Miskolci jogászélet, 1931 (7. évfolyam 1-10. szám)

1931 / 1-2. szám - Max Ronge: Kriegs- und Industriespionage [Könyvismertetés]

(15) MISKOLCI J06ÁSZÍLET 15 árulónak ezek a tárgyak váltak a vesztére (67. s köv. old.). Azok a kréta-rajzok és jelzések pedig, amelyeket a katonákat szállító vonatokon lehetett látni, arról tettek mindenkor tanúságot, hogy ott hivatásos kémek dolgoznak, akik ilyen bünettes-jelek (Gaunerzinken) segítségével közlekedtek egymással (lásd 191—192. old.). A tapasztalat azt mutatta, hogy a csoportosan dolgozó kémek kikutatása és leleplezése mindenkor jóval könnyebb volt, mint az egyedül dolgozó kémeknek a letartóztatása (18. old.) Büntető perjogi szempontokból érdekesek azok a fejtegetések, amelyek a kémperekben kihallgatott tanuk lélektanára utalnak (70. s köv. old.). Azok az adatok pedig, amelyek az Ochrana, az orosz politikai rendőrség kiküldötteinek törvényes keretekben Ausztriában végzett munkája közben kifejtett kémkedéseire utalnak, az olvasóban azt a meggyőződést keltik, hogy a nemzetközi jogsegélynek, sajnos, sokszor nincsen létjogosultsága (lásd 50. old.). Végül még utalni óhajtunk szerzőnk ama fejtegetéseire is, amelyekben a halálbüntetésnek a kémekre gyakorolt elrettentő hatását tárgyazza (20., 112., 122. old.) ; hiszen talán ez az egyetlen eset, amidőn a halálbüntetés létjogosultsággal bírhat. Sokszor közönséges bűntettesek egyben kémmunkát is végeztek (39. old.). Ronge munkája általában sok büntetőjogi szempontokból jelentős és gondolkodásra késztető adatot és esetet tartalmaz. Hacker Ervin dr. Márciusi alapvizsgálatok. A miskolci ev. jogakadémián a márciusi alapvizsgálatok március hó 2—14-ig lesznek. A vizsga iránti kérvények 1931 február hó 28-ig nyújtandók be a dékáni hivatalban és felszerelendő!? leckekönyvvel és esetleg más okmányokkal (pl. tiszti orvosi bizonyítvány), valamint 1 penegö kezelési illetékkel. Szerkesztő változás. A Miskolci Jogászélet szerkesztésében 1931 januártól változás állott be, amennyiben a lap szerkesztői teendőit a fenti időtől kezdve Sztehlo Zoltán dr. jogakadémiai ny. r. tanár, egyetemi m. tanár látja el a kar megbízásából. E változás nem jelenti a lap irányának a megváltozását, mert az továbbra is azt tekinti céljának, hogy az elméleti jogtudomány minden ágát művelje, de helyt igyekszik juttatni a gyakorlati jogászok cikkeinek is, hogy ezzel, mint a vidék egyik tudományos jogi szaklapja, hivatását betöltse. A Miskolci Jogászélet továbbra is megmarad a miskolci ev. jogakadémia hivatalos lapjának és az elméleti és gyakorlati jogi problémák tudományos megvilágításával alkalmat nyújt a jogászifjúságnak a jogi kérdésekben való elmélyülésre és módot ad arra, hogy értékesebb dolgozataik napvilágot láthasanak. A Miskolci Werbőczy Bajtársi Egyesület diaruavató dísztáborozása. A Werbőczy] Bajtársi Egyesület 1930 dec. hó 5-én népes dísztáborozást tartott a Leffler-vendéglő nagytermében, amelyen, Bruekner Győző dr. magisteren kívül a patronusok és a dominusok, valamint a Turul Szövetség egyéb egyesületeinek és a (Hungária M. T. E. képvisi li'ii is szép számban megjelentek. A daruavató nagytáborozáson meleg megemlékezés mellett