Miskolci jogászélet, 1932 (8. évfolyam 1-10. szám)

1932 / 3-4. szám - Az Alandszigetek kérdése a Nemzetek Szövetsége Tanácsa előtt

4 MISKOLCI JOGASZÉLET (20) gedett előnyben részesítése, vagy pl. oly választottbírósági szerződés, mely szerint egyik fél két bírót választhat, míg a másik csak egyet és így tovább. Mindezek cogens szabályok, melyektől eltérésnek mindkét fél szabad és egybehangzó akaratával sincs helye. Az erkölcs a szerződőfelek javára saját akaratuk ellenére is korlátozza a szerződési szabadságot és a jogrend ezt sanctionalja. Amellett vannak ügyletek, melyek önmagukban17) már a szolgáltatás természeténél fogva") erkölcstelenek411) és vannak olyanok, amelyek csak annálfogva válnak erkölcstelenné, mert a szolgáltatásért anyagi ellenszolgáltatás köttetik ki ") 51) ; bíróilag egyik sem érvényesíthető, de míg az előbbi tilos, addig az utóbbit a jogrend elnézi és megtörtént teljesítés esetén vissza nem követelhető. Azonkívül lehet erkölcstelen már maga a jogielkötelezés ténye'2), vagy annak célja, rendeltetése !), feltétele, mellékkikötése, stb., mely utóbbiak „inficiálják" és így érvénytelenné teszik a tartalmilag egyébként még oly kifogástalan ügyletet is.54) Meg kell említeni azt is, hogy ezekben a kérdésekben a büntetőjog és a magánjog5") nem haladnak teljesen párhuzamosan; közhivatalnokot megvesztegetni törvénybe ütközik, egy hírlapírót csak a jó erkölcsökbe; tisztességes nőt keríteni, bűntetőtörvénybe, elcsábítani csak jó erkölcsökbe.5*5) A politikus, újságíró, kritikus, stb. foglalkozása nem mesterség, hanem hivatás, s így ezek meggyőződésének áruba bocsájtása bár nem ütközik büntető törvénybe, annál súlyosabban sérti a jó erkölcsöket és a társadalom megvetése sújtja, tehát csak természetes, hogy magánjogi védelemben nem részesülhet.57) Egyes foglalkozási ágaknak, hivatásoknak speciálisan kifejlődött „kari" erkölcsei vannak,58) pl. orvos, aki súlyos beteghez nem megy, mert nem fizet előre, vagy ügyvéd, aki készkiadásos megállapodást köt, vagy a katonatiszt, aki tettleges sértés esetén nem vesz magának azonnal elégtételt, súlyos erkölcsi elbírálás alá esik saját kartársai részéről ; ezeket a szempontokat úgy a polgári, mint a büntető bíróságok minden esetben figyelembe veszik. A bírónak, aki ily módon nagyon sok szerződést érvényteleníthet a jó erkölcsök nevében, hihetetlen nagy hatalom van kezébe letéve és még a legnagyobb jóhiszeműsége és becsületessége mellett sem lehet teljes garantia az iránt, hogy lesz-e elegendő lelkiereje és önuralma a benne, mint emberben rejlő 4') „An und für sisch." 48) Pl. díjazás kikötése emberölésért. 49) Abszolút erkölcstelenség. 50) Relatív erkölcstelenség, pl. díjazás "nemi viszony folytatásáért. Az elválás esetéire kikötött 'szolgáltatás (pl. végleges nötartás közjegyzői szerződésben) érvényes, ellenben &z elválás (mint feltétel) ellenében kikötött ellenszolgáltatás érvénytelen, mert erkölcstelen. ") U. n. suggestiv szerződés (Kohler 238. old.). '-') Vallási, házassági, családi, becsületbeli, •állampolgársági, stb. viszonyok körében, melyek általában nem jogi természetűek. M) Pl. bérlet bordélyház céljára, kölcsön csempészet céljára, stb. Ernői már fentebb említve volt, hogy tfsak akkor, ha a tiltott célról a másik 'fél is tud. (Oser 140—146. old. a—d. alatt, hasonló: Tuhr 226. old.) M) Endemann 603. old. 8. jz. B) Közelebbről: a jó erkölcsök. 