Miskolci jogászélet, 1930 (6. évfolyam 5, 6, 7-8, 9-10. szám)

1930 / 5. szám - Jogorvoslatok a közigazgatási eljárásban

(65) MISKOLCI JOGASZÉLET 5 írt közbenszóló ítéletnek. Ez tehát nem végzés, hanem véghatározat, mely ellen, ha az helytadó, jogorvoslatnak (tehát fellebbezésnek) nincs helye, ha pedig elutasító, ellene fellebbezéssel lehet élni. Ellenben végzésnek tekintendő az újrafelvételi kérelmet, visszautasító határozat, mely a Pp. 659. §-ána(k analógiájára csak akkor foghat helyt, ha az újrafelvételi kérelem az egy évi határidőn túl terjesztetett elő. A nem illetékes hatóság- előtt előterjesztett újrafelvételi kérelmet a T. 55. § 2 .bekezdésére tekintettel nem lehet visszautasítani. Újrafelvételi kérelemmel ugyanabban az ügyben mindenik fél csak egyszer élhet, ami ismét eltérés a Pp. szabályaitól, mert ott bizonyos megszorításokkal élhetnek n felek perújítással többször is. Sem az újrafelvételi kérelem, sem az ennek következtében megindult eljárás nem akadályozza a íőcljárás folyamán hozott jogerős határozat végrehajtását. (56. § 5. bek.) Jogorvoslati határidő. A jogorvoslati határidők a határozatok közlésének időpontjához igazodnak. A határozatok közlése a felekkel kihirdetés vagy kézbesítés útján történik. Ha a határozatot csupán kihirdették, közlésnek a kihirdetés, ha pedig a kihirdetés mellett még kézbesítették is, a kézbesítés tekintetik. Ugyanígy természetesen, ha a határozatot kihirdetés nélkül csupán kézbesítették. A fellebbvitel és a közigazgatási bírósági panasz előterjesztésének határideje a közlést követő naptól számított 15 nap. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azou határidőkre, melyek: 1. közszemléretétellcl állapíttatnak meg; 2. választó névjegyzékek összeállításával (kiigazít isával) kapcsolatosak; 3. nem fellebbvitel előterjesztésére, hanem más jogcselekményre állapíttatnak meg; 4. melyek szerint a határozattal meg nem elégedő fél igényét bírói úton érvényesítheti; 5. amelyet a közigazgatási bírósági panasz előterjesztésére valamely törvény eltérően állapít meg. A jogorvoslati határidő végső tartamában egy, esetleg két napos eltolódás áll be, ha a határidő utolsó napja vasárnapra, Gergely naptár szerinti ünnepnapra, vagy nemzeti ünnepre esik, amikor is a határidő a legközelebbi köznapon jár le. Eltolódik a jogorvoslat előterjesztésének határideje a postai továbbítás esetén is, amikor a határidő utolsó napján postára adott jogorvoslatot kellő időben beadottnak kell tekinteni, jóllehet az egy, esetleg több nappal későbbb érkezik meg rendeltetési helyérc. Ezért a R. 31. p. úgy intézkedik, hogy a határozat jogerősségének igazolásánál meg kell várai annak az időnek a leteltét, mely a postai forgalom lebonyolítására szükséges. Az előterjesztés helye és módja. A jogorvoslatokat a T. 55. §-a szerint az ügyben elsőfokon eljárt hatóságnál kell előterjeszteni. A közigazgatási bírósági panaszt is ideérti a T. s egyszersmind hatályon kívül helyezi az 1896:XXVI. t. c. 85. §-ának azon rendelkezését, mely szerint a panasz azon közigazgatási hatóságnál terjesztendő elő, amelynek határozata ellen irányul. A meg nem engedett és az elkésett jogorvoslatot az elsőfokú hatóság utasítja vissza. Ez a rendelkezés eltér a Pp-től, mert ott a perorvoslat érdemleges elbírálására hivatott bíróság feladata ez, de megegyezik a bűnvádi perrendtartás szabályaival, ahol is a felsőbíróság csak akkor utasítja vissza a jogorvoslatot, ha „"azt az alsóbíróság nem tette". A nem illetékes hatósághoz