Miskolci jogászélet, 1931 (7. évfolyam 1-10. szám)

1931 / 3-5. szám - Borsod vármegye népszaporodása 1920-tól 1930-ig

11 MISKOLCI JOGASZÉLET (28) tevésünket, amely szerint itt kivételes ok: valószínűleg a szorosan idetartozó gömöri részekkel való forgalomnak az országcsonkítással összefüggő elzsibbadása idézte elő a kedvezőtlen fordulatot. Már itten összehasonlításra kívánkozik a két térnyerő, népességbefogadó kapacitásban elöljáró terület: az ózdi-csernelyi dombvidéknek és Miskolc körzetének eltérő fejlődésű tendenciája. Régebben Miskolcz körzete, amely Miskolcz fellendülésének is táplálója volt, de amely egyúttal a város fejlődésének is terméke, túlszárnyalta gyarapodásban Ózd vidékét, ma jelentékenyen visszaesett. A két alkörzet figyelmesebb szemlélete sejtteti a Miskolcra nézve éppen nem örvendetes okát a viszonylagos stagnálásnak. Miskolcz elővárosai közül ugyanis Diósgyőr fejlődése kátyúba jutott. Erről még lesz szó a 9-ik fejezetben. Egyébként a nagyváros hiánytalan életképességére és életet fakasztó erejére vall az, hogy a távolabbi környezet: a veteményt, baromfit, állati terméket s munkaerejét is a városba hozó közeli községek népe szép fejlődést mutatott ebben az évtizedben is; sőt a különböző gazdaságföldrajzi vidékek közt kivívott eddigi poziciójánál lényegesen jobb helyzetet biztosított magának ez az alkörzet. Ellenben a Miskolczcal szomszédos községek a szaporodásban mutatkozó fölénye egészen feltűnően csökkent.39) A megye északi részeinek (Boldva vidék) elég rossz, de a múlthoz képest feltűnően javuló szaporodása arra vezethető vissza, hogy az amerikai kivándorlás nagyon ellanyhult, tudvalevőleg ez a terület vett részt legjobban a tengerentúli kirándulásokban. Lehet azonban, hogy a földreform is segített helybentartani a népet s emellett a Sajó-Szuha völgyén felettébb ingadozó bányászati termelés sem volt alkalmas arra, hogy a népfeleslegeket olyan nagy mértékben lekösse, idevonzza, mint egykoron. 7. Meg kell emlékezni a legszélsőségesebb s felötlő eredményekről községenként is. Aki a részletek iránt közelebbről érdeklődik, az a dolgozat végére illesztett táblázaton megtalálja az összes községenkénti lélekszámra vonatkozó adatokat. A Statisztikai Hivataltól kapott abszolút számokból kiszámítottuk a 100 lélekre eső tényleges, valamint természetes szaporodásnagyságát és egy további rovat tünteti fel a plus, vagy minus előjelű vándorlási mérleg arányát. (Lásd: 20—23. oldalakat.) A kép nagyon kaleidoszkópszerű! Igaz, hogy a 177 község túlnyomó része fejlődött, de mégis akad 30 fogyó falu ebben az évtizedben. Pedig a természetes szaporodás mindenütt megvan. Igaz, hogy nagyon eltérő fokban. De a Duna-Dráva közének szomorú tünetét: a belső elerőtlenedés okából senyvedő községeket Borsodban hasztalan keresnők. Szóval a fogyásnak nem a születési többlet hiánya az oka. ") Különböző gyorsasával fejlődő társadalmak több évtizedre szóló szaporodási koefficiensét egy későbbi évtizednek arányszámával kifogástalanul csak az egy-egy évre oső átlagos szaporodási százalékok szembeállításával lehet összehasonlítani. Jgy a nagyon gyorsan gyarapodó vidékek szaporodási százaléka — a valóságnak megfelelően — mérsékeltebbnek fog feltűnni, mint ahogy a nagyobb időszakok nyers arányszámai sejttetik. Szóval több évtized összefogásával a kiindulóponthoz viszonyított arányszámok túlozzák a nagy szaporaságú vidékek (igy pl. az ózdi, stb.) szaporodási képességének a többiekkel szemben egyébként valóban is fennálló fölényét. A legnagyobb százalékos apadás mutatkozik a következő községekben: Arnót -- 17.41 (Sajó-Szuha völgye) Sajókazinc — 16.53 (Sajó-Szuha völgye) Abod — 13.90 (Boldvamenti dombv.) Sajógalgócz — 10.