ünnepeilék a Kormányzót névnapjának előestéjén. Bruekner Győző, az egyesület magistere markáns vonásokban domborította ki a daruavatás jelentőségét és érdekes párhuzamot vont a középkorban dívott egyetemi burzákba való felvétel között. Részletesen foglalkozott az egykori felvételek komoly és tréfás jeleneteivel és rámutatott ezzel kapcsolatosan a kialakult pennalismus intézményének kulturhistóriai jelentőségére. A pennalisták, mint a mai daruk, gólyák, elődeinek jogi helyzetével tüzetesen foglalkozott. Kimutatta a pennalisták magyarországi vonatkozásait és a diákélet XVII. és XVII. századbeli érdekes kialakulását. Megkapóan tárgyalta az eperjesi főiskolai szegény hallgatók helyzetét, azok leleményességét és küzdelemteljes életét. Rámutatott arra, hogy e szegény diákokból lettek a hazának és egyháznak igazi oszlopai, akik dolgozni, tűrni és áldozni tudtak. \ én ül párhuzamot vont a mai szomorú idők ,,Werksudent"-je és az egykori pennalisták között. Kitartásra, elmélyedésre s munkaszeretetre buzdította a Werbőczy Bajtársi Egyesületben tömörült jogászifjúságot, amelyben egy szebb és jobb jövő zálogát látja. Óva inti őket a baloldali kilengésektől és leszögezi azt a tényt, hogy a mai uralmon levő generáció és a jogászifjúság között csak veszedelmes nemzetközi eszmék támaszthatnak ellentétet és légüres tért. A jogász ifjúságnak azokkal, akik vérüket hullatták a hazai szent rögökért, esak egy szent eszményi'V.1»»het és ez az ország egységének visszaállítása becsületes és kitartó munkával. Ez a hazafias munkaszeretet tömörítse az ifjúságot és a férfikor delén levőket egyaránt. A magister-dékán beszéde nagy hatást váltott ki. — Utána az egyesület darui avatáshoz sorakoztak. A lélekemelőén ünnepélyes aktust Erdősi József alvezér végezte, ugyanő vette ki az újonnan felavatottaktól az ünnepélyes esküt. Ezután Mohácsy Tibor főudvarnagy olvasta fel Zongor Zoltán mélyhatású beszédét. Majd az inofficium következett. A változatos műsorban kuruc vonósnégyesek. „Jimmy" vidám karcolatai és Molnár Sándor szavalata éitek el nagy hatást. Ezután került sorra a táborozás gaudiumos része, mely n'ótázásból és pohárköszöntőkből állott, közben pedig Jablonovszky olvasta fel aktuális strófáit, vidám hangulatot keltve. Tizenegy órakor kialudtak a terem lámpái és a bajtársak néma csendben emlékeztek meg az elszakított területeken sínylődő magyar testvérekről, majd az egyesület a kormányzó nevenapja alkalmából a kabinetiroda útján üdvözlő táviratot küldött. Ezután a bajtársak szalamanderben tértek haza. A Miskolci Jogászélet Könyvtárában legújabban megjelent művek: 32. Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvényről (1921:111. t.-c.). Irta: Perjéssy Mihály dr., Miskolc, 1928. 193. 1. 33. Beszámoló a miskolci joghallgatók büntetőjogi tanulmányútjáról. Irta: Schwartz Béla, Miskolc, 1928. 13. 1. 34. A kor kriminalaetiologiai jelentősége a bevándorlás szempontjából. Irta: Hacker Ervin dr., Miskolc, 10. 1. 35. A római kúria. Irta: Majoros István Zoltán dr., Miskolc, 32. 1. 3fi. A nemzetiségi jogvédelem statisztikai jelentősége a kisebbségi jogvédelem számára. Irta: vitéz Nagy Iván dr., Miskolc, 1928. 26. 1.