Miskolci jogászélet, 1932 (8. évfolyam 1-10. szám)

1932 / 1-2. szám - Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve [könyvismertetés]

MISKOLCI JOÖÁSZÉLET giumra,") továbbá nyomozásra11) is kapunk érdekes adatokat a regesztákból. A püspöki tized is újabb és újabb elrendezésre mutat.10) Az egri püspök zaklatásaival szemben sűrűn védik meg királyaink az eperjesieket; így látjuk, hogy pld. Zsigmond király eltiltja 1397-ben István egri püspököt attól, hogy az eperjesiektől azoknak szabadságuk ellenére, a szokatlan borjútizedet szedje.11) A leánynegyedre12) végrendelkezésre,") zálogjogra14) és általában a magán- és büntetőjog körébe tartozó jogeseteknek egész tömegére akadunk a közölt regesztákban. Ismerteti továbbá Iványi a levéltárban levő magdeburgi városi jogkönyv XIV. századi kéziratát, mely nálunk is városi jogkönyveink egyik ősforrása volt. A magdeburgi jogkönyv német szövegéhez (290. 1.) Czibner Keresztély eperjesi városi jegyző írt széljegyezteket s lapszéli rajzokat is készített hozzá. A jogkönyv után közli Czibner a jegyző s esküdtek esküjének német szövegét, melyet Iványi is publikált.15) Fontos továbbá az Iványitól részletesen közölt 1428. évi eperjesi városi adólajstrom, amelyekből értékes statisztikai, közgazdasági, hely -és néprajzi és kuiturhistóriai adatokhoz jutunk.1') Eperjes város 1429. évi töredék számadóskönyvéből is közöl Iványi értékes anyagot.17) A város 1440 és 1441—42. évi kiadásainak és bevételeinek közlésében becses kultúrhistóriai, különösen iskolai adatokra bukkanunk.18) Az Eperjesen letelepedni készülő jobbágyokra vonatkozólag, kiknek beköltözését földesuraik megakadályozni óhajtják, ismételten találunk királyi intézkedéseket, amelyeknek értelmében, ha a jobbágyoknak költözködési engedélyük van és a földbért befizették, minden akadály nélkül behúzódhattak Eperjesre.19) Érdekes adatokhoz jutunk az Eperjes és Bártfa város közönsége közt a vászonfehérítés joga miatt folyó per anyagából.20) Az eperjesiek vitatták, hogy ősidőktől (semper liberi ab antiquo) gyakorolták a vászonfehérítést és a bártfaiak nem akadályozták őket ebben és ezt a jogukat nem is vonták kétségbe. Eperjes, jóllehet elvesztette a pert, utóbb mégis makacsul ragaszkodott a vászonfehérítéshez, mire Mátyás király 1481-ben augusztus hó 29-én meghagyta, hogy mivel az eperjesiek a vászonfehérítésre szolgáló berendezéseket a királyi ítélet-levél ellenére ismét felállították, az ítéletben kiszabott 4000 frtnyi bír*) u. o. 57. sz. i. ni. 49. ]. ") u. o. 107. sz. i. m. 65. 1. 354. i. m. 191. £ ,0) u. o. 56, 58/a, 66, 82. sz. ") u. o. 82. sz. i. m. 52. I. u. o. 52. i. m. 38. 1. ") u. o. 87. i. m. 39. L, 240. sz. i. in., 146—147. L, 340. az. i. m., 18*. Jt, 348. sz. i. ni. 190. I, 388. sz. i. m. 210. 11., 438. sz. i. m. 227. f. ") u. o. 48/«. i. m. 37. I. ») 60—70. 11. M) 79—92. 11. wj 93—103. 1:1. ») 123—24., 127—128. és 130—131. 11!. *") Levéltári szám: 138. i. m. 77. L, H04. sz. i. m. 64. L, 79. sz. i. m. 50. 1., 245/b. i ni. 150. 1. ») u. o. 238. sz. i. m. 145. 1., 24% 243, 244. sz. i. m. 148. 1, 24"). s/.. i. ni. 149. 