Miskolci jogászélet, 1931 (7. évfolyam 1-10. szám)

1931 / 3-5. szám - Borsod vármegye népszaporodása 1920-tól 1930-ig

(21) MISKOLCI JOGÁSZÉLEI íí olyan szegény a vidék, mint délen (Kisgyőr vidéke). Valószínű, hogy az új Eger-Lillafüred-i út _ feltéve, ha csatlakozást kapnak a községek Répáshuta felé — fellendíti a déli Bükk-vidék gazdasági életét és ezzel együtt talán egészségesebb népszaporulatot is fog hozni a most kezdődő lustrum. Igen valószínű, hogy ilyen hatás fog jelentkezni a tulajdonképpeni hegyvidéknél. E környék községei közül Ujhuta s kivált Répáshuta, de persze Hámor is hivatva vannak arra, hogy a mindinkább fokozódó idegenforgalom segélyével fellendüljenek.:,s) Szépen fejlődtek már most is. Különösen bámulatosan nagy a természetes szaporaság ezekben a hegyvidéki községekben. Érdekes, hogy itt megoszlással fenyegető, a szó szoros értelmében vett mezőgazdasági birtok nincsen. A hegyvidék kereseti alkalmainak változatossága, a még nagyon gyér benépesültség valószínűvé teszi, hogy itt ugrásszerű emelkedésnek leszünk még tanúi, persze kellő gazdasági, idegenforgalmi stb. támogatás esetén. A természetes szaporodás is nagyobb eltéréseket mutat gazdaságföldrajzi tájanként, mint közigazgatássi járásonként. Ezekből az adatokból persze még nem tudjuk pontosan elbírálni a különböző nagyságú természetes szaporodások eredetét, nevezetesen azt, hogy vájjon a születések nagy száma avagy a nagyon kedvező közegészségi viszonyokat jelző kis halandóság hozza-é létre a különböző területeken az eltéréseket. A szabály azonban az, hogy a természetes szaporodás sorrendjéből nagybanegészben a születési arány sorrendjére következtethetünk. Itt azután a gazdasági, műveltségi, csecsemőhalandósági, foglalkozási és felekezeti tényezőknek változatos és helyenként más-más súllyal mérlegbe eső okcsoportjai döntenek; ezek tisztázása azonban ez alkalommal igazán messze vezetne el. Szembeszökő mindenesetre a déli Bükkalja gyenge belső szaporodása. E tájék mostohább gazdaságstratégiai helyzetéről már volt szó. A Bükk északi nyúlványain sem valami kedvező a helyzet. Ellenben változatlanul nagy a belső szaporaság a megye észak-nyugati részein és kedvező belső gyarapodást produkált Miskolcznak a távolabbi körzete is. Miskolcz körzetének az erős tényleges szaporodása kísérő jelensége a nagyobb városok népesedésének, gazdasági életnyilvánulásainak. Ezt a jelenséget a helyzetjáradék demográfiai függvényének lehetne elnevezni. Az 1. csoportban (szomszédos községek) az olcsóbb telekárak és lakásárak miatt a városbeliek kitelepülése és építkezése és a városban munkaalkalmat keresők megtelepedése, a 2. csoportban a város élelmiszerszükségletének a csekély szállítási költség miatti olcsóbb ellátása idézi elő, hogy ezen túlnyomólag, vagy legalább is erős többségében mezőgazdasági foglalkozású népesség a maga, egyelőre nagyon jelentős természetes szaporodását nemcsak megőrizte (pedig hiszen nyilvánvaló, hogy innen is van elvándorlás, városba költözés, házi cselédek elszegődése), de némi bevándorlási többletet is mutat fel. Mindkét kategóriában jobb a szaporodás, ") Érdekes, hogy Svájebaa az 1930 decemberében megtartott népszámlálás az idegenforgalom .gócpontjaiban mily jelentős lélekszám-emelkedést konstatált. Hvájcz. népessége 10 év alatt 4.8%-al uöveikedett, ellenben Davos, Lmgano, Mbntreux és Vevey egyesített népessége 11.7%-al. (Kiszámítva a Statistische Quollenwerke Nr. 7. Vorlaufige Ergebn.isse .der Eirigenössischcn VoIkszáhiLunig von 1. December 1930. 