Miskolci jogászélet, 1931 (7. évfolyam 1-10. szám)
1931 / 3-5. szám - Borsod vármegye népszaporodása 1920-tól 1930-ig
Hetedik évfolyam. El wjvlíski MISKOLCI JOGASZELET JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KÖZLÖNY A MISKOLCI EV. JOGAKADÉMIA HIVATALOS LAPJA hagyoU MEGJELEN HAVONTA EGYSZER július és augusztus kivitelével. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Jogakadémia, Miskolc, Horthy Miklóstér FELELŐS SZERKESZTŐ : DR SZTEHLO ZOLTÁN ELŐFIZETÉSI DIJ: Egész évre 7 pengő, félévre 3-50 pengő. Egyes szám ára 1'— pengő. TARTALOM: Schneller Károly dr., Jogakadémiai ny. r. tanár, egyetemi m, tanár: Borsod vármegye népszaporodása 1930-tól 1930-ig. — Szontagh Vilmos dr., jogakadémiai ny. r. tanár, egyetemit m. tanár: Adalékok a magyar főkegyúri jog kérdéséhez és a jogfolytonosság problémájához. — Bortnyik Lajos dr.: Néhány kérdés * magyar rádiójog 'kólóból. (I.) — Jogakadémia hírei. Borsod vármegye népszaporodása 1920^íól 1930*ig. Kovács Alajos, h. államtitkár, a magyar királyi. Központi Statisztikai Hivatal tudós elnöke szíves volt rendelkezésemre bocsátani az év elején' megtartott népszámlálásnak Borsöd vármegyére voiiatkoZÖ erőzetcó e/edményeit községenként s így a „Miskolci Jogászélet"-et juttatta ahhoz a hálás és megtisztelő feladathoz, hogy elsőként adjon számot az új népszámlálásnak ugyan csupán egy vármegyére szorítkozó, de a helyi jelentőségen kétségtelenül túlnövő s községenként is részletezett eredményeiről. Mielőtt érdemleges feladatomhoz fognék, hálás köszönetet mondok —. a Miskolci Jogászélet szerkesztőjének a nevében is — a tudomány és a gyakorlati élet érdekeit mindenkor mindenek fölé helyező azon lekötelező támogatásért és szívességért, amellyel a Hivatal elnöke lehetővé tette, hogy a népszámlálásnak legalább néhány fontos tanulságát egy negyed évvel az összeírás megtörténte után e folyóirat hasábjain levonhassuk.1) » * A helyi vonatkozású vizsgálódások a nagy számok szabályszerűségére építő statisztikában sem vesztették el létjogosultságukat; értve ezalatt a tudományos szempontból való jogosultságot. Sokszor éppen a részletvizsgálat hívja fel a figyelmet a rejtettebb, finomabb okokra, az életjelenségek gazdasági és társadalmi meghatározóira. A tömegészlelés adja meg a nagy áttekintést; ennek a segélyével vonhatók le fontos, bár nem mindig kifogástalan kauzális összefüggések. A beavatkozás útjai e nagy összefüggések ismerete nélkül nyilván rögösekké, bizony') Ezzel együtt köszönetet kell mondanom Mozolovszky Sándor mim. titkár Urnák, a népszamilá'ási osztály vezetőjének is, aki a községek abszolút számainak 'loinásoltatásáról gondoskodott s ezzel az amúgy is so:k technikai munka egy részótól megkímélni szíves volt. talanókká válnának. De bizonyos az is, hogy a valóság ezer-változatú arcát a részletek mutatják meg. S az sem kétséges, hogy a gazdaságpolitika, a népjóléti ügyek irányításának, vagy a kultúrpolitikának legszebb elgondolásai is hajótörést szenvedhetnek azon, hogy nem számolnak eléggé a helyi adottságokkal. Nyilván mások, pl. nemcsak a többtermelés vagy a szövetkezeti politika és a mezőgazdasági kísérletügy, hanem a gazdasági oktatásügy, sőt a szellemi irányítás problémái is egy extenzivus, legelőerdőgazdálkodást folytató, a forgalmi központtól távoleső és amellett e „genius loci" által adott sajátos nép-lelkiség által jellemzett helyen, mint a nagyváros körüli, intenzív szabad-gazdálkodás fokozatáig eljutott községben. Nem új igazság ez és csak azért mutatunk reá, hogy a részlet-vizsgálat fontosságát kiemeljük. Ha áll a tétel, hogy: minél nagyobb részét ismerjük r.z egésznek, ?.nnál bizWahl'sn vonhatnn!r ebből az egészre következtetéseket (nagy számok törvénye, kvantitatív megismerés) éppen_úgy áll ez is: minél minuciózusabban ismerjük az egész egyes részeit, annál intenzivebben, megértőbben ismerjük meg az egészet is. (Monografikus eljárás, kvalitatív megismerés). Ismét Buday László egyik feledhetetlen hasonlatához folyamodunk: „Mint ahogy egy magasabb hegycsúcs tetejéről áttekinthetünk talán öt-hat vármegyére való térséget is s szemlénk eredménnyel is jár, hacsak a főbb domborzati és vízrajzi viszonyok megfigyelésére szorítkozunk: de a részleteket szemünk nem tudja tisztán kivenni, úgy a tömegmegfigyelés is megadja a nagy perspektívát, az általános átnézetet, a felötlő szabályszerűségeket, de részletrajzban és a bensőbb oki összefüggésekben csak homályosabb képet nyújt. A részletek ismeretéhez le kell szállnunk a hegygerincről, megvizsgálnunk a szakadékokat, bejárnunk az oldalvölgyeket s az elágazó dombsorokat: a statisztikai vizsgálódásnál is szűkebb körre korlátolt, de több oldalról megvilágított megfigyelések vihetnek közelebb az okok ismeretéhez."2) Ez a dolgozat is ezt a részlet megfigyelést kívánja szolgálni. Egy településföldrajzilag érdekes, gazdaságilag felettébb értékes és változatos területen belül kívánja megállapítani a helységek népességmegtartó erejében mutatkozó különbségeket, e különbségek valószínű okait. Talán a mondottakon kívül létjogosultságot ad a detail-vizsgálatnak az is, hogy a nemzet erőgyűjtése szempontjából végtele• ') Buday László: A statisztika elmélete és története. Bud pest 1923. 61. 1.