300. és 301. sz. i. m. 174. I., 305. sz. i. m. I7(i. I.. 450. ez. i. m. 232. 1. ságot Orbán egri püspök és királyi helytartó kezeihez haladéktalanul fizessék le.21) Nincs arra terem, hogy e becses oklevélpublikációnak összes jogtörténeti adatait és vonatkozásait e helyen bemutassam, csak ízelítőt kívántam adni és ez alapján is már megállapíthatom, hogy nemcsak a jogtörténetírók, hanem a történetírók is haszonnal fogják forgatni Iványi ezen értékes legújabb munkáját. Fontos adatokat kapunk belőle a husziták eperjesi, illetve felvidéki szereplésére nézve22) és köztörténeti szempontból figyelemre méltó Frigyes római király 1447. évi január hó 4-én Bécsben kelt Eperjes város közönségéhez írt azon levele, melyben részletesen leírja, Hunyadi Jánosnak Ausztriába való betörését s annak előzményeit.23) A közölt szemelvények is azt hiszem, eléggé igazolják, hogy Iványi derekas munkát végzett és kívánatos volna, hogy e munka következő kötete mielőbb megjelenjen a jog és köztörténet nagy nyereségére. Illő, hogy az Eperjesről Miskolcra menekült jogakadémia szakközlönyében különösen meleg köszönetet mondjumk a tudós szerzőnek és szerencsés kezű kutatónak, aki ősi Alma Materünk szülővárosának dicső múltját olyan értékes munkával feltárta. Teljes elismerés illeti a szegedi egyetemet, amely e nagyértékű munka megjelenését lehetővé tette és Ereky István egyetemi tanárt, aki mint volt eperjesi jogtanár és jeles jogtörtónetíró egyaránt értékelni tudta Iványi munkásságát és a munka „Bevezetés"-ében olvasható megemlékezés szerint sok érdemet szerzett annak kiadása körül. Dr. Bruckner Győző. A Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve. Károlyi Árpád közreműködésével szerkeszti Angyal Dávid igazgató. A Magyar Tudományos Akadémia támogatásával. Budapest, 1981. Első évfolyam 354 1. 4° A Bécsi Magyar Történeti Intézet, melyet gróf Klebelsberg Kunó volt kultuszminiszter a magyar történeti kutatás újjászervezése érdekében nagy koncepcióval megalapított, egy impozáns, hatalmas kötetben összegyűjtött, értékesebbnél értékesebb tanulmányokban számol be az Intézetben megfordult kutató tudósok eredményes munkásságáról. A magyar történetírás nagy mesterei Károlyi Árpád és Angyal Dávid a szerkesztők, az ő érdemük, hogy ez a terjedelemben is imponáló kötet megjelenhetett. A Bécsi Magyar Történeti Intézet fáradhatatlan igazgatója nemcsak, hogy a szerkesztés nehéz munkáját végezte, hanem azonfelül értékes tanulmánynyal is zárja be a kötetet. összesen tizenhat tanulmányt közölt az Évkönyv, melyek a gazdag bécsi levéltárakban felkutatott adatok alapján egészen új megvilágításba helyeznek érdekesebbnél érdekesebb jog- és közte rténelmi problémákat. Egy nagy konstruktív munka eredménye ez, amelyre büszke lehet Angyal Dávid, mint az Évkönyvnek megindítója. Az Évkönyv első tanulmányában újszerű és eredeti módon világítja meg Váczy Péter az „Immuni•l) u. o. 353. sz. i. ni. 284. 1. 22) u. a 161. sz. i. ni, 106. 1. Az eperjesiek Julián bibornoktól felhatalmazást kap&ak, hogy a husziták folytonos támodú saira való tekintettel városuk védelmére még vasárnap i'3 dolgozhassanak. -3) a. o. 332. sz. i. m. 139—142. 11.