4. k Bern. 1931.). 18S0 1920 1930 442 410 401 118 99 97 14 12 13 42 33 31 02 54 .03 86 122 136 120 109 104 115 84 79 119 176 183 36 94 97 83 82 85 mint magában Miskolczon; ez szintén speciális nagyváros körüli jelenség. Érdekes egy pillantást vetni arra, hogy e különböző vidékek szaporodásában észlelt különbségek mennyire tekinthetők állandó jellegűeknek s mennyiben csak kivételes, a most elmúlt évtized okaival összefüggő jelenségeknek? Erre úgy felelhetünk megközelítően, ha megvizsgáljuk azt, hogy egy régebbi időpontban — mondjuk félszáz évvel ezelőtt — a megye népességének mekkora tömegei éltek a településföldrajzilag eltérő jellegű tájakon? Az eredmény a következő: 1000 megyebeli lakos közül élt az oldalt jelzett vidéken 1881 / Alföld II. Bükkvidt A 1. Hegyvidék 2. Déh Bükkaljii '•>. Északi Bükkalja Ozdi=cscn:elyi dombvidék IV. Sajó-Szuha völgye \\ Boldvamenli dombvidék VI. Miskolcz körzete 1. Szomszédos községek 2. Távolabbi környezet Nagyjában véve sok az egyezés, a részletekben elég sok az eltérés a régebbi és újabb időkben tapasztalható tendencia közt. Még jobban szembetűnik ez, hogyha az 1880—1920 és az 1920—1930-as tényleges szaporodást állítjuk szembe és a megye átlagos szaporodására épített indexszámokkal érzékeltetjük a két időszak vidékenkénti szaporodásának a relatív intenzitását, irányzatát. /. Alföld II. Bükkvidék 1. Hegyvidék 2. Déli Bükkalja 3. Északi Bükkalja ///. OzdUcsernelyi dombvid IV. Sajó-Szuha völgye V. Boldvamenli dombvidék VI. Miskolcz körzete 1. Szomszédos községek 2. Távolabbi körzet Vármegye A tendencia inkább az, hogy a szaporodás ütemében mutatkozó nagy eltérések mérséklődnek. Azok a vidékek, amelyek a múltban az átlagosnál sokkal kisebb gyarapodást mutattak, (Bükkvidék s kivált a Boldvamenti dombosvidék) most már inkább lépést tartottak az átlagos szaporodással, de legalább is sokat lendítettek régebben silány növekedésük arányszámán. A múltban maximális szaporodást mutató miskolczi körzet viszont meggyengült, ha még mindig jóval nagyobb is itt a szaporodás az átlagosnál. A Rima-művek birodalmában: Ózd vidékén a füstölgő gyárak csaknem a régi felszínen tartották a szaporodást, bár halvány árnyalattal itt is közeledett a szaporodás az átlagoshoz. Az Alföld körülbelül tartja az átlagtól némileg elmaradó szaporodásának színvonalát. Az egyetlen terület, amelyen már régebben is alatta volt a szaporodás a megyei átlagnak, s újabban még jelentékenyen lejebb is csúszott a sorban: az említett Sajó-Szuha völgye. A szaporodás relatív intenzitását is feltüntető indexszámok megerősíteni látszanak felVolt a szapo odás o;0 A megy szaporcd volt az jelzett e átlagos isa=100 oldalt vidék 1860-1920 1920-1930 szaporodása 1880-1920 1920-1930 37.65 8.87 79 78 23.25 8.56 49 75 35.77 12.80 75 113 14HO 6.34 31 56 25.93 8.75 54 77 109.04 23.78 229 210 34.05 6.78 71 59 7.71 5.06 16 45 117-35 15-84 246 139 282.11 14.63 591 129 44.U4 17.24 94 152 47.73 11.34 100 100