5") A „csak" szó nem a jó erkölcsnek a deminutioját akarja jelenteni, hanem azt, hogy a magánjogi felelősség fokozatilag enyhébb, mint a büntető sanctio. ") A kenyérkereset szabályai jogi, — a hivatás szabályai erkö'csi természetűek. (L. iSt.cin.baeh 59. és 65. old, M) U. n, karibecsület, Standesehre, osztályöntudat, túlhajtott erkölcsösség, emberi szánalom, politikai felfogás, stb. teljes leküzdésére és kiküszöbölésére?5") Ennek ellensúlyozására nagy önfegyelemmel kell rendelkeznie, azonkívül természetes regulátorként szerepelnek a felső bíróságok, melyeknek hármas és ötös tanácsaiból egy maradandó és irányadó bírói gyakorlat fejlődik ki. Ez a bírói gyakorlat különös fontossággal bír épen a turpis causa kérdésében. Igen tanulságos néhány érdekesebb esetet kiragadni a mi bírói gyakorlatunkból.'") Így pl. erkölcstelen a házasságközvetítői díj kikötése,"1) közös megegyezés a házasság felbontására/2) házassági ígéret olyan fél részéről, vagy részére, aki törvényes házasságban él,'11) nemi viszony fenntartására irányuló ügylet,04) ellenben nem erkölcstelen a nemi viszony megszűntetésére szóló vagyoni előny adása, vagy ígérése,05) turpis causa a tőzsdei játék (tiszta különbözeti ügylet),0") bordélyházzal kapcsolatos ügyletek,07) megbízott részéről díj, vagy jutalék kikötése az ellenérdekű féltől,'1*) jó erkölcsökbe ütköző cél érdekében kifejtett ténykedés,°'J) díj kikötése közhatóságoknál való közbenjárásért (kijárás),7") a közhivatali állással való üzérkedés,71) ellenben nem erkölcstelen a csak három évig tartó versenytilalom kikötése,72) erkölcstelen a nyilvános versenypályázat kijátszására irányuló megállapodás,75) a nagyközönség megrövidítését célzó kartelszerződés,74) a hitelező kijátszását célzó vagyonelvonás,75) stb., stb. Az erkölcstelen ügylet alapján már teljesített szolgáltatás a Kúria gyakorlata szerint visszakövetelhető akkor, ha annak megtartásával a másik fél jogtalanul gazdagodnék,70) és pedig kétoldalú turpis causa esetén is, kivéve, ha az erkölcstelenség annyira súlyos és nyilvánvaló, hogy a visszakövetelés maga is a jó erkölcsökbe ütköznék.77) Ennél a kérdésnél természetesen a méltányosság is döntő szerepet játszik. Dezső Gyula. XAz Alandszigetek kérdése a Nemzetek Szövetsége Tanácsa előtt*) Az Alandszigetcsoport a Botteni tengeröböl és a Keleti tenger között száz lakható és több mint 180 lakhatatlan szirt-szigetből áll. A szigetcsoport kiterjedése északról délre körülbelül 70 km., szélessége ») L. PlWlol: Dniit civil I. 394. old. ") Találhatók a Gril-féle gyűjteményben (III. köt. 192. 8.) legna gyo bbré szt. m) Kúria 6575/1886.. E. H. 70. sz. 929/1988. ,:) Kúria 157Í/1914., 989/1914. ra) Kúria 845/1914., 246/1908., 1968/1886. <") Kúria 6090/1888.. 1162/1888.. 2032/1909., 5394/1910.. 1009/1913., 2186/1918. «5) Kúria 1709/1909.. Bp. T. 28/1896. M) Kúria 93/1906. "') Kúria 655/1892., 1589/1904. ra) Kúria 226/1901.. 293/1906. (jP. H. 150. sz.) °") E. H. 457.. 3öf8i/1916. Kúria 7000/1929. 70) 10841/1915., 233/1920. ") Kúria 258/1910. 72) Kúria 4606/1897., 123/1899. ,3) Kúria 455/1902. 74) Kúria 666/1904. ,5) Kúria 213/1898., 320/1905., 1662/1904., 6801/1916. ") Kúria 106/1921. ") Kúria 164/1922., 2097/1925. * A szerzőnek a Magyar Külügyi Társaság népszövetségi szakosztályában tartott felolvasása.