Miskolci jogászélet, 1932 (8. évfolyam 1-10. szám)

1932 / 3-4. szám - Laky Dezső: A magyar egyetemi hallgatók statisztikája [könyvismertetés]

(29) MISKOLCI JOGÁSZÉLET J3 a jogasz-tultermelés — egyébként sok vonatkozásban igaz — tényét talán a kelleténél is jobban és nem mindig szerencsés érveléssel hangoztatják, figyelmükbe kell ajánlanunk Laky következő szavait: „alighanem rossz nyomon járna az, aki azt hinné, hogy a jog- és államtudományokat búvárló ifjúság egész tömegében azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a jogszolgáltatásban vagy akár a közigazgatásban keressen elhelyezkedést. A főbb ok az lehetett, hogy az egyre izmosodó közgazdasági élet munkapiaca olyan bázis volt, melyre azok az ifjak is alapozhatták számításaikat, akik az egyetemek jog- és államtudományi fakultásain szereztek oklevelet. Tényleg sokan kerültek ezek hallgatói közül a közgazdasági életnek gyakran előkelő pozícióiba. A jog- és államtudomámji oktatás kiállotta ezt \a tüzpróbát olyan vonatkozásban is, amelyek ellátásám. eredetben n\em tehetett felkészülve. (29. 1.) Egyébként Laky úgy a jogász-túlprodukcióban, mint általában a főiskolára tóduló tömegek növekedésében a menekült egyetemeknek és általában a vidéki egyetemeknek is tulajdonít szerepet. Persze nehéz ezt pontosan kimutatni. De a hallgatók szüleinek törvényhatóságok szerint való vizsgálatával kapcsolatban valószínűsíthető ez a feltevés. A szegedi, pécsi és debreceni szülők gyermekei közül általában jóval töbv viszonylag a főiskolás, mint a többi városokban lakó szülők gyermekei közül. (Miskolcra ez alig áll meg. S a jogakadémia pl. a miskolci szülők gyermekeit egyáltalában nem terelte abnormis mértékben a jogi pálya felé. Az országos átlaghoz képest (39%) a miskolci szülők gyermekei 43%-ban, de a négy fakultásos egyetemi székhelyen: Pécsett szintén 43%ban mennek jogi pályára az ö,sszes főiskolások ; ellenben Miskolcról többen mennek a technikára és a közgazdasági egyetemre, mint akár a pécsi, akár a debreceni vagy szegedi ifjak közül. Az élet szabályozza a pályaválasztást és nem a történetesen valahol fennálló intézmény befolyásolja döntően a pályaválasztást!) A vidéki egyetemeken a jogászok száma imígy alakult: Szeged Pécs Debrecen Együtt 1921/22. 328 221 329 878 1929/30. 869 712 628 2209 Szaporodás 541 491 299 1331 Maga a szaporodás ötször akkora, mint a miskolci jogakadémia hallgatóinak összes létszáma. E .számok láttára valóban mondhatjuk: szizifusi munka kell azt beigazolni, hogy a jogakadémiák felelősek a jogász-túltermelésért. A következőkben vizsgálja Laky a hallgatók megoszlását nemek szerint. A nők aránya a békés régi időkhöz képest 2.5%-ról 11.8%-ra emelkedett. A korviszonyokm térve konstatálja, hogy a 18—22 évesek részesedése 79.5%-ról 71.3%-ra szállott le. Kdvezőtlen tünet, mivel arra vall, hogy csak megkésve, esetleg anyagi okok hátráltató befolyásától akadályozva és tanulmányaikat nem egyszer megszakítva látogatják a hallgatók produktivitásra rendelt, legszebb idejük alatt a főiskolákat. Kedvezőtlenek a korviszonyok a jogakadémiákon. Laky szerint az életben már elhelyezkedettek jogi tanulmányaikat sok esetben a jogakadémiákon folytatják. Ügy vélem, hogy a fiatalabb elemek által különösen frekventált internátus rendszernek a jogakadémiákon tapasztalható sajnálatos hiánya is részes abban, hogy éppen a fiatalabb réteg nem annyira telített a jogakadémiai jogász-ifjúság soraiban, mint az egyetemek jogászai közt. A vallás szerinti megoszlásra a vizsgált években természetesen elhatározó befolyása volt a numerus •claususnak. A zsidóság aránya a békebeli 28%-ról kezdetben (1919—20.) 