(34 (Sajó-Szuha völgye) Galvács — 10.00 (Boldvamenti dombv.) Mezőkeresztes — 8.61 (Alföld) Káráld — 7.93 iÓzdi-csernelyi dombv.) Kondó — 7.3b (Bükkvidék 3.) A természetes szaporodás Galvács (6.17) és Arnót (6.46) kivétélével kielégítő, vagy legalább is tűrhető, sőt helyenként kiváló (Sajókazinc). Szóval nem itt van a baj. A Miskolczhoz elég közeleső, de mellékútvonalon fekvő Arnóton azzal van összefüggésben a fogyás, hogy 1920-ban a véderőhöz tartozó kereső népesség itt 120 volt, több mint Borsod bármelyik községében. Ezeket az 1930. népszámlálás nem találta itt. Az 1920-ban észlelt 110 főnyi férfi(l) többletet az új népszámláláskor már 16 lélekre rugó nőtöbblet váltotta fel. A különbség tehát 126. Emellett valószínű, hogy Miskolczra és a bevándorlási többletet mutató, kitűnő fekvésű közeli Felsőzsolcára is sok elköltözés történt az egyébként régebben is vontatottan fejlődő községből. Sajókazinc 300 főnyi fogyásáért a Herbolya bánya 1924-ben való és a községre akkor valóságos katasztrófát jelentő beszüntetése felelős. A SajóSzuha völgye mérlegének a megromlása jelentős mértékben visszavezethető erre az egy népes községre. Abod a felvidéki dombság közepe táján, úttalan helyen fekszik. Az 1910-es népszámlálás szerint népének 16%-a akkor külföldön volt. Feltehetőleg most is van kivándorlása. Határának talán túlnagy a 2.656 holdas nagybirtok, amely a községben van. Sajógalgócon tulajdonképpen az 1910—1920 közt kivételesen (fakitermelésnél alkalmazott munkások révén) megnőtt népesség szállott le az 1910ben észlelt népszámnál még mindig nagyobb színvonalra. Galvács az említett Abod szomszédságában központja annak a községcsoportnak, amelyek közül sok minimális fogyást, vagy legfeljebb csak minimális gyarapodást tüntet fel, jelezve, hogy ott a föld már szűkös, vagy pedig a fekvés kedvezőtlen. A népes Mezőkeresztes sülyedése aggasztó tünet. A nagyhatárú községben sok a módos, (50 holdasnál is gazdagabb), birtokát elég jól, de családját sokszor hiányosan konzerváló gazda; valószínű, hogy azután a szomszédos Mezőkövesden élő, vállalkozószellemű, sommásnak szegődő és szűk határon szaporodó matyók közismert földvásárlásai a gyengébb kezekből fokozatosan kiragadják a mezőkeresztesi földeket s a birtoktalanná váló mezőkeresztesiek beköltöznek a városba. KiráMon és Kondón a szénbányászat visszaesésével függ össze a hanyatlás. Ezzel szemben lássuk az ellentétes számsorokat. Volt a népesség szaporodása az 1920-as népesség százalékában kifejezve: Kurityánban Bolyokon Sajóvárkonyon Berentén Barcikán Hejöcsabán Mezönyéken 05.37 (Sajó-Szuhavölgye) 55.66 (Ozdi-csernelyi dombv.) 49.54 lOzdi-csernelyi dombv.; 47.31 i Sajó-Szuhavölgye) 42.71 (Sajó-Szuhavölgye) 42.69 (Miskolc körzete 1.) 36.03 (Miskolc körzete 2.)