Miskolci jogászélet, 1930 (6. évfolyam 5, 6, 7-8, 9-10. szám)

1930 / 7-8. szám - Beszámoló az Augustana Confessio négyszázados ünnepéről

009) MISKOLCI JOGASZÉLET 9 lanságunk dacára ma is él bennünk — mondja az előszó — és így hisszük, hogy jogakadémiánk ezen nemes törekvése, melyet Emlékkönyvével elérni óhajt, megértésre fog találni és megacélozza a mi jövónkbe vetett evangélikus hitünket is."14) Az Emlékkönyv hét nagyobb terjedelmű tanulmányt foglal magában, melyek között Bruckner Győző dr. két tanulmánnyal szerepel s az egyikben ÜZ 3 530. évi augsburgi birodalmi gyűlést, a Confes.sio Augustanat és magyarországi variánsait, a másodikban pedig Felsőmagyarország ág. hitv. ev. egj házközségeinek elszakadását és a szlovenszkói ág. h)tv. ev. egyház alkotmányát ismerteti. Hacker Ervin dr. tanulmánya a vallásnak a kriminalitásra való behatásait fejtegeti Magyarországra vonatkozólag, Schneller Károly dr. a magyarországi protestáns népesség demologiai sajátosságait írja le, Szontagh Vilmos dr. a magyar evangélikus egyházat, m'nt jogintézményt, mutatja be az állam- és jogelmélet szempontjából, Sztehló Zoltán dr. a gyermekek vallására vonatkozó magyar jogszabályok történetét tárgyalja és Zsedényi Béla dr. a hierarchiát és kyririarchiát állítja szembe a magyarhoni ág. hitv. ev. egyház alkotmánytörténetében. Az emlékkönyv német nyelven „Gedenkbuch anlasslich der iOO-jáhrigen Jahreswende der Confessio Augustana" címmel s 676 lap terjedelemben ugyancsak Miskolcon jelent meg,15) de tartalma Szelényi Ödönnek, a jogakadémia magántanárának, a magyarországi evangélikus paedagogiáról és filozófiáról írott tanulmányával is kiegészült. A zarándokúton, amelynek programmjában Bajorország néhány nevezetesebb városának s Ausztria útbaeső nagyobb városainak a megtekintése is szerepelt s amely így tanulmányút is volt tehát, Bruckner Győző dr. dékán, Szontagh Vilmos dr. és Zsedényi Béla dr. professzorok vezetése alatt a főiskola 19 hallgatója vett részt. A zarándokcsapat, amely június hó 16-án reggel indult el Miskolcról, másnap, 17-én reggel érkezett meg első, rövid állomására, Salzburgba, ahol programmszerűleg csak a délelőttöt töltve el, ezt a székesegyház, a Mönchberg nyúlványán épült Hohen-Salzburg várának és Salzburg kies panorámájának megtekintésére használta fel. A tanulmányút második állomása München volt, ahol résztvevői még ugyanaznap délután megérkezve, az Ev. Hospitz-ban nyertek elhelyezést. Münchenben a csapat három teljes napig időzött s ez alatt az első napon a Deutsches Múzeum, a Frauenkirche, a királyi palota, a várkert, az egyetem, az Englischer Garten és a Hofbráuhaus megtekintése, másnap a város bejárása s egy kirándulás keretében a starnbergi tó körülhajózása, harmadnap pedig a Bavaria, a Propyleion, a Glyptoteka, a régi Pinakotheka, az Armeemuseum, a Rathauskeller és végül a nymhenburgi királyi kastély és állami porcellángyár megszemlélése szerepelt a programmon. Június hó 21-én reggel érkezett meg a zarándokcsoport útjának tulajdonképpeni és legfőbb céljához, Augsburgba, ahol a főiskolai ifjúság az ev. Jugendgartenben helyezkedett el. Az első augsburgi napon a csapat magát a várost, a városházának, Elias Holl remekmüvének, híres „aranytermét", a reformáció ») L. XV.