6%-ra esett, majd újabban 10 —11% közt ingadozik. Így még mindig kb. kétszeresen túlszárnyalja a zsidóság arányszáma a népesség egészében képviselt részesedését. Érdekes adat, hogy a debreceni egyetemi orvosi fakultásán 25$ • ugyanitt a jogi karon 20%, a pécsi orvosi karon 17'a zsidók aránya. A jogakadémiákon csak 8.39'. a miskolci akadémián lO.S'/r. Részletesen foglalkozik a Szerző az egyetemekre lépő I. évesek előképzettségével. A jelesen érettek aránya határozottan kedvező: 18.9%. A jól éretteké további 24.6%. Bizonnyal erős szelekció folyományai ezek az arányszámok. Kérdés azonban: vájjon nem kallódik-é el sok olyan egyén, aki — ha a kellő általános fogékonyság nincs is meg benne — de sajátos, egyoldalú képességek birtokában van?! Ilyenek szép számmal akadnak éppen az egyszerűen érettek közt. Ezzel csak azt akarjuk mondani, hogy minden — látszólag még oly észszerű — megkötés és kizárás magában rejti az érték-elásás veszélyét. A főiskolai tanulmányokra érettek erős szelektálása a budapesti egyetemen a leghatásosabb: 29.6 százaléka az összes felvetteknek jeles érett. A bölcsészeti karon, ahová a jobb előmenetelüek egyébként is mindig sűrűbben gravitálnak, 44.0%. Mindenesetre elite-gárda! Hogy a vidéki egyetemeken 77-re száll le a jeles érettek arányszáma, az éppen annak a következménye, hogy a fővárosba igyekvők közül az egyszerűen érettem nagy tömegeit visszautasítják. Szerintük, ha a numerus clausust tovább enyhítenék, vagy éppen eltörülnék, teljesen másképp alakúina a budapesti és vidéki főiskolák népesültsége. Ezidőszerint materiális szempontból csak a vidéki egyetemeknek van haszna a numerus claususból, míg az előképzettségre kedvező színvonalát a hallgatóknak nem tartaná a budapesti egyetem, ha megszűnnék a numerus clausus. A hallgatók tanúimányi eredményeiről szóló fejezetből megtudjuk, hogy a főtárgyaik mellett melléktárgyakat is hallgatók aránya legmagasabb a jogakadémiákon (86.9%). Ezek között is vezet a miskolci (97.8%). Az összes hallgatóknak csak 38.5%-a kollokvált főtárgyból és 20.7%-a melléktárgyakbó!. Szemináriumi gyakorlatokon az egész egyetemi ifjúságnak 11.7%-a vett részt. Az egyetemek jog- és államtudományi karain és a jogakadémiákon ez az arányszám mindössze 5.0%. A miskolci jogakadémián — amiként az Almanachok sorozatos jelentéseiből amúgy is köztudomású volt — örvendetesen kedvezőbb ez az arányszám: 11.4%! A budapesti egyetem jogi karán pontosan a fele: 5.7%, a debreceni egyetem jogászai közül csak 1.7%, a pécsi jogi karon 8.5%, a szegedin 2.9% volt a szemináriumi gyakorlatokon résztvevők aránya. A másik két jogakadémián sajnálatosan kedvezőtlen a percent: 0.7%. A miskolci jogakadémia tehát messze kimagaslik a sze'yrújnáriumi gyaikorlatokon résztvevő jogászok nagy száma révén uz összqs jogi főiskolák közül. A szemi náriumi tudományos értekezések kiadvány-sorozata, valamint a pályadíjat nyert hallgatók névsora és az említett beható jelentések bizonyítják, hogy az amúgyis viszonylag igen kedvező 11.4%-nak komo'y ércfedezete is van.