Miskolci jogászélet, 1931 (7. évfolyam 1-10. szám)

1931 / 1-2. szám - Könyvtártan

12 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (12) veszélyeztesse állandóan békés politikai életét. „A magyar társadalomban mutatkozó világnézleti szericlenségeknek melegágya a félműveltség, a felületesség..." 12) A könyvtártani statisztika külön módszereivel még idejekorán figyelmeztetné az államot, hogy melyik társadalmi rétegnél és melyik területen van a hiba és így módjában állana az államnak a kóros jelenségek gyógyítása. Ez nem fantázia mezején járó törekvés. Külföldön, főleg Amerikában, már elég széles mezőkön megvalósításra talált. Sőt nálunk is kísérleteztek és kísérleteznek egyes könyvtárak ilyen irányú statisztika állandó vezetésével. És ma már ott tartanak a könyvtárak, hogy egyszerű technikai, berendezési stb. fogások segítségével meg tudják valósítani e statisztika vezetését a nélkül, hogy az olvasóközönséget zaklatnák, kérdezgetnék, sőt úgy, hogy az olvasó nem is veszi észre. Az eddigi törekvések azonban már azért sem kielégítők, mei't csupán szórványos jelenségek és az olvasótábornak csak kis töredékét őrzik ellen. A könyvtártan másik nagy jelentőségű feladata volna, hogy ne csak az olvasó közönséget, hanem az irodalmat, a szellemi termékek összeségét is ellenőrizze. Erre módot ad a köteles példányok rendszere. Az állam ugyanis, felismerve a könyvtárak értékét, törvényileg biztosítja, hogy minden a területén megjelenő nyomdai termék legalább egy példánya az általa megjelölt könyvtárba vagy könyvtárakba kerüljön megőrzés és feldolgozás végett. Az első köteles példányok Franciaországban ismeretesek, ahol királyi rendeletre már 1536-ban be kellett szolgáltatni a megjelenő könyvek egy-egy példányát.13) Azáltal, hogy a köteles példányokat centrálisán nyilvántartja a könyvtár, elérte azt, hogy mintegy hiteles helye lesz a nemzeti kultúra fejlődésének, állomása a kulturstatisztikának és vitás esetben hivatalosan bizonyíthatja, hogy valamely könyv egyáltalán megjelent-e és ha igen, mikor. Sajnos, a nemzeti irodalom statisztikai feldolgozása oly hatalmas feladat, amivel a legtöbb nemzeti könyvtár megbirkózni nem tud. Legtöbbje még a szerzemények katalógusának kiadásáig sem jut el. A párisi Bibliothéque National pl. 4.500.000 kötetével, mely, egymás mellé rakva a könyveket, 92 kilométert jelentene s a világ legnagyobb könyvtárának tekinthető, bár évenként négy hatalmas kötetben közli, mégis csak az „L" betűig jutott el a katalogizálással és M. Jean Lailler, könyvtári aligazgató kijelentése szerint még cca 25 esztendő kell ahoz, hogy a teljes katalógust a közönség elé bocsássák. Pedig újabban a Bibliothéque National Sous SoZ-jában fényképezéssel készítik a cédulakatalógust s naponta 960 könyvet katalogizálnak. A könyvtártan célja tehát nem csak, mint Ferenczi mondja, a könyvtárépület helyes berendezése és a könyvtár kezelése,") hanem ezen túlmenőleg a nemzet szellemi termékeinek ellenőrzése és a közművelődésre való irányító befolyás helyes megválasztása. A könyvtártannak a nemzeti kultúra szívveré") Wlassies i. m. 121—122. 