Miskolci jogászélet, 1930 (6. évfolyam 5, 6, 7-8, 9-10. szám)

1930 / 5. szám - A kisebbségi panaszjog reformja

8 MISKOLCI JOGÁSZÉLET (68) deklődik, hogy: mi lett a sorsa kérvényének, úgy csak azt a feleletet kapja, „hogy a Tanács által ilyen ese­tekre előírt eljárás szerint kezeltetik",*') mert a tit­kárság nincs felhatalmazva, hogy a panaszosnak ügyére vonatkozó pontos és hivatalos felvilágosítá­sokat (renseignements précis et officiels) adjon. Ezt annál kevésbé is teheti, mert a Főtitkárnak az elfo­gadhatóságra vonatkozó álláspontja ellen a bepana­szolt állam kifogást emelhet, amikor is a két véle­ményt a Főtitkár köteles a Tanács elnöke elé terjesz­teni, aki két tanácstaggal vizsgálat alá veszi a kér­dést ; ha az ő döntésükkel sincs azonban a bepana­szolt állam megelégedve, úgy még módja van magá­hoz a Tanácshoz is felebbezni azáltal, hogy kérheti a kérdésnek a Tanács legközelebbi ülésszakán való napirendre tűzését. (1923 szeptember 5-i határozat.) Ha az elfogadhatóság ellen a bepanaszolt állam kifogást nem emel, úgy három héten belül nyilatkoz­nia kell, hogy kíván-e megjegyzéseket tenni, amiket két hónapon belül viszont el kell juttatnia a Főtit­kárhoz. E választ, beérkezése után a petícióval együtt azonnal megküldik a Tanács valamennyi tagjának, s ugyanekkor a „kisebbségi osztály" igazgató egy levél kíséretében külön is megküldi a kérdéses okmá­nyokat a Tanács hivatalban lévő elnökének, figyel­meztetve őt, hogy két tanácstagot kell kijelölnie, akik vele együtt haladéktalanul (sans délai) megkezdjék az ügy kivizsgálását. Amint (aussitót) az elnök meg­nevezi a két társát, a „kisebbségi osztály" igazgatója rögtön érintkezésbe lép velük, akikből így megalakul a „hármas bizottság". A Comité de T>ois tagjai tehát valójában, mint a Tanács megbízottjai szerepelnek (pour ainsi dire comme mandataires de tous leurs collégues au Conseil) s így kötelezettségük természe­tesen a legtárgyilagosabban (dans un esprit objec­tif) eljárni a vizsgálat lefolytatásában. „Ezért" lehet csak a bizottság tagjainak a fentebb ismertetett megszorításokkal kijelölni a tanácstagokat. Az egy-egy petíció kivizsgálására kijelölt hármas bizottságok rendesen (généralement) a tanácsi ülés­szakok alatt60) jönnek össze. Számukra a „kisebbségi osztály" a „Jogi osztállyal" (Section juridiqúe) kar­öltve rendesen a jogi- és ténykérdésről előterjesztést készít (un exposé écrit), melynek alapján elindulhat­nak véleményük kialakításában. Látható tehát, hogy milyen fontos szerepe van a kisebbségi osztály tiszt­viselői karának, milyen elsőrangú érdekek fűződnek ahhoz, hogy az osztály élén ki áll, milyen a tisztvise­lői kar nemzeti összetétele, s hogy ne csak száraz bürokratákként, hanem valóban nagy élet- s szak­ismerettel rendelkező emberekként töltsék be fontos és magasztos tisztüket!- Az osztály tagjai ugyanis továbbra is rendelkezésükre állanak a „hár­mas bizottságnak", sőt a Tanács többi tagjainak is, hogy számukra megszerezzék az összes még szüksé­gesnek mutatkozó felvilágosításokat, (pour leur pro­curer toute information supplémentaire qu'ils ponr­raint désirer). A Tanács összes tagjainak ugyanis ") „... le petition est traitée confonnément a la proeódure prescritfi par le Conseil pour les cas (le ce genie ..." *•) Tekintettel azonbaji arra, hogy a tanácsülések alatt a tanácstagok a napirenden szereplő tárgyakkal is már nagyon, le vannak kötve, előfordult, hogy a petíciók letáiigyalására máskor is (entre les sessions) összejöttek, ép aaért, hogy „ezeknek a nagyon kényes és a