe tudott férkőzni. Más taneszközök, mint például a vetített képekkel való szemléltető oktatás meg azért válik különösen szükségessé, mert az egyetemeken és főiskolákon való tanításnál rendszerint nagyobb tömegekről van szó. Képeknek, alaprajzoknak és diagrammoknak kézrőlkézre adása csak csekély számú, kis hallgatóság esetében válik lehetségessé; népesebb hallgatósággal szemben ez lehetetlen és ilyenkor a szemléltetésnél más eljárás, a képeknek, diagrammoknak, stb.-nek vetítés útján való bemutatása lesz célszerűbb. Minden társadalomnak létérdeke, hogy körében a kriminalitás elleni küzdelmet mentül eredményesebbé tegye nemcsak a jelenben, hanem a jövőben is, amire azonban csak akkor nyílik komoly remény, ha a jövő generáció is kellő ismeretekkel felvértezve kerül ki az életbe; hogy ezt a törekvést mentül nagyobb mértékben tudjuk megvalósítani, ezért szükséges, hogy a fiatalság kiképzése is mentül többoldalú legyen. Hacker Ervin dr. A perbeli cselekmények koncentrál ciója a magvar perjogi fejlődés szolgálafában Minden polgári peres eljárásnál, alapuljon az akár írásbeliségen, akár pedig szóbeliségen, meg volt az a törekvés, hogy a per anyaga ne legyen szertelenül szétágazó és sokirányú, de szoríttassék a lehetőség szerint bizonyos korlátok közé,1) miáltal a peranyag könnyű, egyszerű áttekitése biztosítható s így az eljárás lefolytatása is meggyorsítható. Sok százados tapasztalat meggyőzött arról, hogy a per célszerű és gyors lebonyolításának biztosítása úgy a felek, mint a köznek érdekéből a legfontosabb törvényhozási feladatok közé tartozik.2) Különösen aktuálissá válik ez a probléma és égetően szükségszerűvé növi ki magát, ha a rendkívüli életviszonyok a rendezettnek vélt állapotokon keresztül robogva követelik a kérdés új alapokon való megszervezését, amint a mi törvényhozásunkat is a világháború és a forradalmak folytán bekövetkezett változások az utóbbi tizenkét év alatt e tekintetben két ízben is (1925:8. tc. és 1930:34. tc.) gyökeresebb beavatkozásra késztették. A főcél az anyagtorlódás folytán rendkívüli teljesítmények elé állított bíróságaink tehermentesítése volt az eljárási szabályoknak célszerűbb és gyorsabb, egyben a költségmegtakarításra is súlythelyező megváltoztatása útján. A per célszerű és gyors lebonyolítását a perbeli cselekmények helyes Jogikai és az elbírálást megkönnyítő sorrendje, valamint a perbeli cselekmények egyidejű elvégzése segíti elő,3) vagyis a per menetének megfelelő tagozása, illetve a perbeli cselekmények megfelelő koncentrálása biztosítja. Az újabb perjogi fejlődésünkben a perbeli cse') Pap József, Perjogi elvek a magy. polg. perrendtartás törv. javaslatában; Budapest, 1901. 80—81. o. -) Magyary Géza, Magyar polgári perjog, II. kiadá-, évszám nélkül, Franklin Társulat, 261. o. ') Magyary, i. m. 261. o. lekmények koncentrációjára való törekvés mind fokozottabb mértékben nyilvánul meg és mutatható ki. Ez a megállapítás azért figyelemreméltó, mert — mint később látni fogjuk — a perbeli cselekmények koncentrációja sokszor összefügg a perjogi rendszerben érvényesülő perjogi alapelvek4) kérdésének megoldásával és ennek folytán a perbeli cselekmények összesítése nemcsak a per alakját, hanem a per érdemét is lényegesen befolyásolja. Mielőtt azonban a perbeli cselekmények összpontosítására való tendenciát és annak megnyilvánulásait az újabb perjogi fejlődésünkben kimutatnánk, szükségesnek látszik, ha csak e dolgozat szűk kereteihez mérten is, a perbeli cselekmények kötelező koncentrálásának fogalmi elemeivel és kifejlődésével foglalkozni. Percselekmények láncolata az egész per. A percselekmények rendszerint nemcsak a mindennapi értelemben vett fizikai cselekvés, tevés útján létesülnek, hanem a peralanyok akaratnyilvánításaiból, perügyleteiből (szolgáltatásaiból) állanak. Az egyes peralanyok perbeli szolgáltatásai (ügyletei) nem alkotnak tehát osztatlan egészet. A per természete kizárja, hogy bármelyik peralany az összes kötelező perbeli cselekményeit egyszerre tegye meg. Vagyis a perbeli szolgáltatás, mint egész, egyik peralanyt tekintve sem lévén osztatlan, sőt a megosztás a per jellegéből következvén, a perbeli cselekmények (ügyletek) elkülönítésének, taglalásának lehetősége és szükségessége adva van5). Vagy más szóval: az egész perből, mint a perbeli akaratnyilvánítások láncolatából bizonyos perbeüi cselekmények kötelezőén összevönh\cútók, koncentrálhatok"). Ezek alapján csupán annak a kérdésnek az eldöntése lesz most már fontos, hogy a különböző perbeli ügylétek (szolgáltatások) a viszony természetéből folyólag mennyiben képeznek bizonyos szolgáltatási, teljesítési egységeget, amelyekből részeket letördelni nem lehetséges, úgy, hogy a részi egy másik egységbe vitessék át, vagy általában az egységen kívül végeztessék7) s). Egy-egy ilyen perbeli szolgáltatási egység kialakulását, amelyből további „részeket letördelni" már nem lehetséges, a cselekvések célja, vagy a cselekvések oka határozza meg. Vagyis a perben az akaratnyilvánítások nem rendszertelenül, összevisszaságban, hanem az ügyleti célazonosság vagy a cselekmények rokontermészete alapján rendszerint oszthatatlan perszakaszokban jelentkeznek. Az egyes perszakaszok sorrendjét legtöbbnyire az azokban koncentrált perbeli cselekmények között a dolog természete szerinti fennálló fel') Jelen esetben főként az írásbeliség és a szóbeliség e've jön tekintetbe. s) Tóth Károly, Polgári törvénykezési jog. Alapismeretek. 1!)23, Debrecen II. kiadás, 375. o. és köv. *) Annak a paradoxszerii megállapításnak a kapcsán, hogy amikor a perbeli cselekmények elkülönítéséről, tagolásáról beszélünk, ugyanakkor ugyanerre nézve a perbeli cselekmények összesítése, koncentrációja kifejezést is használjuk, — nem áll fenn valójában ellentét, mert mindegy, hogy ha a percselekmények halmazatából álló per bizonyos csoportokba való osztás útján történő rendezésére, akár az elkülönítés, akár a kcficentráció elnevezést használjuk. ') Tóth i. m. 375. o. és köv. 8) Az majd későbbi fejtegetés tárgyát fogja képezni, hoigy a fent leírt módon kialakult egységeken belül az oda tartozó összes perbeli akaratnyilvánítások vájjon együttesen, vagy pedig egymástól elkülönítve (de mégis az illető egységen belül) nyerjenek-e teljesítést.