—XVI. ]. ") Nyomatott ifj. Ludvig és Janovits könyvnyomdájában, Miskolc, 1930. emlékeiből rendezett kiállítást, a Fuggerházat és a Fugger-muzeumot járta be, délután Július Schieder „Das Bekenntniss von Augsburg" című ünnepi színjátékát, este pedig az Ulrich-templom előtt az 500 harsonából álló zenekar szerenádját hallgatta meg. Másnap, azaz június hó 22-én, az augsburgi nagy népünnepély délelőttjén, résztvett a Barfüsserkirchében tartott ünnepi istentiszteleten, melyen Ihmels drezdai püspök volt az ünnepi szónok. Felkereste ezután a kis csapat a Lech folyó hídját is, ahol 955ben honfoglaló őseinket oly gyászos vereség érte, s Bruckner Győző dr. dékán, kegyeletes szavakban emlékezve meg a múltról, a trikolor színeiből összeállított és nemzeti színű szalaggal átkötött csokrot dobott a Lech folyó habjaiba.1") A népünnepély délutáni nagy történeti felvonulását és az ünnepélyes, nyilvános hitvallástételt a zarándokúton résztvevő főiskolai ifjúság az Ulrich-téri kordonok mögött nézte végig. A zarándokcsapat június hó 23-án reggel indult el Augsburgból Nürnbergbe s útja ettől kezdve már csupán tanulmányi célokat szolgált. Nürnbergen az ifjúság a Flaschenhof-utcai Herbergeben nyerve elhelyezést, négy teljes napot töltött, de csak három napot szentelt a műkincsekben gazdag város megismerésére. E három nap alatt megtekintették a Lőrinc-, a Sebaldus- és a Frauenkirchét, a Tugend-, Neptun- és Schöner Brunnent, a városházát, börtönhelyiségeit, a Brautwurstglöckleint, Hans Sachs házát és műhelyét, a Dürer-házat, a legnevezetesebb régi patriciusházakat, a nürnbergi várat, kinzótornyát és múzeumait, a Frauenkirche órajátékát, a „Mánnleinlaufen"-t, teljes részletességgel a Germanisches Museumot s végül egy kirándulás keretében a híres nürnbergi Stadiont s az állatkertet is. A nürnbergi tartózkodás egyik napja nagyobb autókirándulással telt el, amelynek célja Rothenburg ob der Tauber volt. A Tauber fölött valamikor még a hunnok ellen épült s még ma is teljes középkori szépségében pompázó kis városkában a városházát, börtöneit, tornyát, a Baumeister- és Topler-házat, a Jakab-templomot s híres tornyait, a várkertet, a várostornyokat, a várfalakat és a gyilokjárókat, útközben pedig Ansbacliban az ansbach-brandenburgi őrgrófok kastélyát és Heilsbronnban a régi templomot, a Hohenzollerek kihalt brandenburgi ágának régi temetkezőhelyét tekintette meg a kiránduló csapat. A tanulmányút utolsó bajorországi állomása Regensburg volt, ahová Nürnbergből június hó 27-én reggel érkeztek meg a résztvevői. A Regensburgban eltöltött rövid délelőtt alatt csak a város bejárása, a székesegyháznak, a városháza császártermének, a római őrtoronynak és a Duna hídjának meglátogatása szerepelt a programmon. Ezzel az út bajorországi része befejezést is nyert s a csapat még aznap este útjának utolsó állomására, Bécsbe érkezett. Bécsben már mindössze egy nap állott rendelkezésre s ezt a Burg, a császári lakosztályok, a Schatzkammer, a Rathauskeller, a schönbrunni várkastély, a park, a Wagenburg, a kapucinuskripta és a Collegium Hungaricum megtekintése foglalta le. Bécsből június hó 29-én reggel szállt a zarándokcsapat hajóra Budapest felé, ahová még aznap **) A lechmezei csata színhelyét kegyeletes emlékezésként június hó 25-én Railvánszky Albert báró, a magyarhoni ág. hitv. ev. egyház egyetemes felügyelője is meglátogatta.