1. ") Labruíto: La. Bibliothéque Nationale. Paris, 1885. Ujabban, az 1925. évi tdnviény óta pedig a B. N. "két köteles ptíMányt kap. Az Qgyüket nMgőnzés, a másikat a kulturális szempontok figyelembe vélteiével való idegen könyvtárba helye, zés végett. w) FcreinczA i. m. 2. ll sét mérő stetoscopnak kell lenni, hogy hivatását megvalósíthassa s hogy tudomány elnevezésre igényt tarthasson. Schrettinger óta nevezik a könyvtárakra vonatkozó ismeretek tömegét könyvtártudománynak.^') Az a tény azonban, hogy a könyvtárnoknak magas intelligenciájú, tudományokban jártas embernek kell lenni, még nem adna magának a könyvtárnak tudomány jelleget. Ehez, mint láttuk, önálló, tudományos célokkal kell rendelkezni, mint ahogy igazi értelemben valóban rendelkezik is. És éppen ez az önálló tudományos cél, önálló eszközök különböztetik meg, illetőleg emelik ki a könyvtártant a statisztika tárgyköréből is. Mert bár igaz, hogy a statisztika, közelebbről a kulturstatisztika, már eddig is foglalkozott a könyvtárüggyel, a rendelkezésre álló adatokból igyekezett levonni a maga következtetéseit, mégsem lehet a könyvtárügyet egyszerűen csak a statisztika tárgykörébe behelyezni. Nem csak azért, mert kevés adat áll a statisztikus rendelkezésére és így keveset produkálhat e téren, hanem azért is, mivel a statisztikának a célja a következtetések, törvényszerűségek megállapítása, a könyvtártannak pedig ezen továbbmenőleg az a célja, hogy a statisztika által megállapított és felismert kulturállapotot a maga céljának megfelelően irányítsa. Létesíteni kell e célból egy könyvtári közigazgatási szervezetet s meg kell teremteni a könyvtári közigazgatási tant. Természetesen a könyvtárügy fejlődésével lépést kell tartani a könyvtári közigazgatási tannak és el kell következnie a könyvtári igazgatási szervezet nagy reformjának is. „A nemzet egészét, annak minden korú tagját felölelő modern nemzetnevelés új és nehéz feladatok elé állítja a könyvtárt." 16) És csak amikor a feladatokat már meg tudta oldani, a nemzeti kultúra követelményeinek eleget tett, csak akkor tud majd bekapcsolódni a világkultúra irányító szerepkörébe. Addig az Office International de bibliographie17) törekvése: a világ szellemi termékeinek a feldolgozása és ellenőrzése, dacára a mind nagyobb tért hódító és legtökéletesebbnek tartott tizedes rendszernek,18) nem fog megvalósulhatni, de nem alakulhat ki egy tökéletes nemzeti kultúra sem. Elhibázott volna azonban az elmondottakból arra a következtetésre jutni, hogy a magyar könyvtárügy munkásai nem teljesítik, vagy nem tudják teljesíteni feladatukat. A magyar könyvtárak buzgó vezetői igenis hivatásuk magaslatán állanak és képzettség, vagy tudás szempontjából sem maradnak hátra a külföldiek előtt. Kudora Károly, Széli Kálmán, Wlassics Gyula, Ferenczi Zoltán, Szabó Ervin nevein kívül még több vívott ki magának elismerést európai viszonylatban is. Hogy mégis elmaradott a magyar könyvtárügy, a könyvtár-kultúrpolitika egyes kulturnemzeteké mögött, annak oka nem a személyekben kereshető, hanem nemzetünk történetében. Sokáig bizony több-kevesebb joggal vágták arcunkba Gladstone ,,second hand civilisation" mondá") M. Schrettinger: Vensuoh eines vollsta.ndiige.il Lehrbruches der Bibl'iotheiks-Wisse.ttschaft L— II. Bd. München, 1808, 1829. ") Wlassics i. m. 128. 1. ") Bruxelíles. M) Lásd: Dewey: Decimal; ctassif ication. Boston^ 1894. 5. kiad.; és Szabó Ervin: Könyvtárak nemzetközi szabályozó rendszere, Bpestc 1912.