leglelkiismeretesebb előkészítést igénylő ügyeknek" éppen a viták részletekbe menő és elhúzódó volta követ­keztében, több időt szentelhessenek. módjuk van, amennyiben érdekli őket (s'ils y por­tent un intérét spécial), tájékozódni a Főtitkár út­ján az egyes petícióknak a „hármas bizottság" előtt való sorsáról is, sőt esetleg (éventuellement) a bi­zottsághoz eljuttatni saját megjegyzéseiket (obser­vations), akár hivatalosan, akár félhivatalosan. A „hármas bizottság" tehát meglehetős tájékozódással bír már első formális ülésén is, mert hisz — amint a Főtitkár összefoglalása magadicsérőleg mondja: a bizottsági munka egy igen jelentékeny előkészítő munkálat alapján (basée sur un travail préparatoire trés considerable) indul meg, kivéve természetesen a különösen sürgős eseteket. Maguk ezek a kisebbségi bizottságok zárt ülése­ken tanácskoznak, amelyekről — sajnos —, rendes jegyzőkönyvet sem szgktak vezetni. Minden egyes bizottság különben saját maga állapítja meg tárgya­lási rendjét.6') A kisebbségi (Comité de minorités) vagy hár­mas bizottság előkészítő munkájában tehát a legtel­jesebb szabadságot élvezi,6S) nincs kötve semmiféle szabályzat által, sőt személyi összetételében folyton változván, még a „precedensek" sem kötik meg ke­züket. A bizottság mindenekelőtt mérlegelés tárgyává teheti az ügy kisebb vagy nagyobb fontosságát és többé vagy kevésbé általános jelentőségét; számí­tásba veheti az érdekelt kormánynak többé vagy ke­vésbé megértő magatartását (1' attitűdé plus ou moins conciliante) az illető kisebbség kérései iránt, de viszont a kérdéses kisebbség tagjainak loyalitását is (l'attitude plus ou moins loyale); sőt az is lehet a véleménye, hogy előzőleg a kérvényezőnek ki kellett^ volna használni mindazokat a lehetőségeket, melyek révén módja nyílott volna panaszát elintéztetni saját államának hatóságaival, az illetékes közigazgatási vagy bírósági instanciák útján.69) Ezenkívül a bizottság tagjai érintkezésbe léphet­nek az érdekelt kormánnyal, akár hogy tisztázzanak bizonyos kétes vagy félremagyarázható részleteket, akár pedig, hogy barátságosan felhívják a figyelmét olyan pontokra, melyekben magatartását (álláspont­ját) annál is inkább előnyös volna megváltoztatni, mert enélkül a bizottság tagjai felfogása szerint fel kellene rájuk hívni a Tanács figyelmét;7") akár álta­lánosságban, akár egyes részletekre vonatkozóan a bizottság tagjai sok esetben kiegészítő felvilágosítá­sokat (informations supplémentaires) is szoktak még kérni az illető kormánytól; néhány esetben a felvi­lágosítás-kérést összekapcsolták olyanféle sugalma­zással (suggestions), hogy pl az illető kormány ha­lassza el bizonyos intézkedéseit (suorsoie á certaines mesures), melyekkel fait accompli-t teremthetne, mielőtt a bizottságnak egyáltalában módja nyílnék a kérdésről nyilatkozni, vagy hogy a kormány leg­") „Les réunions de Comité sont tenues eu séance privée, sans procés-verbal forniel . Chaque Comité adopte librement sa propre prooédure." *) „. .. ses membres sont libres d 'apprécier de leur mieux tous les éléments de 1'affaire qu'ils ont été appelée á examiner." w) „... le pétitionnaire aurait dű recourir aux autoritás administratives ou judiciairee du pays avant de s'adresser a la Société des Nations." ™) »• • • Pour exercer auprés de ee gouvernement une action amicale, afin de 1 'induire á modifier son attitűdé sur un point qui, á défant d 'une telle solution, sembleriat aux membres du Comité mériter d'étre sigmalé á l'attention du Conseil."

Next

/
Oldalképek
Tartalom