Miskolci jogászélet, 1931 (7. évfolyam 1-10. szám)

1931 / 1-2. szám - Molnár Kálmán Magyar Közjoga [Könyvismertetés]

Hetedik évfolyam. MISKOLCI Miskolc, január—február. JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KÖZLÖNY A MISKOLCI EV. JOGAKADÉMIA HIVATALOS LAPJA MEGJELEN HAVONTA EGYSZER július is augusztus kivételével. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Jogakadémia, Miskolc, Horthy Míklóstér FELELŐS SZERKESZTŐ : DR SZTEHLO ZOLTÁN ELŐFIZETÉSI DIJJ Egész évre 7 pengő, félévre 3*50 pengő. Egyes szám ára í' — pengő. TARTALOM: Zsedényi Béla d,r., jogakadémiai ny. t. (tanár, egyetemi mu tanár: Molnár Kálmán Magyar Közjoga. — Hacker Emin dr., jograkad. ny_ ,r. tanáii, egyetemi m. tanár: Ujabb krataititeojk a !bümöziési hiaj,liaim áfcöröM&ie tekintetéiben. — Szívós B.'da dr.: KUIIY\ u'u uui. — Könyvszemle: Bruckner Győző dr.: vitéz Nagy Iván dr.: A 'nemzetiségi törvény a nwigyar pa.rCaimenit elfött 1861—1868. — Hacker Ervin, dir.: SaőYőstsy Oszikár dr.: Magyar ibörtöniiigy. — Hacker Ervin dr.: Max Romige: Kriegs- toraid Industriegpionage. — Jogakadémia hírei. — Hírek. Molnár Kálmán Magyar Közjoga Üjabb magyar közjogi irodalmunk módszertani kérdéseivel a tudományos irodalomban egyedül Csekey István dr. „Nagy Ernő és a magyar közjogírás új iránya" című értekezése foglalkozott.1) Csekey ebben a tanulmányában kimerítő és értékelő tárgyalás ajá.v>szi Nagy Ernő jogdogmatikai módszerét, be•-•fí^^1'háttérként mögé ^ízt a fő-hadaimat, „amely a közjogot megtisztította a történeti, a politikai és bölcseleti sallang októl"2) s amely Németországban ment végbe, de kimutatja egyben azt is, hogy a magyar közjogban, történeti alkotmányról lévén szó, siker a dogmatikai módszer alapján is „csak a történeti háttér odavonásával" volt elérhető.3) Legújabb közjogírásunk tárgyalásánál pedig megállapítja, hogy a dogmatikai módszer „nem merülhet ki a törvényszövegek puszta elemzésében", sőt mai közjogunk jogdogmatikai módszerében már egyenesen kiegészítésre és tökéletesítésre szorul s „szüksége lesz a dolgok dinamikus szemléletére, amely nem elégszik meg azzal, hogy az alkotmányjogi intézményeknek csak a jogi természetét állapítsa meg, hanem arra törekszik, hogy kimutassa a bennük ható s a hátuk mögött rejlő politikai és történeti erőket", mert „csak ezzel a módszerrel fog sikerülni az intézmények értelmével és céljával azoknak lényegét is teljesen feltárni a közjogi megismerés számára."4) De ha Csekey megállapításai helytállnak, akkor az új magyar közjogírásra, legalább is módszertanilag, teljesen új utak várnak. A jogdogmatikai módszer, a történelmi háttér egyszerű „odavonásával", ma, a magyar közjog forrongó, vajúdó, nagy elvi problémákkal és reformokkal terhes korszakában, nem lehet kielégítő. Teljesen igaza van Csekeynek, ') Magyar Jogászegylet i Értekezések. Uj évfolyam. XVII. 80. f. Bpoat. Franklin Társ. 15)36. 14»—236. TI. !) U. o. 164. t ') II. o, 167. I 4) IJ. o. 195—96. 11 amidőn a dolgok dinamikus szemléletének a szükségére mutat reá s épp e dinamikus szemlélés parancsoló követelménye lesz a megfelelő, a megismerés céljából való helyes feltárás részére alkalmas, új módszertani irány. Mert módszertani szempontból kétségtelenül új a magyar közjogírásnak e kialakulásra váró vagy már kialakulófélben levő iránya. Új még akkor is, ha a jogdogmatikai alapot nem is hagyta el, sőt épp a legújabb közjogi anyag dinamikus szemlélésénél fogva, a preciz fogalmi meghatározásokra, a borotvaéles jogi konstrukciókra még sokkalta inkább szüksége van s e tekintetben nem visszafejlődésre, hanem nagymértékű tökéletesedésre vár tehát. Űj, mert amíg a történeti módszer felett győzelmes jogdogmatikai módszer kialakulásakor végeredményében mégis csak a közjognak a történelem, a politika s a bölcselet sallangjaitól való megszabadulását jelentette, az új irány e sallangokat, ha változott célokkal is, de épp a dinamikus szemlélés kedvéért, újra felveszi, sőt e sallangokat még kiegészíteni is kénytelen. Mert a magyar közjogírás végső célja, — akár a dinamikus szemlélés szükségszerűsége, akár pedagógiai vagy egyéb szempontok befolyásolják is módszertanát, — a tudományok egyetemes nagy erkölcsi céljával egybehangzóan csakis a magyar közjog anyagának teljes és megismerésre alkalmas feltárása lehet. Ez a feltárás azonban a magyar közjog mai helyzetére vonatkozólag, megfelelő történelmi, politikai, bölcseleti és nemzetközi jogi fogalmak és kérdések bekapcsolása nélkül el sem képzelhető. A történelmi háttér ismertetése a jogfolytonosság megszakadása s „az alkotmányos főhatalmak gyakorlásában beállott akadályok elhárításá és az alkotmányosság helyreállítása",5) mint kitűzött célok következtében, a magyar közjog legfontosabb kérdéseinél egyszerű „odavonással" ma már ki nem merülhet s alkotmányunk történelmi jellegének, a történelmi alkotmányban s a szent korona mindent átfogó tanában rejlő erőnek erősebb kihangsúlyozása vált szükségszerűvé. Néhány politikai kérdés és alapfogalom elkerülhetetlen ismertetését részint az egyetemi tantervbeosztás, mely a politikát a magyar közjog mögé, az utolsó egyetemi évre szorítja le, részint pedig az utolsó évtizedben bekövetkezett közjogi reformok helyes megvilágítása indokolja. Ez utóbbiak, de különösen a mai „provizórikus" alkotmány egész jogszerűsége pedig a jogbölcselet terü•) L. az 1920. L t. I. k. 13. L mlaMását,, Neroaet gyűlési Irományok.