beérkezeti jogorvoslal az illetékes hatósághoz tétetik át a fél értesítése mellett. A jogorvoslatokat — mint említve volt — szóval és írásban egyaránt elő lehet terjeszteni, kötelező azonban az írásban előterjesztés, ha ezt valamely jogszabály kifejezetten megköveteli (pl közigazgatási bírósági panasz), ilyenkora R. 37. p. ért elmében a határozatban ezt is meg kell említeni. A R. egyébként arról is rendelkezik a felek tájékoztatása céljáhól, hogy a hatóság a határozatban köteles kifejezetten megjelölni, hogy a hozott határozat ellen van-e és ha igen, milyen jogorvoslatnak helye, valamint azt is, hogy azt. a jogorvoslatot hol és mikor kell előterjeszteni. Minthogy azonban a törvény nem ismerésével senki sem védekezhet ik, a hatóságnak esetleg téves útbaigazításából eredő hátrány a fél kárára esik, aki jóhiszemű megtévesztését legfeljebb igazolásul hozhatja fel. A R. azt is kimondja, hogy a testületi (társas) hatósághoz intézett jogorvoslat átvételére az hivatott, aki az illető testület ügyeinek intézését vezeti, vagy a testületet kifelé képviseli. A határozatok végrehajthatósága. A fellebbviteli jogorvoslatok közül csak a fellebbezésnek van rendszerint halasztó hatálya, az igazolásnak csak részben, az újra felvételnek pedig egyáltalán nincs. A felülvizsgálati kérelemnek és a felfolyamodásnak rendszerint nincs halasztó hatálya a végrehajtásra. A T. 56. §-a értelmében — az előbbi jogállapottnl megegyezően — végrehajthaó a fellebbezéssel és közigazgatási bírósági panasszal megtámadott határozat, ha a) a végrehajtási valamely jogszabály kifejezetten megengedi és b) ha a haladéktalan végrehajtás fontos közérdekből avagy közveszély vagy helyrehozhatatlan kár elhárítása végett szükséges. *D A Pp. 415. §-a nyomán a T. még kibővíti ezt ama rendelkezéssel, hogy „fellebbvitelre". tekintet nélkül megengedi a végrehajtást azon elsőfokú határozatokra, melyek elismerésen alapulnak; továbbá azokra, amelyek tartást, élelmezést, vagy tartási vagy élelmezési költséget állapítanak meg, még pedig ezeknek a költségeknek a kérelem előterjesztését megelőző félévnél nem régibb, valamint az eljárás folyama alatt lejárt részleteire nézve. Az előzetes végrehajthatóságot magában a határozatban csupán egy esetben — veszély, stb. —, esetén renrdeli a. T. kifejezetten kimondani. Ez esetben az előzetes végrehajthatóság 'kimondását indokolni is kell, mert a T. az esetet csak általánosságban körvonalozza, s a megállapítás a konkrét eset körülményeitől függ. A Pp. szerint az előzetes végrehajthatóságot mindig kifejezetten és hivatalból kell kimondani, s ha ez az ítéletben nem volna benne, annak kiegészítését lehet kérni. Ezzel szemben a közigazgatás ieljárásban akkor is végre lehet a T. által megállapított esetekben a határozatot hajtani, ha annak végrehajthatósági záradéka nincs. Bár a T. nem írja elő, mégis kívánatos, hogy hatóságaink a felek tájékoztatása és félreértések kikerülése céljából, minden esetben kifejezetten kimondják a végrehajthatóságot, ha annak a törvény szerint helye van. A felülvizsgálati kérelem, az annak határideje elmulasztása miatt előterjesztett igazolási kérelem, valamint a felfoh/amodás i-endszcrint nem akadályozza a határozat végrehajtását. Azonban akár az elsőfokú, akár a fellel bviteli hatóság felfüggesztheti a végrehajtást, ha azt bármi okból méltányosnak tartja, vagy a végrehajtás foganatosítása helyrehozhatatlan kárt okozhatna. A T. nem szól arról, hogy ú.jratVIvétcl esetén is IV! lehet függeszteni a.